nemnagykunszt

Titokzatos kór tizedelte meg a juhokat egy viharsarki kis faluban! – röppent fel a hír az elmúlt héten. Riporterünk azonnal a helyszínre utazott, hogy többet tudjunk meg a történtekről:

„- Aztán, Balázs bácsi, hogyan telnek a napjai? - kérdezi a felkészült riporter, aki hirtelen (Érted? Hírtelen) néprajzkutatónak is képzeli magát. A továbbiakban a tanult kollegát a történet gördülékenysége végett nevezzük idiótának, de mivel lehet, hogy ez sért bizonyos, esetleges érzéseket, meg gerjeszt is érzelmeket, indulatokat, ezért inkább hívjuk NT-nek (nagytudású).

- Hát, telnek azok, telnek! - feleli Balázs bácsi a 87 éves juhász.

- Értem én, de hogyan telik egy napja, így az élete utolján, mikor már túl van a derekán? Mert megette már a kenyere javát, nem? - kérdi NT.

- Túl, túl! - feleli az öreg. Hogyne vónék túl! De még mindig pirkadatkor ébredek, én keltem a kokast - biccent a bátyó.

- Aztán mi az első dolga? – kérdi „frappánsan” NT.

- Hát elmegyek pössenteni… - mondja értelemszerűen a juhász.

- Jó, jó, de utána mit csinál? - kérdi a kizökkenthetetlen „riporter”.

- Hát, borítok egy kis gyubánivalót a lilikéknek, mög blöggyintek egy kis vizet a pitlibe…

- Őőőő, aha, értem! – vesztette el egy pillanatra a szerepét NT, de már fűzi is tovább, hogy a lényegre térhessen végre.

- És mit szól ehhez titokzatos kórhoz, ami így megtizedelte a nyáját? Mit tud a történtekről?

- Hogy mi? Kor? Tizedelte? Hát kérem, én rendesen fizetem az adót, itt nem volt tized már vagy 200 éve. Hát, a koromról meg csak annyit tudnák mondani, hogy minden röggel bekapok egy pájinkát, azt azé vónák még ilyen fess! - viccel a bátyó.

- De, hát a pusztulás, a sok bárány, amiről a környéken beszélnek!- esik most már kétségbe NT.

- Ja, a bárány! Ó, hát azokat én böktem le, meg nem vót az olyan sok, csak kettő!

- Maga bökte le?! És miért???!

- Mer nem régen vót a nevemnapja, aztán odaraktuk a cimborákkal bográcsosnak, meg csinyátunk hozzá egy kis juhtúrós puliszkát. No, megyek, mert ránk estellik.”

Hát, ennyit a szenzációról. Jellemzően sajnos ez zajlik itt nálunk. Minden hír, amiben vér van. Ha nincs történés, akkor csinálni kell. Pedig ha NT kicsit szemfüles lett volna, akkor találhatott volna sokkal jobb témát is, amit eladhatott volna vmilyen főzőműsornak, hiszen az öreg puliszkájának a receptje aranyat érhet. Ez a méltatlanul háttérbe szorult, vagy ritkán használt köret igazi színfoltja számtalan receptnek a megszokott, néha dögunalmas köretek helyett. Itt van néhány variáció, próbáljátok ki.

A puliszka (Tőlünk délebbre: polenta. Nem, nem! Nem Pécsett, annál is délebbre) alapja a kukoricadara. 10 dkg-ból 2 ember bőségesen elvan. De ne szaladjunk ennyire előre. Mit is mondott az öreg, mivel indít minden nap? Hát a pájinkával. Na, mivel a pájinka gyógyszer, de minimum gyógyhatású készítmény, és a „Viktorunk” elsikálta, hogy ne kelljen sufnituning zugfőzdében beszerezni, szóval ezért guríts le egyet. Ha meg vagy fázva, akkor 3-4 cl-hez adj 1 tk mézet, dobd be a mikróba, melegítsd meg, de figyeld, hogy ne forrjon, aztán zutty le. Nem kell semmilyen forró vízben oldódó tasakos cementport beszedni. A pálinka minden ismert kórokozót elpusztít, mint az a fertőtlenítő. Csak sokkal jobb az íze.

Puliszka alap:Fogj egy 2 l-es lábast és önts bele 6 dl vizet, 1-1,5 kk sót. Kezd el forralni a vizet, mielőtt elkezdene gyöngyözni, boríts bele a 10 dkg kukoricadarát. Folyamatosan kevergesd. Én egy kézi habverővel szoktam. Kb. 15-20 percig főzd. Akkor van készen, ha már besűrűsödött és kicsit ilyen tejbegríz állaga és illata lesz. Ha kész, akkor borítsd bele egy leveses tányérba, és ha kicsit kihűlt dobd be a hűtőbe. Ha már hideg, akkor teljesen megszilárdul, és egészben ki lehet borítani. Akár így is fogyasztható, de én először egy poharat hidegvízbe mártok, kiszaggatom vele kerek formákra a puliszkát, és egy serpenyőben, nagyon kevés vajon meg is pirítom mindkét oldalát.

Juhtúrós puliszka:A történet ugyanez egy darabig. Annyiban változik, hogy a 6 dl víz helyet, csak 3 dl-t használok, és hozzáadok még 3dl tejet. Ebben kezdem el főzni, majd félidőben beledobok 10 dkg juhtúrót és teljesen elkeverem benne. Na, innentől kezdve teljesen kreatív a fűszerezés. Pl. a legutóbbi: 1 tk kakukkfű, 1 kk borsikafű, vagy 1 tk oregáno és 1 kk rozmaring. Szabadon variálható. Ebben a variációban mindenképp ajánlott megpirítani. Sokkal finomabb.

Úgyhogy ne variálj, hanem próbáld ki!

A hegyen felfelé menet egyre kevesebb az oxigén, de Kedd jól tudta ezt, hiszen nem először teszi meg az utat. „Már megint péntek van”- jutott eszébe, és a jó szamuráj hagyományoknak megfelelően pénteken futni kell. Már jó ideje, hogy elkerült otthonról és szamuráj harcos módjára éli az életét. Mostanra kicsit belefáradt, beleszürkült a folyton ismétlődő feladatok elvégzésébe. Minden áldott hét ugyanúgy telik. Ha hétfő, akkor szeppuku gyakorlatok (harakiri), kedden a nevével húzzák, és szekálják a szamurájtársai, szerdán a „Hogyan kössünk úgy copfot, hogy harc közben ne vágjuk le” órán ül. Csütörtökön szurikennel vadásznak legyekre, pénteken hegyen futnak. Egyszóval: megunta. Változtatni akar. Már édesapja Lee bácsi is megmondta, mikor elromlott a régi TV-jük:

„Ha a hétköznapok beszürkülnek, akkor a hétvége sem lesz színes.”

Nem mehet ez így tovább Kedd Lee, No, Kedd Lee!

Segítsünk Kedd-nek, hogy ismét színes és változatos legyen az élete…

Szóval, ez most egy felfrissített nokedli, vagy ha jobban tetszik galuska recept, mert azt gondolom, hogy a fasírt után ez a másik olyan étel, ami méltatlanul kullog a recept hierarchia végén.

Kapj elő egy fazekat. Pucolj meg 2 burgonyát, 2 répát, 1 fehérrépát, 1 vöröshagymát, 2 gerezd fokhagymát. Jó szamuráj módjára szabdald szét őket, mintha csak egy a szellemvilágból előlépett ősi ellenséggel küzdenél… azért nézz körül mielőtt csinálod, nehogy megsérüljön vki. Mittomén, épp bejön a gázóra leolvasó, aki teljesen megtestesíti a modernkori ősellenséget. Natehát. A felszabdalt-felkockázott zöldségeket szórd a fazékba, öntsd fel annyi vízzel, ami épp csak ellepi, és tegyél bele 1evőkanál ételízesítőt, vagy 1 húsleveskockát, és ízlés szerint, 1 marék petrezselymet, és snidlinget is

Főzd 30 percen keresztül, majd nézd meg, hogy minden rendesen megpuhult e, mint a nyereg alatt a szusihusi. Ha kész, akkor fogj egy másik, nagy fazekat, tegyél rá egy szűrőt, és ennek a két eszköznek a segítségével szűrd le a zöldséget, sőt csepegtesd is le rendesen.

Ha megvan és kicsit kihűlt, akkor kapj elő egy tálat, borítsd bele a zöldeket, és botmixerrel aprítsd fel őket, mintha csak 1000 szamuráj kardja csapna le egyszerre. Te is látod a hadsereget, ahogy kaszabol?… Jóvan, vegyél be valamit. Mondjuk egy szakét, és ha feleszméltél, akkor üss rá 1 db tojást és tegyél hozzá 5-6 ek lisztet. Ez attól függ, hogy mekkorák voltak a zöldségek és a tojás. Készíts belőle nokedli tészta jellegű tésztát, hiszen nokedli jellegű készítményt készítünk.

Nyúljon, ragadjon, mint az ősi szamuráj ellenségodargasztó ragasztószerű anyag.

A fazékban felfogott főzőléhez önts annyi vizet, hogy ¾-ig legyen, és alaposan sózd meg. Forrald fel, majd az elkészült reform nokedli tésztát szaggasd bele nokedliszaggatóval. Ha nincs ilyened, akkor vegyél elő egy evőkanalat és azzal végezz szaggató mozdulatokat (kezdők kedvéért: kotorni kell, mint oviban a finomfőzeléket a tányér szélére). A tésztát kb. 1-2 cm x 1-2 cm-es darabokban a forró vízbe kell juttatni. Ha kész, akkor feljön a víz tetejére, Mint ahogy az a vízben egy jó szamuráj ellenségtől szokás…

Mivel alig van benne liszt, viszont bőven van benne zöldség: egészséges.

Bármihez megy, pl. hagyományos pörkölthöz, de ehhez is: http://nemnagykunszt.postr.hu/karacsonyi-orolet-avagy-en-vagyok-az-apad, vagy ehhez zsemlegombóc helyett: http://nemnagykunszt.postr.hu/alvadasz

Körített Fenekek

..na most nem tudom, hogy mire számítottál, mi jön?

Nem, ez a bejegyzés nem a fenekekről fog szólni, illetve a végén egy kicsit, de csak a cím miatt.

Nem, nem... és nem is arról, hogy szép Szeged városának lakója fenekeket kerített be.

…hanem pusztán arról, hogy eddig még nem volt szó a nálunk igencsak elhanyagolt és kicsit mostohán kezelt köretről, a főételek kísérőjéről.

Itt nálunk, főleg a férfiak körében, összesen 3-4 ismert és közkedvelt olyan köret van, amit rendszeresen fogyasztunk.

Ha most azt mondanám, nem bekiabálással, hanem jelentkezéssel soroljátok fel, hogy mi az 4 féle köret, amit rendszeresen és szívesen fogyasztotok, akkor ilyenek jönnének, hogy:

1. Hasábburgonya
2. Sültkrumpli
3. Hasábkrumpli
4. vagy egy két gurmé mondaná, hogy Krumplipüré

esetleg vmi kis buzgó eminens mégis bekiabálná, hogy SZTÉKBURGONYA, MEG CSIPSZ…"jóvan üjjjé le egyes…" (idióta)

... de egyébként jogos. Mert mi, akik menzán meg napközis kaján nőttünk fel, kaptunk az arcunkba mindent. (pl ott volt a robbantott csirke, ami sztem még vmi hidegháborús kantin étlapjáról került a mi tányérunkra, de azé' toltuk) Vagy a rizs, ami mindig olyan volt, mintha a tejberizs maradékát kapnánk, esetleg másnap került bele globusz konzervborsó, és akkor nesze nekünk rizibizi.

Vagy Annus néni (a konyhás néni) felrakta reggel párolt zöldséget, „hagggy főjön”, és mire délben levette és elénk került, mindennek répaíze és forgács állaga lett (pedig nem is volt benne). Ráadásul az ásványianyag és vitamin szintje addigra nulla közeli állapotot vett fel, ez volt a zöldköret.

Ja, persze, másnap ennek a levéből lett a zöldségleves, és amikor reklamáltunk, hogy hol van belőle a zöldség, akkor egy bérgyilkos hideg tekintetét meghazudtolva ránk nézett, és azt mondta: „Már megettétek!”...és téllleg.

Áh, meg mindent benyaltunk. Hát mi volt az a hülyeség, hogy egyél répát, mert attól tudsz majd fütyülni. MIIII? Maximum akkor, ha egészben nyelted le és a fulladásos roham közben a lelked eltávozik a testedből a légcsöveden keresztül, de a répától nem fér ki rendesen, és ahogy a kis résen kipréseli magát, téllleg fütyül, kb de csak annyira, mint amikor az üres sörösüvegbe belefúj a szél. Na tessék, ebbe receptbe ma nem is kell alkohol, de ez az üres sörösüveges most akkor mit keres itt...

Szóval értem én, ez egy fajta lázadásunk nekünk (köszi Gaben), ez a sültkrumpli imádat, de mivan ha azt mondom, hamarabb készítünk finom, egészséges köretet, mint ahogy a krumpli kisül, és nem lesz olajszag sem? Jól van, hallom, jövök itt az egészséggel a sok főzéshez és közben felhasznált piák után, mi? Na, de komolyan, gyerünk.

Zöldség

Vegyél egy mirelit egész zöldbabot, vagy mirelit brokkoli rózsát (ezek kb zacskónként 400-500 g-osak), és ha hazaértél, tedd be a fagyasztóba… aztán egyél csipszet… nem, dehogy!

Fogj egy serpenyőt (lehetőleg mélyet, hogy könnyebben tudd kavargatni benne a cuccot), tegyél bele 2-3 evőkanál olívaolajat és nagy lángon forrósítsd fel. Ha megvan, akkor mehet bele a zöldbab, próbáld meg úgy, hogy az esetleg a zacskóban lévő felesleges jég (amit egyébként a pénztárnál ügyesen zöldbab árban sóztak rád) ne kerüljön bele. Tudom, fröcsög, de kit érdekel.

Ízlés szerint mehet bele egy kávéskanál só és egy vagy két kávéskanál barnacukor (vagy méz is ok) is. Fedd el, és továbbra is nagy lángon 2 percig párold, közben kavard is meg, hogy minden oldalát érje a hő. Ezután vedd le a fedőt és további 2-3 percig párold. NEM, NEM KELL BELE VÍZ!!!, jó, bocs nem akartam kiabálni, csak elragadott a HÉV... :), nem kell bele, mert nem főzni akarod, hanem párolni. Na, kész. Ha maradt alatta egy kis lé (mert béna voltál és mégis belement a jég a zacskóból), akkor azt öntsd le.

Mivel gyorsan készen van, ezért közvetlenül étkezés előtt készítsd, mert akkor finom, ha frissen készült. Nagyon jó halakhoz (pl. a pangasiushoz, amit pár nappal ezelőtt csináltunk), de csirkéhez is oké. Ugyanezzel a technológiával bármilyen zöldség elkészíthető, nem csak mirelit. A répát hagyd a fenébe, unod.

A főzési idő függ a zöldség típusától és mennyiségétől, de maximum pár perc a difi, tehát olyan nincs, hogy párolod 15 percig, mert az kuka!

Rizs:

Na, itt kb. ugyanannyian vannak azok, akik szeretik, mint akik nem. Nem tudom, hogy ezek után melyik tábor fog gyarapodni. Mert ugye a „gurulósrizst” általában szeretjük, de „sosenem” sikerül.

Vegyél egy zacskó barna rizst (vörös lenne a legjobb, de azt viszonylag kevés helyen kapni), a fehéret hagyd a fenébe, nem kell. Ja, és nehogy gyorsrizst vegyél, EMBER. Sima normál, barna rizs kell neked.

Fogj egy poharat és önts bele kb. 2 dl rizst, és itt jön az okosság, kapj elő egy tésztaszűrőt, és öntsd át abba. Olyan tésztaszűrőre van szükséged, aminek a rései kisebbek, mint a rizsszemek, egyébként esélytelen vagy. Tudod, ez az, ami úgy néz ki, mint egy teaszűrő, csak nagyobb. Ha így sem ismered fel, akkor ez az, amit gyerekkorodban az arcod elé tartva párbajtőr döntőket vívtatok. A csap alá tartva alaposan mosd át a rizst, és ha ügyes vagy, közben, ha nem vagy ügyes, akkor előtte vagy utána újabb okosság jön: közepes lábosba tegyél két evőkanál olajat és forrósítsd fel, majd a lecsöpögtetett rizs mehet bele. Nagy lángon két percig kavargasd.

Aztán remélem megjegyezted, hogy mennyi rizs volt a pohárban, mert 2x annyi vízre lesz most szükséged. Mérd ki a pohárral, és ez is mehet a lábosba. Rá a fedő, és nagy lángon, várd meg míg felforr, közben kavargasd, majd forrás után vedd le a tűzhelyet alacsony fokozatra, fedő vissza, és kb. 25-30 perc múlva majdnem kész. Akkor jó, ha a rizs már annyi vizet felszívott, hogy a rizsszemek kilátszanak a víz alól, de még maradt benne egy kis víz, tehát matematikailag leírva: vízszint=rizsszint.

 Na ekkor vedd le a tűzhelyről, hagyd lefedve, és kb 10 perc múlva miután a rizs felszívta a maradék vizet is, készen van, eheted.

Ennyi..nem több

Ja, ígértem a végére a fenekekről valamit. Ez egy észrevétel lesz:

Sokkal több nőnek van jó feneke szerintem - illetve, mielőtt itthon kikapnék érte, a férfiak szerint -, mint ahogy azt ők magukról gondolják.

Nagyon sok nő azt gondolja, hogy nagy a feneke, pedig nem nagy, vagy ha kicsit, esetleg, netalántán nagy, akkor meg szép és kész.

Azért, hogy az általuk nagynak vélt feneküket palástolják, kardigánt, vagy pulóvert kötnek a derekukra, mert azt hiszik, hogy ezzel eltakarják, és ha megkérdezzük őket, hogy miért van a fenekén pulóver, akkor ilyen válaszokat kapunk:

1. Azért kötöttem oda a pulóverem, mert fázott a derekam. (ezt nem értem, nem úgy van, hogy akkor nem fázik ha felveszi a pulóvert, vagy kardigánt?)
2. Azért kötöttem oda a pulóverem, mert nem akartam cipelni (? Ezt sem értem, akkor miért hoztad el?)

Ezzel ellenkező hatást érnek el. Mi, férfiak, abból kiindulva, hogy pulóver van a fenéken, egyből azt gondoljuk, hogy nagy, pedig ugye nem is. Na, ezért le a pulóverrel.

Holnaptól mozgalmat indítok: a Nők Ne Kössetek a Feneketekre Kardigánt-ot, azaz NNKFK.

Csatlakozzon mindenki, aki egyetért, aki nem, azt nem értem.

…és reményeim szerint pár nap múlva a mozgalomnak köszönhetően szemlátomást csökken a Hátul Hordott Kardigánok (továbbiakban HHK) száma.

Lehet, hogy csinálok ennek egy ivív vagy egy fészbúk klubot….