nemnagykunszt

Igen, lepd meg az asszonyt, hogy neki jól induljon, neked meg jól végződjön a napod, ha érted, mit akarok mondani. Csináljunk csíkos kávét. Egyszerű, impozáns és gyors, pedig bonyolultnak néz ki. Nem az. Ugorj le korán reggel az újságoshoz, és vedd meg a kedvenc magazinját. Ha nem tudod melyik az, akkor olyat keress, aminek a címlapján egy kb 25 éves csaj mellé óriás betűnagysággal az van írva, hogy milyen szemránckrém miatt nincsenek ráncai (pfff, anyám neked 25 évesen az élet miatt nincsenek még ráncaid). Vagy egy 45 kilósan, ugyan ez a 25 éves modell csaj súlyzókkal a kezében vigyorog, hogy napi hányszor-hányperc-mivel lett ilyen vékony (pffff: kisanyám ez még ennyi évesen nemkunszt, majd lássunk 15 év múlva a szemránckrémeddel együtt). Na ha így sincs meg a magazin, akkor legvégső kétségbeesésedben olyat válassz, aminek a címlapján ez van: 15 jó tanács, hogyan éljünk harmonikus párkapcsolatban, vagy ez: Közeleg a nyár, heti 3x20 perc és te leszel a strandok sztárja. Na így már biztosan találsz magazint (Úgy kb minden másodikon ezek lesznek, a többi sportújság.)

Fontos, úgy érj vissza, hogy az asszony alszik, mert egyébként oda a meglepetés. Fogj egy üvegpoharat (legyen átlátszó, mert egyébként oda csíkos elegancia), tegyél az aljára 1 ek mézet, önts rá, lehetőleg minimum 2,8%-os tejből annyit, hogy a pohár kb félig legyen, aztán ezt melegítsd meg a mikroban. Főzz le egy eszpresszót. Most jön a tutiság. A lefőzött kávét öntsd át egy olyan mérőpohárba, aminek „csőre” van. Valami ilyesmit keress.

Ha nincs ilyen, akkor egy rövides pohárba öntsd a lefőzött kv-t.  A lényeg, hogy viszonylag szűk legyen a pohár szája. Kell egy evőkanál is. Fogd a mézzel és a tejjel félig megtöltött poharat. A tej szintjéig tedd bele az ek-t, de a tejhez ne érj hozzá, kicsit mindig felette „lebegj”. Na most nagyon óvatosan az ek-ra kezd el önteni a kávét, és hagyd, hogy lecsurogjon róla, közben, ahogy a pohárban emelkedik a folyadék szint, te is emeld a kanalat feljebb, hogy ne érjen bele ( jaj, Öveges prof ennek hogyörülne már).  Látni fogod, hogy a méz lent, a tej középen a KV meg felül. A tetejére mehet egy kis tejszínhab, vagy tejhab, de óvatosan, majd egy kis kakaópor, vagy fahéj. Ha elég kreatív vagy, akkor a kakaópor (fahéjpor) szórásához papírból vágj ki egy kis segítséget. Újsággal tálalhatod.

Aztán végignézed, ahogy a művedet egy kavarással, akár csak az életedet, összekuszálja…, de te örülsz ennek.

Bátyám, azt látott már kend kombájnt?

Láttam is meg ettem is!

De bátyám a kombájn az egy nagy gép, és fémből van, nem lehet megenni!

Akkor csak láttam!

Na, valahogy így vagyunk jó páran a csokiszufléval. Valószínű már mindenki evett, ivott, vagy látott csokiszuflét. Esetleg neki is állt elkészíteni, de nem nagyon sikerült. Én vagy 5 féle receptet próbáltam ki, de mindegyiknek volt valami baja. Például jól sikerült, de iszonyú macerás volt. 1 óráig kellett vele szórakozni, mire elkészült, és minden úszott, nem érte meg. Voltak olyanok, hogy találomra voltak megadva a hozzávalók, vagy ott van Gordonremzi receptje, ami állat, csak hát én olyat akarok, ami gyors, könnyű, és nem kell hozzá 25 féle hozzávaló. Mer’ én nem akarok, órákig habarni, meg kavarni, gőzölni, mer’ akkor egyébként nem áll meg a nemnagykunsztos dumám. Nem? Így általában csak majdnem sikerült. Az meg milyen már. Egy haverom mondogatta annak idején, hogy majdnem összejött egy csajjal. Tiszta hülyeség, mi az, hogy majdnem?! A majdnem az egy nagy totális nulla. Most mondhatjátok, hogy negatív a hozzáállásom. Ez nem igaz, és nem is úgy állok hozzá, hogy más is odaférjen, csak vannak dolgok, amik feketék, vagy fehérek. Ennyi. A többi csak udvariasság. Például nem azt mondják, hogy marha rossz lett, hanem, hogy Őőő…érdekes. Érdekes?! Ez is olyan majdnemes duma mi?! Azt, hogy érdekes, azt általában pasikra mondják (csajokra), és az annyit tesz, hogy ugyan nem tetszik, de pasi esetén: jó a dumája, vagy humoros, csaj esetén jó a lába, formás az alakja, esetleg aranyos….Nekem ezt ne! Én olyan csokiszuflét akarok, ami 1: azért jó, mert finom, és 2: azért jó, mert csokiszuflé, a sütőformája nem érdekel….

Szóval addig idegesítettem magam a sokféle recepten, hogy összegyúrtam magamnak egyet. Annyira egyszerű, mint egy bot. Mindennel együtt kb 20 perc, tehát hülyebiztos. Akár prompt nekiugorhatsz, bevágódni akárkinél. Csajoknál tuti bejön és akkor már nyert ügyed van, nem „majdnem ügyed”. A lényeg, hogy nem kell hozzá liszt. Felesleges, mint faiskolában az osztálypénz. Ez nem egy muffin, de nem is „piskóta”. (Érted?! Nem piskóta! Hehe) Ez valami könnyű, csokis tutiság, nem több, de nem is kevesebb. Kell hozzá 1 tábla (10 dkg), étcsokoládé. Nem kell 80%-os kakaó tartalom, de 50%-nál több legyen. Tehát ilyen bevonómasszás, kivonatos, csoki jellegű készítmény nem jó. Vannak ezek a Csokimikiből lett csokinyuszik, meg mostanában csokihófehérke, meg csokitörpe. Aki kitalálta azt kellene megformázni… Szükség lesz 3 db tojásra. Válaszd szét a fehérjét a sárgájától. Mostantól kezdve külön utakon járnak, hidd el ez mindkettőjüknek jó lesz, de azért még lehetnek barátok. Majd megint összejönnek a sütőben. De szép is ez. A sárgájába keverj el 3 ek porcukrot (barnát, el tudod készíteni botmixerrel, ha nincs, akkor fehér is jó), de habos legyen ám! A fehérjét verd fel kőkeményre egy csipet sóval. Fogj egy kis lábast (pl 1 l-es). Önts bele 0,5 l vizet, majd forrald fel. Vedd lejjebb, tegyél rá egy fém keverőtálat. Törd bele a tálba csokit. Folyamatosan kevergesd. Ha felolvadt, akkor keverd el benne teljesen simára a cukros tojássárgáját, majd ebbe forgasd bele a tojásfehérje 1/3-át. Most mit csinálsz. Minek a számológép?! Mondom az 1/3-át, mit nem értesz? Mérd ki szemmel. Tiszta horror mi?  Szemmel mérni, szemmel verni, szemet vetni, na, belefáradt a szemem…Lassan, egy nagy fakanállal keverd a felolvadt csokis cucchoz. Ha teljesen homogén lett, akkor keverd hozzá a maradék 2/3-ad tojásfehérjét is. Óvatosan keverd, hogy ne nagyon zuhanjon össze a hab.  Közben fogj 3-4 db kis, kb 7-8 cm átmérőjű, és 6 cm magas porcelán, vagy kerámia sütőformát. Ha nincs ilyened, akkor hasonló is jó, de ebben lenne az igazi (pl a kék-sárga svéd bútorboltban, akiknél mindennek olyan neve van, hogy csak akkor tudod kimondani, ha köhögsz, pár 100 ft-ért van nagyon okés). A sütőformákat teavajjal (ne kockarámával) kend ki jó vastagon mindenhol. Ezen fog a szuflé felkapaszkodni, mint egy pályakezdő tetőfedő a „rang létrán”, és ennek köszönhetően aztán ki is tudod majd borítani. A kivajazott belsejükbe önts vaníliáscukrot, forgasd meg bennük. Ami rátapad a vajra az maradhat, a többi felesleges, borítsd ki, tedd félre. Fogj egy tepsit. Töltsd meg félig vízzel, hogy ha majd beleteszed a porcelán sütőformákat, akkor azokat kb félig lepje el. Kapcsold be a sütőt 190 fokra, és a vízzel teli tepsit told bele. Alsó-felső sütés. Melegítsd elő. A sütőformákba öntsd bele a csokis cuccot, a tetejükre szórj 1-1 csipet vaníliáscukrot. Ha nagyobb méretű volt a tojásod, akkor értelemszerűen több lett a tojásfehérjéd is. Tehát, akkor használj több sütőformát. Minden formának csak a ¾-ig érjen a csoki. Nézd meg, hogy a sütőben lévő tepsiben a víz már gyöngyözik-e, ha igen, akkor tedd csak bele a formákat, és süsd 12-13 percen keresztül. Közben ne nyitogasd a sütőajtót. Ha kész, vedd ki és még úgy forrón szórj a tetejükre egy nagyon kevés tengeri sót (só forgács a legjobb, de ha nincs, akkor sima só is ok). Nagyon kevés kell, kb fél csipet se. Vanília fagyival, áfonyalekvárral a legjobb. Akkor ok, ha teteje ropogós a belseje a csokitól ragacsos, és kicsit folyékony marad.

Lehet variálni, a csokiba beleboríthatsz 1-2 ek rumot, vagy dobálhatsz, reszelhetsz bele csoki darabokat. Ha ügyes voltál, akkor a sütőformából egy mozdulattal, és egy kis kopogásos rásegítéssel ki tudod borítani a szuflét. Ha nem jön ki, ne idegeskedj, az íze mindenért kárpótolni fog. (jó, hát majdnem mindenért)

Hallod?! Öcsém, vettem egy olyan erőgépet, ’azze’, ilyen izé, ilyen banki hogyishívjákkal, ’azze’, ilyen okosba, hogy anyám így kezeskedik. Vágod?! Hallod, naggggyon megy, egyet kamillázol, azt 100-on vagyok. Sejted, nem a vége ’azze’, mi?! Kemény… Nagyon lehet vele csapatni. Hallod?! Pályán nyomom neki, előttem valaki púposkodik, csak rákűdöm a refit, azt tolom lefelé a csírát… Ja. Van benne minden, meg rajta, kemény. Ilyen tolatówebkamerázó, meg ez a ’aszás is van benne, azé megy, ez a mondmá’… hogyishíjják. Ja!!!, Csipsztuningos….

Na, ilyen csipsztuningom nekem is van, az is nagyon menő. Feltuningolja a rántott okosságokat, na mondmá, azt a tollas izét, amit anyám levesnek is tol. Na, csirke. Az.

Oké, befejeztem ezt a stílust. Szóval ezzel a csipsztuninggal feldobhatsz rántott dolgokat, pl csirke, gomba, cukkíni, tök stb. Tulajdonképpen a zsemlemorzsát váltjuk ki, és a lisztet megvariáljuk, meg másként készítjük elő a húst is, de a gyártási metodika ezen kívül a szokásos, illetve az egészség kedvéért nem olajban fog sülni. Most, hogy így belegondolok tök más, mint a szokásos…

A gyerek megperdülnek tőle, mikor kiderül, hogy csipsz van a bundában. Fogunk pl 6 db csirkecombot. A csont mellett bevágjuk, beledobjuk őket egy keverőtálba, öntünk rá annyi tejet, amennyi ellepi, és félretesszük 2 órára. Közben előkapunk 3 mélyebb edényt, amiben bundázni fogunk (ilyen tipmixes, csalós izébe keveredünk, de nyugi, csak a csirkét keverjük bundagyanúba).

Az egyikbe beleütünk 4 tojást, 0,5 dl olívaolajat, 1 tk sót, és felverjük habosra. Egy másikba beleteszünk 20 dkg lisztet, 2 tk sót, 1 tk pirospaprikát és 1 tk borsot. Namost. Ha ínyenc vagy, és máménelenné az, akkor meg lehet bolondítani még, pl 1-2 tk őrölt chilipaprika, vagy 1 tk majoranna, 1 tk oregánó, 1 tk rozmaring, 1 tk kakukkfű, de a variációk tárháza olyan széles, mint egy busz. A harmadik edénybe a következők kerülnek, illetve ezeket is szabadon variálhatod. Vagy 1 zacskó valamilyen csipsz, vagy 0,5 zacskó csipsz, 30 dkg kukorica pehely, 20 dkg zabpehely, vagy zabkorpa. Ezeket össze kell törnöd apróra. Külön zacskóban húsklopfolóval, vagy ha Dzsekicsenes vagy, akkor a tenyereddel szétütöd. Az eredeti zacsiból vedd ki és egy másikban agyald meg, mert különben a konyha tele lesz csipszrepesszel...

A csirkékről leöntöd a tejet és mindegyiket megszórod egy csipet sóval. Egyszer megforgatod a lisztes cuccban, aztán bele a tojásba, aztán vissza a lisztes okosságba, aztán megint a tojásba, végül a csipszes morzsalékos morzsába. Ha kellően elszédültél, akkor jó. Paskold körbe a csirkét, hogy a csipsz jól beleragadjon a bundába. Ezt minden combbal eljátszod. Ha kész, akkor 30 percre félreteszed. Közben a sütőt bekapcsolod 200 fokra, előmelegíted, alsó-felső sütés. Fogsz egy tepsit, az aljára vagy szilikon sütőalátétet teszel, vagy sütőpapírt. Rápakolod a csirkéket, és betolod középre 60 percre, közben félidőben egyszer megforgatod. Ennyi. A képen optikai tuning is van: snidlinges kukoricasaláta.

Csipsztuningos csirke, csinos csomagolásban. Csámcsogjátok!

Mária nagyon örült, hogy kisfia szívesen vesz részt a konyhai teendők elvégzésében, olyannyira, hogy már szinte egyedül főz. És nem is akármilyen ételeket komponál. A szomszédok, de már a környék is a csodájára jár. Állítólag már az Udvarban is tudnak róla, és küldenek valami tudósfélét, hogy megnézze a gyermeket. A fiú egyre kiforrottabb ízléssel állítja össze a hozzávalókat, készíti el az ételeket, a saját receptjeit. 5-6 évesen ez kész csoda. Igaz, a konyha utána úgy néz ki, mint egy csatatér. Efféle gondolatokkal foglalta le magát Mária, miközben hazafelé ballagott az ausztriai Salzburg város egy kis utcáján. Ma az apja vigyáz a kisfiúra. Ez kicsit idegesítette az asszonyt. Mária szerint Leopold, - mert így hívták az apát -, túl sokat foglalkozik a gyerek képzésével, nem törődik a hétköznapi dolgokkal, így Máriára maradnak az otthoni teendők. Bosszantó. Közben hazaért. Lenyomta a bejárati ajtón a nagy, nehéz kilincset. Az ajtó kinyílt. A látvány önmagáért beszélt. Leopold a kanapén heverve jegyzetelt a következő fellépésről, a kisfia a konyhában tevékenykedett. A konyha… a konyha, pedig egy frontvonalhoz hasonlított, melynek a közepén ott ált a kisfiú, mint egy tapasztalt tábornok. Szanaszét hevertek a mosatlan edények, de az étel elkészült. A fia készítette, és isteni finom volt. Ha Leopold vette volna a fáradtságot, és egy kicsit odafigyelt volna a gyermekre, akkor most nem kellene a nap hátralévő részében a konyhát takarítania. De nem figyelt. Jellemző. Ez a Leopold egy semmirekellő, egyszerűen kihasználja a gyereket és engem is. Elegem van.

- Jól van Mozart! - mondta Mária. - Eredj be most már be a szobába és zongorázz egy kicsit, míg én elpakolok utánad. Ez így van jól. Te főztél, én mosogatok! - mondta az asszony, majd befordult a konyhába, de előtte leosztotta Leopoldot…

Hát így is lehetett volna. Meggyőződésem, hogy a főzés teljesen olyan, mint a zeneszerzés. A komoly és a könnyű zenei irányok, olyanok, mint a színes nemzetközi konyhák sokasága, a sok hozzávaló, összetevő pedig, mint a hangszerek és zenészek. De azért, mert leültetünk egymás mellé egy koncertteremben 4-5 zenészt különböző hangszerrel a kezükben, esetleg a szájukban, attól az még nem zene, vagy max vmi alter színházban kinyúltpulóveres egyetemisták bólogatnak rá, hogy nagyon kúl, de azért ez nem pálya. Ez ugyan így jellemző a főzésre is. Azért mert összedobálunk egy nagy fazékba 4-5 hozzávalót, az még nem étel, vagy ha esetleg az is lesz belőle, nem fog mindenkinek ízleni, max a KASZ érdeklődik majd utána (Kóborkutyák Anoním Szervezete). Szükség van egy zeneszerzőre, karmesterre, illetve egy szakácsra, aki levezényli az egészet. Na, akkor kezdjük egy kis jazz-zel…

Római rakott Jazz:

A szokásos módon főzz meg 1dl barna rizst félig (lemosod, lecsepegteted, olívaolajon megpirítod, 1dl vízzel felfőzöd). Most ül be a közönség a koncertedre. Egy klubban vagyunk, vhol Olaszországban. Talán Róma. A pincérek kihozzák a söröket és bort bontanak. Tedd félre, közben pucolj 1 vöröshagymát és 3 gerezd fokhagymát, mindkettőt apróra aprítsd fel. Egy halk, kis dobos felvezetés. Szükséged van egy nagy, mély, wok-szerű serpenyőre. Megjött a basszus dob is. A vöröshagymát olívaolajon párold üvegesre, majd a felkockázott fokhagymát is szórd bele. Kevergesd, oda ne égjen. Ez most már a dobseprűzés. Kell 40 dkg darált csirkemell. Ezt dobd a hagymára, 1tk só, 1kk őrölt fekete bors. Bekapcsolódik a zongora. Kicsit pirítsd meg, majd párold kb 5 percen keresztül, aztán, hozzáaprítasz 2 db kb 4 cm-es szárított, ha nincs akkor 1,5 kk őrölt chilipaprikát. Ez egyértelműen egy trombita és egy szaxofon hangja. Ha mázlista vagy, akkor előkapod a kamrából a nagymamától kapott házi paradicsomlevet és a csirkére löttyintesz 0,5 litert. Igen, ez volt a hegedű és egy kis szájharmonika. Ha nincs, akkor egy nagyobb sűrített paradicsomot felhígítasz 3 dl vízzel, zutty a csirkére. Tegyél rá 1 tk bazsalikomot, 1,5 tk oregánót, 2 ek ketchupot és 1-2 kk barnacukrot, vagy mézet. Ezek a cintányérok. Az egészet alaposan keverd el, és főzd 10 percig. Kockázz fel 1 db cukkínit, 1 db padlizsánt. Egyiket sem kell megpucolni, mehet bele héjastól. Ez, barátom, a nagybőgő. Forgasd bele a szószos csirkébe, borítsd hozzá a rizst. Fogj egy jénait, vagy egy tűzálló tálat, öntsd bele az egészet. Reszelj sajtot a tetejére, vagy tegyél rá mozzarellát, parmezánt. A legjobb, ha ezeket kombinálod, és a tetejét bazsalikomlevelekkel díszíted. Ne fedd le. Most már együtt szól minden. Told a sütőbe 190-200 fokra, alsó-felső sütésre. Süsd 30 percen keresztül, ha lehet, akkor légkeveréssel, hogy a felesleges víz elpárologhasson, aztán 220 fokon további 10 perc, míg megpirul a sajt.

Ha hagyod kicsit kihűlni, elhalkuló zongorás levezetés, akkor könnyebb szeltelni.

Kiosztod, állva tapsolnak.

Komponálj, komponálj, komponálj. (nem azt mondtam, hogy ácsorogj egy vízi járművön, hanem a konyhában, áááá :))

Begvagyfázva? Debtucc beszélni, kiütött a dátha, bi?

Egyszer, amikor lógni akartam vhonnan, lementem a körzeti orvoshoz, hogy nagyon megfáztam és fáj a torkom. Produkáltam a nátha összes súlyos tünetét. Gyerekkoromban nagyon megtanultam "reprodukálni" (veled együtt sztem). Például egy ilyen reprodukció volt, amikor az anyánk által a nemlétező betegségünk tüneteinek enyhítésére bethozott gyógyteába tettem a lázmérőt. Elég gáz volt, amikor 51 fokos lázam lett. Konkrétan megfőttem „papíron”. Lehet, hogy innen van az a főzési kényszerem. Szóval, visszatérve a dokihoz. Megkérdezte, hogy:

„Szedtél valamilyen gyógyszert?”

Mondom: „Ja, „Neocitromos port”-ot, vagy a másik „Cóldkeksz” forróvízbe önthető gipszet. „Jól van, értem”- felelte - „De gyógyszert szedtél-e…?”

Hát kérem ez az. Itt tartunk. Már a nátha is egy betegség? A nátha 7 napig tart, ha nem kezelik, de gyógyszerrel már 1 hét alatt elmúlik. Ezt is a dokim mondta.

Nem is olyan régen, amikor nem voltak kereskedelmi csatornák, akkor mi volt télen, mikor felütötte fejét a vérszomjas náthakór, meg a torokfájás?

1.: Az emberek nem lettek betegek, mert nem tudták meg a TV-ből, hogy járvány van.

2.: Az emberek betegek lettek, mert járvány volt, de nem tudtuk meg, mert nem volt TV.

3.: Az emberek betegek lettek, de meggyógyultak maguktól, a saját receptjeiknek köszönhetően, mert a TV-ből nem tudták meg, hogy a „súlyos” nátha ellen mit kell szedni

4.: mindenki meghalt, mert a Tv-ből nem derült ki, hogy mit kell szedni nátha ellen

Na, segítek a 3-as a nyerő, meg kicsit az 1-es. Nem akarom elbagatellizálni, mert az influenza, meg a láz a mandulagyulladással az télleg gáz, de a kiszaladt a kutyám az esőbe, mer hülye, és mire beérek a kötött pulcsim annyi vizet beszívott, hogy lever a nátha, na ez egy marhaság kérem. És akkor szedjünk be rá mindent, ami melegvízben oldódik? Mér? Van egy egyezség a bacikkal, hogy a melegvízben feladják? Nem hiszem. Meg ha van is, nem tartják be. Olvastam, hogy az 5 másodperces szabályt is felrúgták (Ez egy nemzetközi egyezmény a bacikkal, amely szerint, ha az étel leseik a földre és 5 mp-en belül felveszed, akkor semmi bajod sem lesz, mert a bacik addig várnak…)

Hagyjálmár. Azok készítik a nátha elleni szert, akik a bacikkal ilyen hülye egyezményeket kötnek. Itt van egy jól bevált nátha és torokfájás elleni szer. Házi, ampullás kivitel.

Fogj 1 rövidező poharat, legyen kb. 1 dl-es. Önts bele 4-5 cl minőségi házipálinkát. Juteszembe. A Viktor a mi körzeti orvosunk, végül is Ő írta fel a pálinkát házilag. Nem?! De.

Szóval a pálinkába tegyél 1 tk mézet, majd tedd be a poharat pálinkástól, mézestől a mikróba. A mikrót kapcsold be és nézd. Ahogy elkezdene forrni, bugyogni, azonnal vedd ki. Keverd fel, kicsit várj, hogy ne égessen szénné, és zutty le a torkodon. Ebből naponta 3*1 adag, de maximum 5*1. Pár nap, de maximum 7… és a nátha volt, nincs. Illetve közben bitangjól érezted magad. Aki nem hiszi, járjon utána.

Képet nem mellékelek, mert a pálinkát csak tudod, hogy milyen…

Titokzatos kór tizedelte meg a juhokat egy viharsarki kis faluban! – röppent fel a hír az elmúlt héten. Riporterünk azonnal a helyszínre utazott, hogy többet tudjunk meg a történtekről:

„- Aztán, Balázs bácsi, hogyan telnek a napjai? - kérdezi a felkészült riporter, aki hirtelen (Érted? Hírtelen) néprajzkutatónak is képzeli magát. A továbbiakban a tanult kollegát a történet gördülékenysége végett nevezzük idiótának, de mivel lehet, hogy ez sért bizonyos, esetleges érzéseket, meg gerjeszt is érzelmeket, indulatokat, ezért inkább hívjuk NT-nek (nagytudású).

- Hát, telnek azok, telnek! - feleli Balázs bácsi a 87 éves juhász.

- Értem én, de hogyan telik egy napja, így az élete utolján, mikor már túl van a derekán? Mert megette már a kenyere javát, nem? - kérdi NT.

- Túl, túl! - feleli az öreg. Hogyne vónék túl! De még mindig pirkadatkor ébredek, én keltem a kokast - biccent a bátyó.

- Aztán mi az első dolga? – kérdi „frappánsan” NT.

- Hát elmegyek pössenteni… - mondja értelemszerűen a juhász.

- Jó, jó, de utána mit csinál? - kérdi a kizökkenthetetlen „riporter”.

- Hát, borítok egy kis gyubánivalót a lilikéknek, mög blöggyintek egy kis vizet a pitlibe…

- Őőőő, aha, értem! – vesztette el egy pillanatra a szerepét NT, de már fűzi is tovább, hogy a lényegre térhessen végre.

- És mit szól ehhez titokzatos kórhoz, ami így megtizedelte a nyáját? Mit tud a történtekről?

- Hogy mi? Kor? Tizedelte? Hát kérem, én rendesen fizetem az adót, itt nem volt tized már vagy 200 éve. Hát, a koromról meg csak annyit tudnák mondani, hogy minden röggel bekapok egy pájinkát, azt azé vónák még ilyen fess! - viccel a bátyó.

- De, hát a pusztulás, a sok bárány, amiről a környéken beszélnek!- esik most már kétségbe NT.

- Ja, a bárány! Ó, hát azokat én böktem le, meg nem vót az olyan sok, csak kettő!

- Maga bökte le?! És miért???!

- Mer nem régen vót a nevemnapja, aztán odaraktuk a cimborákkal bográcsosnak, meg csinyátunk hozzá egy kis juhtúrós puliszkát. No, megyek, mert ránk estellik.”

Hát, ennyit a szenzációról. Jellemzően sajnos ez zajlik itt nálunk. Minden hír, amiben vér van. Ha nincs történés, akkor csinálni kell. Pedig ha NT kicsit szemfüles lett volna, akkor találhatott volna sokkal jobb témát is, amit eladhatott volna vmilyen főzőműsornak, hiszen az öreg puliszkájának a receptje aranyat érhet. Ez a méltatlanul háttérbe szorult, vagy ritkán használt köret igazi színfoltja számtalan receptnek a megszokott, néha dögunalmas köretek helyett. Itt van néhány variáció, próbáljátok ki.

A puliszka (Tőlünk délebbre: polenta. Nem, nem! Nem Pécsett, annál is délebbre) alapja a kukoricadara. 10 dkg-ból 2 ember bőségesen elvan. De ne szaladjunk ennyire előre. Mit is mondott az öreg, mivel indít minden nap? Hát a pájinkával. Na, mivel a pájinka gyógyszer, de minimum gyógyhatású készítmény, és a „Viktorunk” elsikálta, hogy ne kelljen sufnituning zugfőzdében beszerezni, szóval ezért guríts le egyet. Ha meg vagy fázva, akkor 3-4 cl-hez adj 1 tk mézet, dobd be a mikróba, melegítsd meg, de figyeld, hogy ne forrjon, aztán zutty le. Nem kell semmilyen forró vízben oldódó tasakos cementport beszedni. A pálinka minden ismert kórokozót elpusztít, mint az a fertőtlenítő. Csak sokkal jobb az íze.

Puliszka alap:Fogj egy 2 l-es lábast és önts bele 6 dl vizet, 1-1,5 kk sót. Kezd el forralni a vizet, mielőtt elkezdene gyöngyözni, boríts bele a 10 dkg kukoricadarát. Folyamatosan kevergesd. Én egy kézi habverővel szoktam. Kb. 15-20 percig főzd. Akkor van készen, ha már besűrűsödött és kicsit ilyen tejbegríz állaga és illata lesz. Ha kész, akkor borítsd bele egy leveses tányérba, és ha kicsit kihűlt dobd be a hűtőbe. Ha már hideg, akkor teljesen megszilárdul, és egészben ki lehet borítani. Akár így is fogyasztható, de én először egy poharat hidegvízbe mártok, kiszaggatom vele kerek formákra a puliszkát, és egy serpenyőben, nagyon kevés vajon meg is pirítom mindkét oldalát.

Juhtúrós puliszka:A történet ugyanez egy darabig. Annyiban változik, hogy a 6 dl víz helyet, csak 3 dl-t használok, és hozzáadok még 3dl tejet. Ebben kezdem el főzni, majd félidőben beledobok 10 dkg juhtúrót és teljesen elkeverem benne. Na, innentől kezdve teljesen kreatív a fűszerezés. Pl. a legutóbbi: 1 tk kakukkfű, 1 kk borsikafű, vagy 1 tk oregáno és 1 kk rozmaring. Szabadon variálható. Ebben a variációban mindenképp ajánlott megpirítani. Sokkal finomabb.

Úgyhogy ne variálj, hanem próbáld ki!

A CSR és az ÖKO jegyében babozni fogunk. Nem. Nem egy sálgótarjáni gyermek bábcsoport „Hájós babó” című mese novelláját fogjuk megtekinteni, hanem főzünk egy jófajta tejfölös bablevest cipóban, mert igény mutatkozik rá (ahogy ezt az öcsém mondaná). Ráadásul megpróbálunk felhasználni hozzá egy kis maradék ezt-azt a hűtőből, és persze sok zöldséget is beszélek, meg teszünk is bele.

Egy kis időutazásra van szükség, mert te ugye ma akarsz bableves enni, viszont ahhoz, hogy hamar készen legyen, már tegnap be kellett volna áztatni 50-60 dkg tarkababot, ami mára már szépen megdagadt volna. Na, most mi legyen. Azért nézd meg, hátha beáztattad, csak nem emlékszel… Ha nem, nincs gáz. Az időutazás még senkinek sem sikerült, illetve nekem de. Amikor egyszer (többször) múlt havi volán bérlettel utaztam a következő hónapban is. Úgy teltek a hónapok, hogy na, a bérlet pedig friss maradt és mindig adott havivá avanzsált. Jó, volt egy kis preparáció… Na, pattanj le a zöldségeshez, és vásárolj 50-60 dkg fejtett babot, lehetőleg tarkát. Ha már ott vagy, akkor vegyél egy kis csokor petrezselymet is (Ha jól látom, akkor ez sincs otthon. Honnan tudom? Viccelsz?!). Borítsd bele egy nagy tálba a babot, engedj rá szobahőmérsékletű vizet. Remélem, van fűtésed és ez nem -5 fokos, mer’ az balesetveszélyes…  Áztasd 2 órán keresztül.

Aztán kutakodj a hűtőben. Szükség lenne 15-20 dkg füstölt, paprikás kolbászra, vagy szalámira, és 20-30 dkg füstölt hús vagy sonka is kell még az alapízhez. Jó lenne, ha házi lenne. Nem ám ilyen gyorspácos, tömlős, legjobb áras, multis, csúcsakciós, mert ha az vagy, amit megeszel, akkor apám te szójalecitin, meg iparibörke, illetve esetleg savanyúságot szabályozó anyag vagy. Savanyúságot szabályozó anyag? Hogy kerül savanyúság a kolbászba? Egyébként ez nekem a Muterom, mert ő szokta szabályozni a savanyúságokba meg a kovászos uborkába kerülő anyagokat.

Ha nincs otthon maradék, akkor inkább a hentestől szerezd be, de házi vágásból a legjobb. Pl sima füstölt csülök, vagy füstölt húsos szalonna. Kockázz fel apróra 1 fej vöröshagymát és szórd bele egy kb. 5 literes fazékba, párold üvegesre, majd szintén kockázd fel a húst, a kolbászt, és dobd rá a hagymára. (Ha a csajod nem rajong a füstölt húsért, de a bableves ízét komálja, akkor a húst hagyd egyben, így nem lesz nehéz kikotorni, te meg nem leszel idegbeteg, hogy a sok melódat így hálálja meg, hogy turkál a kajában). Közepes lángon csalogasd ki belőlük a zsírt 15 percen keresztül, majd dobj rá 1 púpozott tk őrölt pirospaprikát és pirítsd őket 2 percen át, kevergetve, nehogy leégjen. Darabolj fel nagyon apróra 1 fej burgonyát, forgasd bele, majd szórd meg 1 tk sóval. A megdagadt babot borítsd rá az áztató vízzel együtt, és adj hozzá plusz annyi vizet, hogy fazék kb ¾-ig érjen. Dobj bele 1 húsleveskockát, 5 db babérlevelet, 1 fej egész, vöröshagymát, Megint egy kis kutakodás a hűtőben. Kellene 1 nagy, vagy 2 kisebb paradicsom 2 szál újhagyma, vagy 1 póré, ha van darált pirospaprikád, akkor abból 1 tk, ha nincs, akkor egy paprika félbevágva. Ezeket mind tedd hozzá. Kóstold meg, ha kell, sózd. Fedd le és főzd. Ha felforrt, akkor vedd lejjebb a póvert. Ha beáztattad a babot, akkor kb 60-75 perc, ha nem akkor lehet, hogy 2 óra is kell, míg megpuhul.

Addig nagyon ráérsz. Ja. Nem, mert elfelejtettem megírni, hogy kellenének 0,5 kg-os barna, vagy rozscipók is. Annyi, ahányan vagytok, lesztek. Legyen 4 db. Ugorjál le szépen a pékhez és vegyél….

Visszaértél? Ja, nem vettem észre. Vágd le egy éles késsel a cipók tetejét. Vékonyan. A tetőkre szükség lesz még. A belsejüket szinte egészen szedd ki, de vigyázz, hogy azért egy vékony réteg maradjon, és ne lyukadjanak ki. Tedd félre őket. Közben megpuhult a bab, akkor kell még 2 db sárgarépa, ezeket szépen hosszában félbevágod és felkarikázod, aztán 1 db burgonyát is feldarabolsz. Mehetnek a fazékba. Félig lefedve főzöd, míg a répa meg nem puhul. Addig fogsz 1 db tojást, beleütöd egy leveses tányérba, teszel bele egy csipet sót és annyi lisztet, hogy nokedli tészta állagot kapj. Kb 2 ek, ha túl kemény lett, akkor egy kis vízzel lazíthatod. Aprítsd fel a csokor petrezselymet és keverd hozzá a nokedli tésztához.Ha megfőtt a répa, akkor vedd le a fedőt. Merj ki 2 merőkanál levet egy erre alkalmas edénybe.Tegyél bele 1-1,5 dl tejfölt, egy csipet sót, és egy púpozott ek finomlisztet. Botmixerrel turmixold át, majd lassan borítsd vissza a fazékba és keverd el. Fogd a nokedli tésztádat és egy evőkanál segítségével apró kotró mozdulatokkal szaggasd bele a fazékba. Nem ragad a kanálra, ha szaggatás közben a kanalat a levesbe mártod. (Fürge ujjak kalendárium 1962. június, Konyhai praktikák… lehetne onnan is, de nem). Közben melegítsd elő a sütőt, 220 fok, alsó-felső sütés. 10 percig főzd még a levest egész kis lángon, míg a nokedli megfő. Aztán elzárhatod. Kapd elő a cipókat, merd beléjük a levest. Tedd őket egy nagy tepsibe. A cipók tetejét tedd vissza, aztán be a sütőbe addig, míg a tetejük nem pirul meg. Kb 6-8 perc.

Kalapjuk le, előtted is… és fogyasztható.

Erőspista, erőspaprika, tejföl, KÖTELEZŐ!

A képen nem cipóban látható, gondolom észrevetted. Sajnos mire lefotóztam volna elfogytak, mert ugye, vagy főzök, vagy fotózok, vagy védem fotózásig az elkészült ételt a fogyasztóktól. Egyszerre nem megy, és egyébként is: "Eb, aki a tányérját meg nem eszi"

Később bepótolom a cipós fotót is.

A selejtezőkből bejutott versenyzők az elő-, majd a középdöntő után végre elérkeztek a végső megmérettetéshez.

 „Hölgyeim és Uraim! Kezdődjék a Vegasztár 6 döntője! A versenyzők: A mindig elegáns és visszafogott: Pad Lizsán! A félénk és kissé ijedős: Para Dicsom! A szegénysorból feltörekvő: Póré Hagyma! A mindig szexi: Cukk Íni! A karizmatikus Ore Gánó! Az egzotikus quartett: Mozza Rella, Mac Co, Parme Zán, és végül, de nem utolsó sorban, a szövegláda: Rizsa. A zenei háttérmunkálatokban segítségünkre lesz a keverőpultnál a nemzetközileg is elismert DJ: Bot Mixer. Kezdődjék hát a só!”…jaja ez ki ne maradjon.

Hát kezdődjön. Ez egy igazi Megamix. Húsnélküli, de tartalmas. Tényleg, igazi frissítő. Ebben a receptben a hozzávalók bátran cserélgethetők attól függően, hogy mi van otthon. Pl a padlizsán és a cukkíni felcserélhető, mehet bele pirított gomba, de mozzarella helyett feta, kocka, vagy krémsajt is. Legyél kreatív. Alkoss! Has, gyarapodj! Valahogy úgy, ahogy azt Kölcseyferibácsi is mondta, pedig ez egy igazi kímélő étel. Sőt! Egyenesen randikajának javaslom. Mi is ez? Képzeld el, hogy be akarsz vágódni a meghódítandó hölgynél, (ha hölgyolvasó vagy, akkor úrnál természetesen), ezért meghívod magadhoz egy meghitt vacsorára. Mit is készíts? Sztéket? Egyben sült kacsát? Hát ez igazán jól hangzik, de tuti bukta. Miért? Mert nem randikaja, ugyanis a csajok, ha szeretik is ezeket, ami ritka, akkor nem ezzel akarnak bemutatkozni, inkább elrágnak egy jégsalátát kezdeti zavarukban. Ha férfiaknak készül, akkor persze jó lenne, de túlterheli a kiszemelt „áldozat” gyomrát, így az emésztőszervei veszik át a főszerepet, mondjuk jobbik esetben az agyától, így nehéz lesz egymásnak esni, ha érted mit akarok mondani… Na, essünk neki mi is.

Szóval ez egy igazi első vacsorás, kímélő, de egyben különleges, uniszex étel. Gyorsan elkészül, ráadásul agyonvariálható, az otthon fellelhető alapanyagok függvényében, így jut idő magadat is fel- és kikészíteni. Az utóbbi gondolom igény szerint nagggyon megy.

Fogj 2 db padlizsánt és vágd fel kb 3-4 mm vastag szeletekre. Sózd meg a szeleteket. Serpenyőben, olívaolajon pirítsd meg mindkét oldalukat. Kicsit kapjon is oda és fonnyaszd is meg. Tedd félre. Fogj egy kis fej, vagy egy fél vöröshagymát, kockázd fel apróra és párold üvegesre. Kapj elő egy cukkínit, kockázd fel ezt is egészen apróra, majd dobd a hagyma mellé párold őket együtt 10 percig, de nagyon. Ezt is dobd félre. 1 doboz 40 dkg-os, hámozott paradicsomkonzerv tartalmát borítsd a botmixer edényébe. Szezonban ezt igazi, honi paradicsomból készítsd. Érdekességképpen itt egy video, a már oly sokszor emlegetett fenntartható fejlődésről:

http://videa.hu/videok/film-animacio/magyar-termek-gazda-hazai-mezogazdasag-8hLUnFYJjX2kePDt

Dobj bele 2 gerezd fokhagymát, 1 közepes póréhagymát, 1 csokor friss bazsalikomot, és oregánót (ha nincs akkor 1-1 púpozott tk). Turmixold le az egészet, de nem kell krémes állagúra, inkább maradjon egy kicsit darabos. Meg piros színű. Érted :)?! Szín-darabos. Jó mi? Nem…Öntsd bele egy keverőtálba. Tegyél bele 2 ek ketchupot és 1 kk sót, 0,5 kk barnacukrot, vagy mézet. Most jön a csere-bere. Jó lenne hozzá egy kis vegyes otthoni maradék sajt, vagy krémes jellegű sajtkészítmény jellegű, tejszínes tejszármazék, valami. Tehát pl 10 dkg fetasajt és 2 db kockasajt (Aki kitalálta a mackósajtot, annak egy 5-ös, nem nagyon értem a motivációt. A mackónak se teje nincs, mármint emberi fogyasztásra alkalmas, nem is szereti, inkább a mézre gerjed. Szóval, aki érti, jelezze). Ha ez nincs, akkor lehet 10 dkg ricotta és 1 zacskó mini mozarella. Én a múltkor 1 tubus boci krémsajtból és kb 5 dkg maradék juhtúróból készítettem. Bármelyik variáció jó. Dobd ezeket is a keverőtálba és törd hozzá a paradicsomos szószhoz. Ha elkeverődött (megszenvedtettem Rózsika néni ugye?), akkor borítsd hozzá a párolt cukkínidet és ezt is forgasd bele. Kapj elő egy jénai edényt vagy egy kisebb tepsit. Tegyél alulra 1 réteg padlizsánt, aztán rá a piros massza, ha van, szórj rá egy marék ruccolát. Végül jöhet a másik réteg padlizsán, majd az egészet kend meg egy kis maradék piros anyaggal. Na, végeztél. A teteje megint cserélhető. Nálam ez a nyerő: 1 zacskó mini mozarella golyó, de ezek is félbevágva és rászórva, majd 5-10 dkg reszelt parmezánnal meghintve. Be a sütőbe, fólia nélkül! 180 fokon 25 percig, aztán 200 fokon hőlégkeveréssel, (ha nincs, nem baj), alsó-felső sütés funkcióval, míg meg nem pirul. Ha elkészült, akkor mielőtt felvágnád, hagyd kicsit kihűlni, mert könnyebb szeletelni.

Hódíts, mint annak idején a Nagy Sanyi, vagy mint a nagy bulis Hanni Bál! Hódításra fel.