nemnagykunszt

...és akkor egy kis tájmtrevöling, hello 2010:

"A karácsonyi készülődés utolsó nagy hajrájában vagy. Minden a szokásos módon történik, és ahogy szokott elsodor az ár. A már te sem tudod hányadszor megfogadott: „Jövőre már nyáron megveszek mindenkinek mindent”, és már megint elbukott szitu maga alá temet.

Elmerengsz…

Utolsó pillanatra hagytál mindent… de miér’. Azért, mert ezek a multik már októberben elkezdik a tavalyi csokimikiket árulni (figyelem, nyomokban kakaót tartalmazhat), és ez elaltat. Október 23-a forradalom ünnepe, mit keres itt a Miki? Szimpatizáns, vagy mi, szolidál? De akkor miért piros?… mindegy.

Jézuska! Huszonakárhányadika van, az is lehet, hogy ma már karácsony van ??? Hogy jutottunk ide? Úristen. Hát ez gáz. A Nő meg már mikor megmondta, hogy idén más színű lesz a fa és vegyél lila díszeket (A szivárvány összes színében van már egy komplett készlet, de még mindig ki tud egy újabb színnel rukkolni. Hihetetlen. Mer’ annyira ráér. Kicsinál.) ÁÁÁ, az égők. Azok meg hol vannak? Tavaly olyan helyre raktad, hogy tuti, idén csak elő kelljen kapni. Gőzöd sincs, de mire rakod az égőt? Hiszen fát sem vettél. Újabb lecseszés. Már mikor szólt, hogy vedd meg. MIKOR? Várhatod a kérdést:

„Milyen fa ez? Tüzi, vagy mi? Mert remélem nem karácsonyfának hoztad?

„Nyugi, majd nagggyon feldíszítjük és befordítjuk a sarokba a rossz oldalát!”- vágod rá azonnal védekezésképpen.

Hát, apám, itt csak neked van rossz oldalad. Se fa, se ajándék, se ötlet, se kaja. Jut eszembe valami ég… a fa még tuti nem, mer’ ugye még nincs, akkor mi… óóó, a kaja, amit fennhagytál a tűzhelyen, gratula, de télleg…

Én karácsonykor rendeznénk olimpiát. Olyan versenyszámok lennének, hogy na.

Pl: 24-én bevásárlókocsival elgázolt sorstársak lábbegipszelése időre. Esetleg mennyiségi verseny: ki vásárolja fel a legtöbb tökfelesleges kaját valami hiperben. Külön kategória a mennyiség és az érték is. Úgy viselkedünk, mint valami karácsony előtt rabságból kiszabadult ember, aki egész idáig éhezett. De kérdem én, ha mindenki televágja azt a r…dt kosarat kajával, akkor ki az, aki majd ezt felzabálja? Nem? Ja, télleg, még egy szám: a nagy zabálás. A karácsony a zabálás ünnepe… vagy a szereteté? Már nem is tudom. Szerintem az utolsó nagy rohanásban a karácsony inkább antiszociálissá tesz. Tömeg, nyomor, tömegnyomor. Hogy mér’ nem ittam egy forralt bort a Vörösmarty-n, mielőtt nekivágtam, milyen nyugodt lennék már?! Áhh, meg az ajándék. Már tavaly megfogadta az egész családod, hogy idén mindenkire csak 1000 forintot költ. Akkor, hogy lehet, hogy lassan a világbankhoz kell fordulnod hitelért???

Az olimpia indulója is megvan. Mindenki a bevásárlókocsijával beáll a hiper ajtajába nyitáskor, és a startpisztoly eldördülése helyett ez szólna (Dzsimi, dö king): Még nem veszíííthetek, méééég nem, méééég éééééélni akaroooook, adj időőőőt nekem…

…naszóval leégetted a készülődés közben a kaját. Ezt az egyet jól csináltad.

Karácsonyi hamar csirke:

Vegyél 5-6 csirkecombot. Mindegy, hogy alsó vagy felső. Most komolyan, ha ez még kérdés, akkor te még nem szenvedtél eleget.

Tisztítsd meg őket. Fogj egy mély serpenyőt, vagy egy teflonos lábost. Tegyél bele 3 evőkanál olívaolajat, és forrósítsd fel. Dobáld bele a combokat, és kicsit égesd oda minden oldalukat, de rendesen piruljon meg. Ezt nagy lángon csináld. Oldalanként kb. 2 perc.

Ha kész, akkor szedd ki őket egy tányérra. Vedd lejjebb a tűzhelyet közepesre. Fogj egy fél megpucolt vöröshagymát (ne zavarjon meg, hogy ezt a zöldségesnél egészben, héjastól kapod, ugyanis a hagyma létében nem életszerű a fél), kockázd fel. Dobd bele a serpenyőbe, és fedő alatt párold meg. Fogj két gerezd fokhagymát, ezt is aprítsd, vagy fokhagymanyomóval préseld ki, és mehet a hagyma után. 2-3 percig párold őket együtt. Mehet vissza serpenyőbe a comb és most minden oldalát rendesen sózd és borsozd meg (őrölt fekete). Forgasd át. Szórj rá, szintén minden oldalára, majorannát (van egy tárkonyos verzió is, ha ezt választod, akkor fekete bors helyett fehér bors, és egy-két csipet szerecsendió, szintén őrölt.)

Na, és most jön a lényeg. Pukkants ki egy száraz fehér bort. Vegyél elő két poharat. Tölts ki 2-2 dl-t. Az egyiket kortyolgasd el… (szigorúan orvosi rendelvényre a karácsonyi depi ellen), a másikat öntsd a csirke alá, és boríts még a serpenyőbe 2 dl vizet is. Fedő alatt párold kb. 45 percig. Akkor jó, ha a csont végénél elkezd kicsit leválni a hús. Ekkor vedd le a fedőt, tekerd fel a tűzhelyet, és addig süsd-főzd nagy lángon, míg elpárolódik az alatta lévő cucc fele. Ennyi. Én ha kész, vedd ki  a húst és a keverja cucchoz 2 dl tejfölt. Nagyon tuti.

Mehet az utolsó felvonás. Felvértezve azzal a tapasztalattal, melyet az eddigi életed során túlélt karácsonyi bevásárlások biztosítanak számodra, jók az esélyeid az életben maradásra. Öltözz fel és készülődj! (mint Rámbó). A kamera lassan végigpásztáz rajtad. Meleg pulóver, csizma, sapka, kabát, kesztyű. Teljes harci díszben vagy. Közben vedd számba a szeretteidet, és érezd, hogy szétáramlik az ereidben az erő. Pihhhh-puhhhh, már hallod is, hogy: „Én vagyok az apád!” (juteszembe, faternak mit vegyek?)

Képes vagy rá. Igen, képes vagy rá, hogy belevesd magad a harcba…ROHAAAAM!!!

(ha elakadtál volna, akkor kezdj mégis csak a Vörösmarty-n, a forralt borral)"

Pavella János

Nincs is jobb annál, mint egy baráti társasággal leülni, jóféle tequilát dobálni befele a gallér mögé, közben mexikói kajákat tolni, és az alkoholnak köszönhetően a régi sztorikon ismét könnyesre röhögni magunkat ordenáré módon…

Na, általában a sztorizgatás még megy. Ráadásul az alkohol elfogyásával fordítottan arányosan szaporodnak és színesednek a történetek, viszont felfedeztem, hogy a szorzatuk állandó, tehát teljes mértékben megfelelnek annak a matematikai törvényszerűségnek, amely a fordított arányosságot határozza meg… Jóvannemérted, figyejjjé:

Ha valami, mittomén, akármi, bármi, fordítottan arányos, akkor a szorzatuk állandó, azaz:

Kiöntesz nekem 4 pohárba 0,5-0,5 dl tequilát, az összesen 2 dl, akkor én mondok 1 sztorit, mondjuk jót, de csak egyet. Akkor kétszer egy az ugyebár kettő. Eddig világos?  Na, most ha megiszok két felest, akkor elmondok neked még egy sztorit, így marad összesen 1 dl tequilád, meg két sztorid, az megint kettő. Érted? Most vagy megiszom a másik két pohár piát is, és meghallgatsz újabb 2 nagyívű okosságot, így akkor 0,5x4 és akkor megint kettő a végeredmény, vagy eleged lesz a történeteimből, és elkezdesz te inni…

Ez általában a mexikói partik könnyebbik része. A neheze mindig a kaja szokott lenni, pedig max 30 perc, és akár 6-8 embert is könnyedén ki lehet szolgálni, így hát jöjjön akkor most egy gyorstalpaló. Babpüré, tortilla, partikaja, gyorsan, piával.

Vegyél készen tortilla lapot. Persze csinálhatsz is, egyszerű hozzávalói vannak, de most partira készülünk, majd máskor sütünk, mert elég szöttyögős.

Kell kb. 70 dkg csirkemell filé. Megtisztítod, felkockázod kb. 1x1 cm-es méretre, beleborítod egy keverőtálba. Kipukkantasz egy jófajta tequilát, leteszteled, hogy nehogy esetleg meg legyen romlódva, és az egész kaját elcsessze. Szóval először magadhoz veszel 0,5 dl-t, be a szervezetbe. Ha minden oké és nem mutatsz allergiás reakciókat, akkor rálöttyintessz 0,5 dl-t a csirkére, majd 1 dl olívaolajjal és 1 dl tejjel is meglocsolod, de ez utóbbi kettőt meg ne kóstold! Ezek nem romlanak meg. Mi? Mit mondasz? Hogy a tequila sem romlik meg? Azt se kellett volna megkóstolni? Te normális vagy? … téged lehet, hogy az asszony küldött… A piát főzés előtt mindig, mondom: MINDIG le kell tesztelni, na.

Akkor most kellene 2-3 evőkanál halszósz. Be lehet szerezni távol-keleti fűszeresnél, de már piacon is vettem, sőt hiperben is láttam. Párszáz forintos termék, ilyen:

Mivel egyszerre nagyon keveset használsz, sokáig elég. Nagggyon megbolondítja a szárnyashúsokat. Érdemes kipróbálni, de ne nagyon szagolgasd teli tüdőből, mert az agyadig hatol. Ha nincs halszósz, akkor is okés lesz. Borsozd meg, de ne sózd!!! Keverd össze és tedd félre 30 percre (ne hűtőbe).

Kapj elő egy 400 g-os vörösbab konzervet, borítsd bele a botmixer edényébe, pucolj meg egy közepes vöröshagymát, ez is mehet bele, majd két paradicsomot. Kell bele egy marék apróra vágott, tépkedett bazsalikom és oregánó, ha nincs akkor szárított 0,5-0,5 evőkanál. Turmixold le (nem kell nagyon, jó ha kicsit darabos marad), majd vegyél elő egy teflonserpenyőt, zuttyants bele egy kis olíva olajat, és borítsd bele a leturmixolt cuccost. Kell bele még 1-2 evőkanál vörösborecet ( vagy 1dl száraz vörösbor), 1 kávéskanál só és friss őrölt bors. Mehet a rotyogtatás. Legalább 15 percen keresztül nagy lángon főzd. Akkor jó, ha teljesen elfő a leve, egységesen sötétbarnás a színe, és korrekt babpüré állaga lesz. Közben párszor keverd meg. Borítsd ki egy mélytányérba, mert ez kész, jöhet a csirke.

Serpenyőt tisztítsd meg (elég kitörölni most egy papírtörlővel), friss olívaolaj bele, nagy láng, aztán csirkéről öntsd le a páclevet. Sózd meg, és vagy van otthon szárított chilid, akkor gyorsan morzsolj bele 4 db-ot (kb 1-1,5cm-es kis chili paprikák), vagy egy jó nagy evőkanál erőspistabácsi is megteszi. Keverd a csirkéhez és zutty bele a forró serpenyőbe. Pirítsd, de ne szárítsd ki, ha kicsit odakap az nem baj. Ha kész (kb 5 perc), akkor szedd ki ezt is.

Most készítsd elő a tortillához a belevalókat, szépen, ügyesen, okosan kiporciózva, így mindenki hendméd készítheti piálás közben magának a tekercseket. Ez azért jó, mert aki szakácskodik, az vhogy mindig kimarad a buli feléből és akkor zuginnia kell a konyhában magában, ráadásul lemarad a poénok feléről, ha nem annyira ittasodik le, mint a többiek, így még érteni sem fogja őket és csak pofákat vág. Szóval előkészület = a szakács sem marad le semmiről, egy szinten lesz a többiekkel, persze ez még nem jelent egyértelműen magas színvonalat is, hiszen a béka segge is egy szint.

Vágj fel egy lilahagymát, paradicsomot, jégsalátát, jalapeno paprikát (ha nincs akkor sima hegyes erős legyen) és tedd félre. Reszelj sajtot (eidámi vagy gauda, esetleg vmi jóféle nagylyukú lenne a legkiválóbb), szórd egy kis edénybe. Kell egy 2 dl-es natúr joghurt, bele 1kk őrölt chili, vagy 1 teáskanál erőspista, elkevered, odakészíted. Kell egy nagy pohár tejföl, ezt is készítsd a többi hozzávaló mellé.

Szükség van egy tiszta serpenyőre, és ha megjöttek a vendégek, akkor annyi dolgod van mindössze, hogy a tortilla lapokat a serpenyőben megtöltés előtt kicsit átmelegíted. Készen vagy, így jöhet a megérdemelt ráadás pia…

Ha megjöttek a haverok, akkor szépen ki-ki megtölti a… mi? Miazhogy Kiki? Én téged nézlek, de nem figyelsz, mert engem nézel és rám ügyelsz…. Hogy került ide a nagysikerű Első Emelet frontemebre, Kiki?! … nem tudom mi volt ez… őőőő, elnézést.

Szóval miután Kiki volt olyan szíves és megtöltötte a tortillákat, akkor te is megtöltheted a poharakat, hajrá.

Az én kedvencem: jégsaláta, csirke, babpüré, sajt, csípős joghurt, tejföl, lilahagyma. Ütős. Ha mégis maradt felesleges energiátok a végén, akkor rendezhettek fekvőtámaszversenyt… Ja, várjá’ nem tudtok, mert:

Tudod hány fekvőtámaszt csinált meg Chuck Norris?....... az ÖSSZESET (thanksz for Petibácsi)

… nincs több, hát ezért

Pavella János

Zöld a miNorbink!

Biztosan nem haragszik meg, hogy így le miNorbinkozom, de hát télleg egy ország Norbija, így azt gondolom, nem veszi zokon. Akkor már csak az a kérdés, hogy miért is lett zöld.

Először is, mit, vagy kit nevezünk zöldnek? Nekem az zöld, aki szelektíven gyűjti a hulladékot, vagy energiatakarékos berendezéseket használ, kerékpárral jár dolgozni, de az is, aki ma, ebben az olajfaló, fosszilis energiahordozókon alapuló világban visszafogja a saját kis olajfelhasználását. Igen, lehet, hogy Norbi kerékpárjának nincs kereke, mer szoba, de hogy visszafogja az olajat, az tuti. Sőt, alapul véve, hogy az olaj és a zsír szegről-végről rokonok, egyenesen következik a következő levezetés következtetése (pfff), ami nekem már kicsit meredek:

Az öbölháborúban Száddám, aki nem volt a miénk, ellentétben Norbival, zöld volt. Miért? Mert felgyújtatta az olajkutakat. Valószínű Ő sem járt kerékpárral, de egy csendes lázadása volt ez neki, mármint a felgyújtás, mert egy olajnagyhatalom vezetőjeként nem mondhatja, hogy járjon mindenki elektromos verdával. Vérciki volna. Valószínűleg rájött, hogy ezt a rengeteg napsütést kellene kihasználni, ami indokolatlan mennyiségben éri az országát, napelemek segítségével, és nem a fekete aranyat kellene pumpálni. De most állt volna oda a grínpíszhez, hogy innentől kezdve szponzorálja őket?!  Ugyehogynem!  Mekkora esély lett volna arra, hogy a grínpísz ezért Száddámos pólókban fog flangálni? Semekkora. Na, tudta ezt a vezér is, ezért inkább felgyújtatta, és biztosan az kiabálta közben, hogy:

 „Égjen az olaj!”

Namost, a fenti nagyszabású levezetésből következően akkor Norbi az „Égjen a zsír” szlogenjével tuti, hogy zöld. Igaz, kicsit már ilyen partizános, gerillaháború szagú ez a zsírégetés, de mindenképpen szimpatikus, még ma is, hiszen így mi is részese lehetünk bármely ország ellen irányuló olajembargónak. Így akár hihetjük azt, hogy részesei vagyunk valaminek… valami jónak. Tettünk vmit, ami előreviszi a világot. Mondjuk, aki ez alapján ezt hiszi, az sokat ivott, meg én is, aki párhuzamot vont…

Szóval, így a szabadságharc ünnepének magasságában, legyen free a kaja is. Mondjuk oil free. Nem örökre küldjük szabira, de most fogjuk kicsit vissza az olajat és süssünk nélküle. Kell hozzá egy padlizsán. Karikázd fel vékonyan. Sózd meg alaposan, és tedd bele vmilyen szűrőbe, ahol lecsöpöghet, mert levet fog ereszteni. Közben kapj elő 15-20 dkg kukoricalisztet, üss bele 2 db tojást, önts hozzá 1 dl tejet és 2 dl sört. Ha normális, 5 dl-es méretű sört vettél, akkor most van indokod a maradék 3 dl elfogyasztására, hogy ne romoljon meg…, ha ipari hordót bontottál a 2 dl sör miatt, mer’ hogy kell a receptbe, én azt is megértem. Ha olyan amatőr vagy, hogy nincs otthon söröd, akkor boríts bele szénsavas ásványvizet. DEMÉNINCSOTTHONSÖR?  

Reszelj bele 15 dkg sajtot (jó lenne füstölt) és 2 gerezd fokhagymát. Dobj bele 1 tk sót és alaposan kavard össze. Egy sűrű állagú tésztát kapsz. Ilyen tapétaragasztó szerű a jó. Tedd félre. Önts egy mélytányérba kukoricalisztet és egyesével forgasd bele a padlizsánokat. A sütőt melegítsd elő 200 fokra, egy nagy tepsit bélelj ki szilikonos sütőpapírral. A lisztes padlizsánokat mártogasd bele a tésztába és pakold őket a sütőpapírra. A tetejüket megszórhatod szezámmaggal, lenmaggal, vagy sajttal. Told be a sütőbe középre. Kb 15-20 perc alatt megsül. Akkor van kész, ha a kicsit megpirult.

Könnyűkistavaszi. Maradék sörhöz kiváló. Teljesen okés ugyanez a módszer pl csirkemellhez is.

Pavella János

A kamrába kiküldött tudósítónk jelenti:

Idén is legalább akkora figyelemmel kíséri a sajtó a vörös szőnyegre megterített bevonuló sztárokat, mint magát a díjkiosztó gálát, így teljesen érthető módon mindenki a lehető legjobb formáját igyekszik hozni a szünet nélkül kattogtató mozzarellák paparazzik előtt. Vágjunk is bele, hiszen már meg is érkezett az est egyik legnagyobb jelensége, Miss Piggy

Igen, ez is egy recept. A héten "vendégblogger vagyok a nosalty-n :), ezért ez a recept most ott olvasható:

http://www.nosalty.hu/ajanlo/oscar-gyanus-mogyorobundas-oldalas

Pavella János

Miért? Kinek? Minek? Miért van az, hogy ünnepnapokon, hétvégén, vagy csak simán holtidőszakban nem tudok úgy végigszörfölni a TV csatornák között, hogy ne fussak bele egy kincsaminincsbe, vagy különbendühbejövünkbe, esetleg aranyesőjukkábanba?

Kinek szánják ezeket a filmeket? Ki a célközönség, illetve ki veszi meg ezek előtt, után, és közben a reklámidőt?

Mi az oka ennek az évek óta folyó sorozatos merényletnek ellenünk?

Ja, várjá’! Ne érts félre. Ezelőtt 20-25 évvel én is imádtam, mindet ötször megnéztem. Anyámmal puffinlekvárt vetettem volna, ha lett volna. Már nem anyám, hanem ilyen lekvár. Tudod, ez volt az, amit Szpenszer evett a hajón, mert ez volt a szponzor a kincsaminincsben. Na de ennek már minimum két évtizede. Hát ezeknek a filmeknek hogyhogy még mindig mennie kell a tévében? Talán azért, mert a jelenlegi filmtermés egy büdös nagy nulla? Oké, így van, de akkor is ennyiszer? Mer’ azt én értem, hogy egy újszülöttnek minden vicc új, de, ugye, azt senki nem gondolja komolyan, hogy bármelyik mai generáció egyáltalán belenéz ezekbe. Azt hiszem, hogy vagy egyszerűen nem tudom megérteni a kereskedelmi televíziózás programszerkesztői észjárását, vagy valami szörnyű összeesküvés állhat a háttérben. Meg is van!

A kereskedelmi tévék azért, hogy lenyomják egymást, összevásárolják a fél világot. Megvesznek hálivúdi egy dolláros szuperprodukciókat, meg mindenféle bentlakásos világos, nulla színvonalú realiti liszensszet azért, hogy jó nagy nézettséget söpörhessenek be. Csakhogy! Sose olvassák el az apró betűs részt. Megveszik az Élien 4 című trillert és apró betűben bevásároltak 41 db kötelezően levetítendő Bászpenszert is, és ha nem adják le, akkor 500%-os felár fizetendő, vagy leadják az Armagedddddont Brúszwilisszel (amerikai zászló, himnusz, tüzijáték, világmentővilágbékefíling... tizenkettő egy tucat), és máris nyertek 78 db Terenszhillt is, és innen már nincs visszaút! Nem tudnak mit tenni, összehívják az összes kereskedelmi tévé nagyágyúját, leülnek egy asztalhoz, és megbeszélik, hogy ha már voltak olyan hülyék, hogy nem vették észre az apró betűt, akkor legalább abban egyezzenek meg, hogy ki mikor adja le. Azonban nincs sok értelme egyezkedniük, mivel minden tévénél van legalább 200 kötelezően leadandó dühbejövünk, ezért szinte minden napra jut egy. Ennyi. Nem is lett annyira rossz az én kis elméletem. Egész hihető.

Mit akarok ezzel az egésszel? Ja! Semmit… tudom: ne kapcsoljam be a tévét és akkor nincs gond.

Már rájöttem én is, így vagy egyáltalán nincs bekapcsolva, vagy Billgrillsz szoktam nézni, ahogy megeszi a tevegyomrot. Esetleg belenézek, ahogy Neni rendet tesz a britthülyeszülők szegény gyerekeinél, vagy marad Nájdzsela, a főzés istennője, aki lassan a willendorfi vénusz alakját veszi fel (Jujjj, de tájékozott vagyok mi? Ha nem tudod, mi ez, keresd ki wikin), esetleg bekukkantok a pokol konyhájára Gordonremzihez, vagy megnézzük a gyerkőcökkel a Hogyankészült-et.

Akkor most végülis minek jöttem Bászpenszerrel? Azért, mert tegnap a NŐK napja volt, így, csupa nagybetűvel. Akkor az emancipáció (vagymi) jegyében ma meg a férfiak napja van, és ki a fene lehetne a mai recept reklámarca, mint Bászpenszer? Rittyentük egy olyan babot, hogy azonnal elfelejted a menzán megutált babfőzit, esküszöm.  Ráadásul, ha magányra vágysz, vagy egy kis meccsnézésre a haverokkal, meg a sörrel, akkor ezzel mindenki mást el tudsz üldözni otthonról anélkül, hogy verbálisan is jeleznéd eme igényedet, így elkerülheted a felesleges vitát, amiből amúgy is a csajod jön ki nyertesen, még akkor is, ha hangosan nem is mersz, csak fejben veszekszel vele. Szoktál nem?

Vegyél  10-15 dkg paprikás, csípős kolbászt, jó lenne házi, ha nincs, akkor megteszi vmi bolti is.

Kapj elő egy lehetőleg teflonbevonatú, kb  háromliteres lábost. Dobj bele 2 ek mangalicazsírt és dobd rá a kolbászt. Állítsd közepes fokozatra a főzőlapot és addig pirítsd, míg a kolbászból ki nem sül a zsír.

Kockázz fel, nem kell apróra, egy jó nagy fej vöröshagymát, vagy 2 kisebbet, dobd ezt is a kolbászhoz, fedd le és párold meg. Szükség lesz egy erőspaprikára. Ezt karikázd fel, mehet a lábosba. Közben pucolj meg 4-5 gerezd fokhagymát. Aprítsd fel, ezt viszont apróra, és párold őket együtt 1-2 percig. Vegyél elő házi paradicsomlevet és önts 2 dl-t a lábosba. Ha nincs házi, akkor jó a sűrített paradicsom is. Ebből egy nagy evőkanállal tegyél  1 dl vízbe, keverd el és ezt használd. Tegyél bele 1 kis tk sót, és őrölj bele egy jó nagy adag feketeborsot, vagy legyen 0,5 tk őrölt.

Bonts ki egy üveg száraz vörösbort, 1 dl-t boríts a bele a fortyogó elegybe, majd ugyanennyit használj saját magadban, belsőleg is, és közben mélázz el azon: sosem gondoltad volna, hogy egyszer majd Bászpenszer lesz a múzsád főzés közben.

Forrald fel az egészet, és főzd együtt 5 percig. Bonts ki egy 400 g-os vörös és egy 400 g-os fehérbab konzervet. Így, ahogy van, a levével együtt öntsd a lábosba. Alaposan keverd össze. Vedd le egész kicsire a főzőlap póverét. Várd meg míg rottyan egyet, majd onnantól számítva 30 percig főzd. Kóstold meg, ha kell sózd még meg, de fontos, hogy csak most, mert a babkonzervek lehetnek sózottak. Ha kész, akkor keverj el az egészben 2 nagy evőkanál tejfölt.

Tálaláskor mindenképpen illik hozzá még egy kis tejföl és erőspista.

Mi???Mi ez a hülyeség, hogy mivel egyed? Jajj, ez nem főzelék, mint a menzán, te antitállentum. Ez így ahogy van egy főétel, kérlek. Istenem… mivel egyed… KANÁLLAL!!!! (itt most kiabálok a kepszlokkal)

Már alig várom a 15-ét. Kitűzöm a kokárdámat, meghajolok a nemzetünk nagyjai előtt, majd az ezt követő 4 nap alatt megpróbálom elkerülni a puffinlekváros figurákat..., de szinte kizárt, hogy sikerül...

...és nem is fog. Már 16-án műsoron az egyik, aztán 17-től folyamatosan...muhahhahahahahahahhaha

http://port.hu/...es_megint_duhbe_jovunk_pari_e_dispari/pls/fi/films.film_page?i_perf_id=17879150&i_topic_id=1

http://port.hu/nyomas_utana!_nati_con_la_camicia/pls/fi/films.film_page?i_perf_id=17879259&i_topic_id=1

Pavella János

Néhány elégedett vásárló:

„Amióta a Kozmás Disk-et használom, sokkal kevesebbet fizetek a Teszkóban”

(Margitka)

„Amióta a Kozmás Disk velem van, kevesebbet fogyaszt a hűtőm!”

(Géza bácsi)

„Nincs több kidobott étel, így a régóta megromlott viszonyom is rendeződött anyámmal! Köszönöm, Kozmás Disk!”

(Robika)

Mi is ez?- kérdezheted joggal. Ez kérlek szépen a legújjjjjabb fejlesztésű ÖKO segédeszköz, ami megváltoztatja a hétköznapjaid, mert pénzt spórol, miközben egy kis rendrakásra ösztönöz, és persze rendeződik anyáddal a viszonyod…

Na, természetesen egy recept. Hagyjuk ezt a Kozmás Disk-et, mert ezzel a névvel nem vonul be a halhatatlan receptek társaságába… legyen inkább Penne Rest Diavolo… huhuhuhuhúúúú

Szóval ez egy olyan csípős penne lesz, amivel kifejezetten az a cél, hogy a hűtőből felhasználhasd a maradékot. Kevesebb lesz a kidobott étel, nem tépelődsz azon, hogy mit is csinálj fél zacskó ezzel, vagy esetleg azzal. De szüleid véletlenszerűnek feltüntetett „Éppen erre jártunk, felugrunk, ha nem zavarunk!”, ámde annál inkább velejéig részletekben is kidolgozott és megszervezett látogatásakor sem kezded el fejvesztve a rendrakást és szemétkidobást, mert ezek még abba is belenéznek, és nem felejtik el megjegyezni, hogy:

„Eszel te rendesen?!”

illetve

„ Ezeket kidobtad?!...”

Ha hallgatsz, az is gáz, akkor legközelebb ételhordóval jönnek. És nagyon jól tudjuk, hogy ezekre a kérdésekre nincs jó válasz. Olyan ez, mint a csajod új ruhája. Ha megkérdezi, hogy jól áll-e. Mi a válasz? Semmi. Miért? Mert nem tudsz elég gyorsan és határozottan válaszolni ahhoz, hogy az számára megfeleljen. Ha tétovázol, akkor hazudsz, ha gyorsan válaszolsz, akkor meg sem nézted, és már menni akarsz, mert unod az egészet. Igen, őszinte is lehetsz még, de ha azt hiszed, hogy az segít, akkor barátom, te UFO vagy ne társalogjunk, mennyé’ haza.

Szóval, visszatérve, nincs jó válasz. Az élet ezeket a kérdéseket nem azért teszi fel, hogy válaszolj rá, hanem mert szívat. Bizony. Nem válaszokat kell keresni, hanem megoldásokat. Készítsd el a Penne Rest Diavolo-t, és megoldja a gondod. hehe

Nézz körül a hűtőben és a fagyasztóban is. Ami fél zacskó, vagy kibontott, az kell most nekünk.

Tutira van kb 100-120 g vegyes paprikás szalámi, vagy kolbász, esetleg serrano sonka. Ezeket szépen csíkozd fel kb 0,5 cm vékonyan. Szükség van még egy jól megtermett csípős paprikára. Ezt is csíkozd fel 0,5 cm-re. Kell egy kisebb fej vöröshagyma, de egy fél is jó, vagy újhagyma, esetleg póré is jöhet helyette. Ezt is vágd fel vékony szeletekre, de ne aprítsd vagy kockázd!

Kellene egy WOK szerű, mély serpenyő, aminek van fedője is. Önts bele 2 ek olívaolajat, forrósítsd fel, és szórd bele a felcsíkozott szalámi-kolbász-sonka mixed. Süsd addig, amíg kisül a zsír belőle, ekkor borítsd rá a hagymát, forgasd át, dobj rá egy fél tk barnacukrot, 1 tk sót és fedő alatt párold 2 percig. Reszelj bele 3 gerezd megpucolt fokhagymát, persze előtte vedd le a fedőt…, dobd bele a paprikát is, majd ismét párold nagy lángon 2-3 percig, közben kevergesd.

Ismét kutatásba kell kezdeni. Kellene 1 dl tejszín, vagy ha nincs, akkor tej is megteszi. Kell még kb 2 dl paradicsomlé, ami lehet anyukádtól kapott házi, vagy egy bolti sűrített paradicsom+víz. A fagyasztóból kapd elő a megmaradt fél zacskó - lehet 200-300g - egész zöldbabot is. Kell még hozzá 3 cl vodka, vagy tequila. Ha kétségeim is támadtak azzal kapcsolatban, hogy a fentiek közül vajon miket rejthet a hűtőd, az utóbbi kettőben biztos vagyok, ha már olvastad a receptjeimet. Ezeket azért rakd el anyádék elől jobb, ha később jönnek rá, hogy iszol. Én nem csodálkozom, veled vagyok, tudod, de őket ne terheld ezzel. Azért ha elítélendő módon még cigizel is, akkor legalább egy rágót kapjál be… és ne leheld a kezed, te idióta! Lehet, hogy nem érezni, de a leheléssel tuti lebuksz…

Szóval, ha van otthon gasztro gardened, akkor kell egy marék friss bazsalikom és oregánó. Ezeket aprítsd fel és szórd a serpenyőbe. Ha nincs friss, akkor 1-1 nem púpozott ek szárított is megteszi.

Borítsd bele a vodkát, a tejszínt, a paradicsomlevet, és főzd együtt őket 5 percig. Kóstold, ha kell, sózd meg, mert nem tudni előre, hogy a kolbászos mix mennyire volt sós. Borítsd bele a zöldbabot és egy fél zacskó teljes kiőrlésű penne tésztát (persze, lehet sima is). Forrás után csak félig fedd le és addig főzd, amíg szinte a teljes levet nem szívta be, közben néha keverd meg.  Forrás után kb 15 perc és kész.

Namost. Tálalás előtt kell egy másik lapos serpenyő. Ebbe önts 2 ek olívaolajat, forrósítsd fel. Reszelj le a hűtődben található sajtokból vegyesen 30 dkg-t, tökmindegy milyen. Tegyél egy adagot a megfőtt kajából a forró lapos serpenyőbe, fakanállal terítsd szét, kicsit lapítsd el, szórd meg a tetejét alaposan sajttal. Nagy lángon süsd 2 percig, aztán próbáld meg megfordítani, nem baj, ha szétesik, és így is süsd 2 percig, míg egy kicsit ropogós nem lesz. Ezt minden adaggal csináld meg.

Tetejére friss bazsalikom és chili dukál, persze maradék tequila alap…

Annak aki eddig lemaradt róla sürgősen pótolja be, most képpel együtt:

Morfeusz újratölti:

Valamikor a távoli jövőben:

Kb 2411 és felet írunk. Morfeusz már csak virtuálisan vívja harcát a Mátrixi Szmisszel egy játékállomás 200-on ( vagy akinek jobban tetszik egy X dobozon ). Már csak 1 dolog valódi. Morfeusz a kezében 1 pohár gőzölgő itallal álldogál az ablaknak támaszkodva. Az emlékeiben kutatva felrémlik előtte, hogy ennek az italnak a receptjét még valamikor ifjúkorában olvasta vmi arhívumban, egy régi-régi, régi-régi blogon, vagy min, egy ősrégi technológiával működő virtuális hálózaton. De szép idők voltak azok. Talán internetnek hívták..., nagyot kortyolva a gőzölgő folyadékból kíváncsi, de már savószínű szemét a külvilágra veti. Semmit nem lát.., „A kint gomolygó szmog lehet az oka !” - gondolja, de sokkal inkább a szemüvege párásodott be a forralt bortól… hopp, megint elfogyott, itt az idő újratölteni…

Prezent déj:

Hát akkor töltsük újra. Az előző receptben úgysem volt alkohol, így ebben szinte csak az lesz. Vegyél 1 üveg ( 0,75 dl ) lehetőleg száraz, vagy félédes vörösbort, de ne az alsó polcról. Ha olcsóbb, mint 600-700 ft, akkor tuti a Fejfájós pincészet borát választottad.

Hozzál még 2 db narancsot, egész szegfűszeget, egész szegfűborsot, egész fahéjat, barnacukrot, vagy mézet és kell hozzá filteres gyümölcstea, vagy befőtt. Jajdefoganyukádörülni. Az évek óta minden látogatáskor neked adott, de általad soha fel nem használt befőtt (konkrétan visszamenőleg 1963-ig minden évjáratod megvan) végre beteljesíti a sorsát.

Fogj egy 3-4 literes lábast, öntsd bele a bort. Mosd meg a narancsokat. Alaposan a héját is. Jaaaj! Ha hobbi héjareptető vagy, akkor ne a madarat egrecíroztasd, hanem a narancs héját :). Vágj ketté 2 db narancsot. 2 db felet facsarj bele a borba, a másik 2 felet, pedig darabold fel és ez is mehet a borba. Fogj 4-5 db egész fahéjat, egy fél marék szegfűborsot és szegfűszeget. Mennyi a fél marék, mennyi? Mittudomén. De precíz vagy. Jó akkor 7-8 db szegfűbors, és 11-12 db szegfűszeg. Aztán bele vagy 4 evőkanál méz (vagy barnacukor, lehet több kevesebb, attól függ mennyire szereted édesen), és a befőtt. Fogj egy meggybefőttet (lehet szilva is, de eper is ok) és a levét öntsd bele az egyvelegbe. Ha a befőttben lévő gyümölcs magozott, akkor mindenestől mehet bele, ha nem akkor is, csak akkor fenntartásokkal kell kezelni majd fogyasztáskor.

Folyamatosan főzni kell, de nem szabad felforrnia, max gyöngyözzön, mint az ovisok a délutáni alvás után, mert egyébként az alkohol egy része elvész, akkor meg ugye minek az egész. Próbáld meg legalább 20 percen keresztül főzni (mondom forrás nélkül), mert ennyi idő kell, ahhoz, hogy minden összetevő íze kellően átjárja.

Ha nincs befőtt (akkor jelzem, hogy anyukád nem szeret, kéne vele beszélni), akkor tegyél fel 4-5 dl vizet, forrald fel, bele 2 db gyümölcstea-filter, pl.: eper, feketeribizli, vagy erdei gyümölcs (ha gurmé vagy, nehogy filterrel készítsd, akkor főzz igazi gyümölcsdarabos teát).

Na, aki tutira rá akar menni az alkoholtartalomra, az tudja egy kicsit okosítani, pl 0,5 dl rummal (vagy többel, de nem fehérrel), és akkor egy kis grog is bejátszik

Leszűröd, iszod, gyümölcsöt megeszed, nem fázol, ügyes vagy.

Egy kis átkacsintás a tengerentúlra, magyar módra, kis ország kis pulykája… hátha nem veszik észre, hogy csirke! Úgy is levezethetném mikro-makro ökonómiából aktuálisan, hogy a csirke = megszorított, leminősített pulyka…

Aki eddig minden receptet elszúrt, aki képest volt egy forró teából is brikettet készíteni, vagy aki elkeseredett, és már majdnem feladta a szakácskodást, mert állandóan a vajas kenyér rossz oldalát kente meg, na, annak ennél egyszerűbbet már nem tudok kitalálni.

Ráadásul ez most megint azért jó, mert 5 perc alatt összedobod, és nem kell ülnöd felette egy fél napot, nyugodtan lehet szenvedni a szabadidődben, hogy mindjárt itt a karácsony.

Bebizonyítom, hogy otthon is lehet olyan csirkét sütni, mint amit a grillcsirkések árulnak, így végre véget vethetünk annak a nyavalygásnak, hogy milyen nehéz a csirkét egészben megsütni.

Elmész és veszel egy normális, szabadban tartott, egész csirkét, vagy tanyasit, aminek legalább a színe sárga (hogy is írjam ide normálisan, hogy „kizsigerelve”, mert ettől a szótól azonnal elmegy az étvágyam), megtisztítva, a belső alkatrészek nélkül.

Érted? Ha autó lenne, akkor nincs benne motor, katalizátor, injektor, elektronika, kipufogó, és lecsiszolták a fényezést is, ja, meg kerekei sincsenek, csak a kaszni, megvan?

A szabadban tartott azt jelenti, hogy nem ilyen gazdaságos, zselében tartott Mátrix csirke, aminek olyan színe van, mint a víznek.

A csirke kb 1,5-1,8 kg legyen.

Szükség van még egy vörös-, vagy fehér babkonzervre. 410g-os űrtartalmú (ez de kemény, asztro-szakács) legyen, de hosszúkás alakú, tehát nem a szokásos, borsó-kukorica konzervforma, hanem a vékonyabb magasabb.

A konzerv tartalmát borítsd ki (úgy értem, tedd be a hűtőbe, ki ne dobd, anyád kicsinál), most csak a doboza kell. Szedd le a papírját, tisztítsd meg egy kicsit. A dobozba önts 1,5 dl száraz fehérbort, aztán magadba is ugyanennyit. A gasztrogárdenből (vagy vegyél) vágj le egy nagy marék rozmaringot, és egy ugyanekkora adag kakukkfüvet is. Pucolj meg 3 gerezd fokhagymát, és darabolj bele 2 db újhagymát (vagy pórét). Ezeket mind tuszkold bele a konzervdobozba. Szórj a tenyeredbe egy adag sót, és kend ki a csirkét belül, majd alaposan sózd körbe kívül is. Mehet rá kívülről egy kis őrölt feketebors, majd most jön a lényeg. Fogd ezt az egész konzerves okosságot és erőltesd bele a csirkébe. Egyszerűen ültesd rá a csirkét, olyan lesz, mint Münchausen báró az ágyúgolyón, vagy mint egy eltévedt páncéltörő lövedékkel eltalált csirke. R.I.P.

Ha benne van, akkor rá tudod állítani. Tegyél egy tepsibe zsírpapírt, állítsd rá, majd told be a 180 fokra előmelegített sütőbe legalulra. Semmilyen zsiradék nem kell alá! Alsó felső sütésen kb 180 fokon süsd 1,5 órát. Az idő a csirke nagyságától függ, nekem az 1,6 kg pont másfél óra megvolt.

Ha kész, akkor sztem köret nélkül, sima majonézzel, csemiubival a legjobb.

Thenkszalot a figyelmet!

Azaz: Itt a hétvége! Kedves Gyerekek! (Csak eszperantóul, hátperszehogy!)

Nem tudom, hogy kinek milyen élménye van 1989-ről? Engem igazán 2 komoly inger ért akkoriban (nem, csajok még nem voltak a képben, mecsbokszokat tologattam, asszem, meg öltöztetős katonákkal nyomultam… későn értem, remélem nem értem túl).

Teljesen normális tizenévesként annyira nem érdekelt az aktuálpolitika (azóta meg mámeginnem), hogy sokáig azt hittem, az utcán mindenhol jelen lévő plakát, a TÁVÁRIS KANYEC (egy kopasz tarkójú katona rajzolt sziluettje volt rajta hátulról, tányérsapkában, zöld egyenruhában) egy film beharangozója, de ménemmutatjákmárbe? Ja apám mozigépész volt… de télleg! Mondom! Állandóan a tűzoltószéken ülhettem, így láttam minden vetítést…, na, nem érted, akkor elölről.

A tűzoltószék az a szék, ahol a tűzoltó ült, illetve ült volna, de nem ült. Mer’ sosem volt tűz, mert a tűz fél az egyenruhától. Ennyi, ez tény, hiszen 1 db tűzoltó egy sapkában, no locsolócső, és no tűzoltókocsi, csak a tűzoltó van, meg a sapkája, az meg ugye mit olt el, max a csikket nyomja el. Viszont úgy néz ki, hogy a tűz kiszúrta, hogy ebben a moziban van tűzoltó, így nem arcoskodott sosem. Tehát, mivel nem volt tűz, ezért a tűzoltó egy idő után keresett magának tüzes vizet a helyi érdekeltségű fészbúkon kocsmában. Nem hiszed? Pedig de! Na, így viszont a helye megmaradt, és mivel apám mozigépész volt, így én ültem a tűzoltószékbe alanyi jogon. Így láttam a Lédi Shátörli szeretője, és a 3-as számú űrbázis filmet is, mert akkor a korhatár ellenőrzésére még nem volt az ORTT, hanem csak az Erzsinénnnje, aki a jegyszedő volt, de egy jegyszedő a mozi hierarchiájában sehol nincs a mozigépészhez képest, úgy is mondhatnám, hogy a jegyszedőt ütné a mozigépész, ha autós kártya volna… huhuhu

Na várjá’, ez a sok régi élmény annyira felkavart, hogy keverek magamnak vmit mielőtt folytatom…

Itt vagyok… A másik dolog, amit nem tudtam hova tenni, hogy eltörölték a suliban az orosz nyelvoktatást. De szinte egyik napról a másikra, mer’ már úgysincs kivel beszélgetni oroszul, mer’ elmentek, gondolták; viszont angollal, ami magától (nem tőlem, magától) értetődően bejátszhatott volna helyette, nem mertek rögtön kirukkolni, ezért jöttek az eszperantóval. Egyszerűen nem ment a fejembe, hogy miért pont eszperantó, de azoknak a tanároknak sem, akik szinte velünk együtt tanulták. Eszperantó? Akkor már miért nem a busman csettegő nyelv? Azt legalább beszélik páran, nem úgy, mint az eszperantót. Ja, akkor azzal oltogattak, hogy azért jó eszperantót beszélni, mert ez a nemzetközi nyelv az EU döntéshozó intézményeiben. Igeeen? Nem hiszem, de tételezzük fel, hogy az Európa Tanácsban de. Jelenleg ennek 47 tagja van, annak az esélye, hogy egyszer leülök meginni egy kávét valamelyikkel, és elnyomjak neki egy karaj gelernantojt, valljuk meg, nem sok az esélye, akkor már arra jóval nagyobb a sansz, hogy elcsettegjek egy busmannal antilopvadászat közben, nem? De.

Na, egyébként az egésznek semmi köze a mai recepthez, hacsak nem egy jófajta karaj készül, pedig de.

Süssünk karajt.

Kell hozzá 6 szelet csontos (!) karaj, lehetőleg szeleteltessük fel a hentessel, mert otthon azért ez életvédelmi okok miatt macerás. Fogjunk egy keverőtálát, mossuk meg a húst, és dobáljuk bele, öntsünk rá 1 dl tejet, 1 dl fehérbort (én már kibontottam ott feljebb, amikor az emlékek kavarogtak), 0,5 dl olívaolajat, 3 ek mustárt. Pucoljunk meg 6-7 gerezd fokhagymát, a felét reszeljük bele, a másik felét csak késsel vágjuk ketté és dobjuk bele, kézzel alaposan kavarjuk át, paskolgassuk meg, folpack-kal fedjük le, majd 1 óra pihi, de ne hűtőben. Sózni nem kell.

Közben mozsárban, borsőrlőben zúzzunk le durvára egy jó marék színes borsot, vagy vegyünk eleve durvára őröltet, ha az előbbiek nem mennek. Szórjuk bele egy mélytányérba, kavarjunk bele 3 ek mustárt és 1 ek mézet.

Kapd elő a húst a pihi után, öntsd le róla a folyékony levet, de csak azt! A félbevágott fokhagymák kellenek, mentsd meg őket! Kell egy lapos jénai vagy tepsi, kend ki mangalica-, kacsa-, vagy libazsírral. Paskolj körbe ízlés szerint tengeri sóval minden húst (vagy csak simán sózd meg). Kapd elő az őröltborsos szószt, és ezzel is kenegesd be a húsokat. Szépen fektesd be őket egymás mellé a jénaiba, dobáld melléjük a fél fokhagymákat. Vágj fel 1 db paradicsomot és 1 db paprikát, ezt is dobd közéjük. 2 ek-val az előbb használt zsírból is tegyél még rá. Fedd le alufóliával, és be a sütőbe 200 fokra, 40 percre, aztán fólia nélkül még 25-30 perc, addig, míg meg nem pirul.

Ha kész, akkor egy jófajta vörös rizs, vagy őszi köret illik hozzá (ezt majd máskor). Ha esetleg túléli vhogy, és nem esszük meg rögtön, akkor ki tud hűlni, jajjjj, az nagyon zsír, de komolyan. Egy hideg sült hús, zsíros kenyérrel, mindenféle zöldséggel, meg lilahagymával? Viccelsz?

Pálinka utána kötelező.

Jól megfigyelhető a filmiparban, hogy hálivúdi szuperprodukciók esetén, a határozott névelővel kezdődő és max 1 szavas címűek nagy többségükben thriller, psziho-krimi, vagy horror tematikájúak. Például: A gömb, Az átok, A barlang, A kör, Az esemény, A dolog, stb.

Természetesen A kürtő sem lóg ki a sorból. A rendező egy fiatal, közép-európai elsőfilmes. Ismert, de mostanában kis szerepeket játszó színészek. A helyszín embert próbáló. Amerre a szem ellát, csak vakító, fehér por. A levegő forró, szinte áthatolhatatlan, párával teli. Édeskés íz terjeng, az eredete nem ismert, de a hátborzongató háttérzajok miatt nem is ajánlatos utánanézni. Buborékoló hang elegyedik egy mélyről jövő morajjal, mely egyre hangosabb. Úgy érezzük, mintha egy láthatatlan, ragacsos kéz érintene meg bennünket.

A kezdőképen először egy, aztán ahogy a látószög kiszélesedik, egyre több kürtőt láthatunk.Vajon mit rejtenek? A látvány leginkább ahhoz hasonló, mintha számtalan termeszvár sorakozna az égre meredve katonás rendben. A felszínük azonban fényes, olajos, de egyben kristályos csillogású… aztán hirtelen a magasba lövell egy gőzoszlop, nem ismerve kegyelmet. Mindenkit megéget, aki csak a közelbe merészkedik. Perzselő a forróság, így hát várni kell…

Ezért mindenki vár… és bekap egy sört, dobozossssat.

Ésmivelhogy ez nem hálivúd, hanem a Kárpát-medence, ebből kifolyólag nem is thriller, hanem egy édes vígjáték, de nem csöpögős. Ha jól megnézzük a helyszínt, akkor ez a konyha, és a fojtogató kéz a sajátunk. Ráragadt a tészta, amit gyúrunk, miközben kicsit morgunk, mer’ gyöngyözik a homlokunk, mint újgazdag gyerek anyu ékszerdobozában.

Na. Süssünk kalácsot, tetszeni fog, mert ha nő vagy, akkor végre be tudod vonni a párodat egy konyhai műveletbe, segíteni fog, és együtt készíthettek el egy receptet, ami olyan „romi” (pf, „romi”? ezmiez? max egy szilikonmaca mondhatná ezt sümegen:) olyan ari ez a lovagi vár-romi)… még ha ez a segítség ki is merül majd a sörivásban…, ha férfi vagy, akkor meg azért fog tetszeni, mert sörözhetsz, kell, sőt kötelező.

Fogj egy mély keverőtálat és szitálj bele 50 dkg finomlisztet. Tegyél bele 3 púpozott evőkanál porcukrot, 0,5 kávéskanál sót, üss bele 1 db egész tojást + 1db tojás sárgáját, a fehérjét tedd félre. Mehet bele 1 zacskó vaníliás cukor. 3 dl tejben keverj el 1 teáskanál cukrot, langyosítsd fel mikróban, morzsolj bele 3 dkg élesztőt, várd meg, míg felfut, és öntsd a keverőtálba. Olvassz fel a mikróban 6-7 dkg teavajat és ezt is öntsd a többi hozzávalóhoz. Most alaposan gyúrd össze. Egy rugalmas, cipó formájú tésztát kell kapnod, ami nem ragad az edény falához. (ha túlságosan ragacsos , akkor liszttel, ha túl száraz, akkor egy kis tejjel tudsz rajta segíteni). Takard le, és hagyd kelni 30 percet.

Addig igyatok meg 4 dobozos sört, 0,5 litereset. Lehet hatot is. Öblítsd ki a dobozokat, csöpögtesd ki belőlük a vizet, és tekerd őket alufóliába. Ha nem vagy sörivó, mint ahogy én sem - nyugi nem vagyok beteg, csak jobban vonzódom a borhoz -, akkor menj el anyádhoz. De télleg! Nézz a szemébe és mondd ki ezeket a varázsszavakat:

- Anyu! Igazad volt! Ne haragudj, amiért egész gyerekkoromban kinevettelek, kamasz koromban pedig beszólogattam. Beszólogattam, hogy: „Minek rakosgatsz el marhaságokat, mindek gyűjtögeted a Bip-es flakonokat, kupakokat, vécépapír gurigákat?” Hiába mondogattad mindig, hogy majd technikaórán, amikor a tanító néni kéri, mekkora májer leszek, mert én tudok majd vinni, vagy ha nem kéri, akkor majd meglátom, hogy majd csak jó lesz valamire. De én csak nevettem.

Anyu! Igazad volt! Most jó lenne valamire! Elkérhetem a vécépapír gurigákat?

Anyukád könnyes szemmel átölel, megbocsájt mindenért előre is, olyan dolgokért, amiket még el sem követtél, és ad 6-8 db gurigát. Na, bandukolj lehajtott fejjel haza, és csomagold be ezeket alufóliába, te anyaszomorító.

A tésztát nyújtsd ki kb 0,5 cm vastag, hosszúkás alakúra. Késsel vágj belőle ujjnyi vastag csíkokat. Azért, hogy teljesen körbeérje a sörösdobozt én kettesével összetoldottam őket, de ha vécépapír gurigákat használsz, lehet, hogy erre nincs is szükség. Az elsőnél próbáld ki, aztán meglátod.

Olvassz fel a mikróban teavajat, fogj egy szilikonecsetet, vagy egy tiszta festőecset is megteszi, kend meg vele az alufóliába bugyolált dobozokat. Tekerd fel a csíkokat csigavonalban (ezmeginmi? csigavonal? a csiga vonala egy nyálkás egyenes dzsuva, marhára nem spirálszerű valami, pláne nem egy kulinárium vagy mi, illetve de, de csak Francba..mindegy) a dobozra úgy, hogy összeérjenek, ne legyen köztük rés. Most hengergesd meg az egészet a nyújtódeszkán, hogy kilapuljon kicsit a tészta.

Fogd a félrerakott tojásfehérjét, üss hozzá egy egész tojást, verd fel egy kicsit. Kend meg vele, aztán kend meg olvasztott vajjal is. Önts kristálycukrot egy lapos tálba, vagy tálcára, forgasd meg benne alaposan a most már kürtő alakú okosságot.

Egy tepsibe tegyél sütőpapírt, és állítsd bele a teremtményeidet. Hagyj közöttük helyet. Melegítsd elő a sütőt 200 fokra. Told be a tepsit és süsd addig, amíg a cukor karamellizálódik. Ha kész, vedd ki, és még úgy, melegen, forgasd meg ismét cukorban, vagy darált dió+cukorban, vagy fahéj+cukorban

Kész. Persze, okosabb vagy megint. Tudom, mondjad csak: - Ez akkor a legjobb, ha szabad tűzön parázs felett sül. Be kell szerezni hozzá valamilyen vásárban kalácssütő fát és azon kell sütni!

Tudod mit? Igazad van. Télleg szabad tűzön kellene sütni, de a kalácssütő fáért tök felesleges rohangálni. Meg akkor ugye, nem lenne ok az ivásra. Ez a sörösdobozos okosság szabad tűznél is oké, csak rá kell húzni nyársra. Ennyi. Ja, meg ha már ennyire okos vagy, akkor jobb helyeken ezt zsírral kenegetik és nem vajjal.

Hagyd egy kicsit kihűlni mielőtt leerőltetnéd a dobozról, mert úgy könnyebben lejön.

A nap őszi, derült reggeleken már nehezen ébred. Pirkadatkor ólomlábakon kúszik felfelé a horizonton, óriás töklámpássá változva, percekre mindent narancssárgává színezve. Narancssárga a szomszéd ház teteje, a levelüket vesztett fák kopasz koronája, és narancssárga az őszi kert minden, az első fagyokat túlélő növénye is.

Egy furcsa gondolat magja szökkent csírába a fejemben: együk meg. Emberek, együk meg a NAPOT. Jóvan, nem érted… Figyeljé’ jobban.

Mi az, ami narancssárga, ehető, növény, és szezonális így ősszel? Narancs, mi? Uh, öcsém… Nepolitizájjá’ merutcáravonulok rögtön.

Egyébként is a narancs nem szezonális. Miért? Mert a teszkóban érik, azé’. Feketén leszedik, befújják rohadásgátlóval, hűtőkamionnal idehozzák, aztán, hogy mediterrán legyen, beledobják egy Cuba, vagy Espagnole feliratú, Kínában gyártott kartondobozba, kirakják a pultra, ott megérik, te meg benyalod, és aszondod, hogy ez szezonális?... hát ez így nehéz lesz…

Többet kellett volna forgatni az Ablakzsiráfot gyerekkorodban… Hogymi? Nem tudod mi az az Ablakzsiráf? Áh, akkor hagyjuk, inkább segítek. Megmutatom, hogy hogyan manifesztálódik a sütőtök folyékony halmazállapotúvá, és lesz belőle krémleves.

Uh, nem a gázsütőtök, hanem a Sütő-tök, áááá nem, nem lett szakács a tök, hanem SÜTŐTÖK.

Inkább kezdjük. Ha nincs anyádnál a kertben sütőtök, akkor vegyél valahol. Ez most szezonális, mindenhol kapható. Egy 1,5-2 kg körüli már oké. Ha nagyobb az sem baj. Akkor miután levágtad belőle a szükséges mennyiséget, a maradékot tedd be a hűtőbe, napokig simán eláll. Melegítsd elő a sütőt alsó-felső sütésen, a tököt mosd meg, egy késsel vágd ketté. Magozd ki egy kanállal, távolítsd el a közepében lévő rostokat is. Nem kell sterilizálni, és hámozni sem! Elég kinagggyázni, ha érted mit akarok mondani. Darabold fel kb 8-10 cm-es szeletekre. A tepsibe dobj sütőpapírt, mert a tök levet fog engedni. Erre rakd a szeleteket. Tedd be a sütőbe és süsd meg. Akkor jó, ha a tetejére kiült a cukor (ne cukrozd, van sajátja!) és rákaramellizálódott. Ez olyan 40 perc lehet.

Közben hámozz meg egy krumplit, egy almát, egy vöröshagymát. Nagyjából szeleteld fel őket, akár egy bárddal is lehet. Nem számít, úgyis le lesz turmixolva. Tegyél fel egy kis lábosban (2l) annyi vizet, ami ellepi a feldarabolt cuccost. Dobj a vízbe 1 teáskanál sót, és főzd meg.

Ha megsült a tök, akkor szedd le róla a héját (kanállal ki lehet könnyen kaparni). Vegyél elő most egy akkora lábost, amibe minden hozzávaló belefér. Dobáld bele a tököket, öntsd bele a megfőtt krumplit, almát, hagymát a főzővízzel együtt. Az a lényeg, hogy annyi legyen a folyadék, hogy lepje el teljesen az egészet, ne látszódjanak ki az „alkatrészek”. Ha kell, pótold a vizet. Tedd fel főni. Kapj elő egy 2 dl-es 20%-os főzőtejszínt és öntsd bele. Fogd a botmixert és turmixold össze alaposan az egészet. Főzd őket együtt.

Szedj le a kertből egy marék kakukkfüvet, távolítsd el a fás részeit, és szórd a levesbe. Ha nincs a kertben, akkor egy csapott evőkanál szárított is ok. Kell bele őrölt fekete bors 1 kávéskanállal, de frissen őrölt az igazi, majd mehet bele 1 ek méz. Várd meg, míg lassan gyöngyözve felforr. Zárd el. Tálald.

Extra tálalási ötlet 1.: Reszelj le 10 dkg sajtot (kivételesen lehet trappista, eidami is, de vmi füstölt lenne az igazi, vagy pannonia a legjobb ehhez). Vegyél elő egy teflonserpenyőt. Forrósítsd fel. A reszelt sajtból csinálj kis halmokat a serpenyőbe, és pirítsd meg. Ha elkezdett megbarnulni, akkor lapos fakanállal meg tudod fordítani, és a másik oldalát is meg tudod pirítani. Ilyen kis korongoknak kell lenniük. Ha kész, akkor minden tányérba dobj 2-3 db-ot.

Extra tálalási ötlet 2.: Kapj elő egy kis hámozott tökmagot, tedd bele egy felforrósított serpenyőbe, pirítsd meg, és minden tányérba szórj a leves tetejére belőlük.

Egyél napot. Jónapot.

Golden Bakery

(ejtsd: le…., ezt már régóta el akartam játszani… muhahahha)

Fényes ceremónia keretében idén is átadják a Golden Bakery díjakat, melyen ebben az évben sz(ez)ámos híresség megjelenik. Lássuk, kiket is láthatunk. Itt lesz a mostanában elég egyhangú Zsem-Le, aki valljuk meg, manapság egy felfújt hólyagként tengeti az életét. Aztán látható lesz Bagu-Ette, aki a korához képest ugyan jól néz ki, de azért a kenyere javát már megette… , valamint végre látható lesz a régi fényében tündöklő, nemesi családból származó Vayas Keefli, egy merőben újszerű ruhában, vagy inkább nevezhetjük ezt egy új divatirányzatnak is, hiszen ismerve a rajongókat, biztosan állíthatjuk, hogy lesznek követői ennek a stílusnak, ráadásul nemcsak a külső változott, hanem a belbecs is.

Mi is ez. Ez egy olyan vajas, sós, vagy akár édes kifli recept, ami sütéssel együtt 30 perc, és tuti befutó. Ha a csajodat akarod elkápráztatni, vagy a pohár (üveg) mellé kellene egy jófajta korcsolya, vagy egyszerűen a parti adott, a pia is megvan, csak nem tudod, hogy mit „csapass szét” egy kis alkohollal, akkor ezt, apám, ne keress tovább, megtaláltad.

Ezt még gyerekkoromban hallottam. Egy haveri társasággal nyaraltunk Igalon (földrajzból üljleegyes-ek, vagy guglmepszből alulintonáltak kedvéért ez a település Magyarországon van, félúton Balatonföldvár és Kaposvár között), ahol a szomszéd néni, aki kb. 70 éves volt, minden reggel sütött nekünk. Nekem annyira bejött (nem, nem a néni, te állat), hogy addig nyavalyogtam neki, míg végül megosztotta a receptjét. Várj nem, nem úgy osztotta meg... netvitéz. Ez fb előtt 14 évvel volt, azaz fészbúk előtt, kb. 1990 körül, úgyhogy akkor ahhoz, hogy megosszanak velünk vmit, el kellett menni érte. Igen, a lábunkkal. Ez az a testrészed, ami zsibbad, amikor naponta egyszer felállsz a gép elől.

Na, ennek a néninek a receptjét gondoltam tovább. Egy pohárba önts 4 dl tejet, mikróban langyísd meg, majd kavarj el benne 1 nem púpozott, azaz csapott evőkanál barnacukrot, és morzsolj bele 3 dkg élesztőt (vagy egy csomag instant is ok), hagyd felfutni. Közben egy nagyobb keverőtálba szitálj bele 50 dkg finomlisztet és dobj utána 1 ek sót (ha édes tésztát készítesz, akkor sóból csak egy csipet kell). Keverd el, öntsd hozzá az élesztős-tejes gusztustalanságot, majd gyúrd össze. Olvassz fel a mikróban 5-6 dkg jó minőségű teavajat (de semmiképpen sem margarint), és öntsd hozzá a tésztához. Na, most alaposan gyúrd homogén anyaggá az egészet, nem kell sokáig, csak amíg elválik az edény falától, és ruganyos lesz (ilyen medicinlabda jellegű), kb. 5 perc. Vágd fel a tésztát 5 egyenlő részre, ezekből formázz zsemléket. Igen, jól van, ügyes vagy, kérdezd meg, de a válasz igen. A pékáruevolúcióelmélet első tétele alapján a kifli zsömléből lesz.

Fogd a gyúródeszkát, lisztezd be és az egyik zsemlét, nyújtsd ki 4 mm vastagra, kör alakúra, így egy kb.25 cmátmérőjű tésztát kapsz. Na, most jön egy kis okosság. Nézz körül a hűtőben, kertben, kamrában, egyéb helyiségben is lehet, de annak semmi értelme. Készíts elő 5 különböző dolgot, amit szívesen viszontlátnál a kiflikben. Pl. reszelt sajt, serrano sonka, kolbász, újhagyma, reszelt répa, stb. (ha édes, akkor csoki, túró, lekvár, kakaó, dió+cukor, vagy mák+cukor, stb) Fogd mondjuk a reszelt sajtot, terítsd be vele a kinyújtott tésztát, és egy éles késsel, pizzavágóval, szeleteld fel, mint a tortát vagy pizzát, 8 egyenlő szeletre (ezt minden cipóval és betéttel ugyan így csináld majd meg).

Fogj egy nagy tepsit, dobj bele zsírpapírt. A kis tortaszelet formájú részeket kívülről, a szélesebbik részéről indulva tekergesd fel, kicsit formázd ívesre, és rakosgasd őket a tepsibe, úgy, hogy maradjon közöttük min. 3 cm hely. Pihenjetek 15 percet, közben melegítsd elő a sütőt 200 fokra. Fogj egy tojást, verd fel, mint hajnalirészegember a szomszédot. (én csak hallottam, hogy van ilyen, vagy legalábbis valaki már látott ilyen embert, és az mesélte) Kenegesd meg vele a kifliket. Lehet bonyolítani a tetejét szezámmaggal, napraforgómaggal, sajttal, de ha nem, nem.

Betolod a sütőbe és sütöd őket, amíg aranybarnák nem lesznek. Ilyen egzotikus mesztic színű a megfelelő. Kb 15 perc.

Kiszeded, megeszed. Le kellene fojtani vmivel, mi? Naugyemegmondtam.

Jófajta 4-5 csillagos konyak illik hozzá. Nekem megint van, hehe...

Pavella János

Hát ebbe mindenki belefut. Ha kishazánkfia-lánya kikeveredik külföldre, -még ha csak ide a közeli Horvátországba is, ahol annyi élet van a tengerben, mint öreganyám fúrtkútjában-, és beül egy étterembe, akkor tuti beválasztja a „fruttidimárét”. Az esetek 50%-ban nem is szereti, de berendeli, mert ha már eljött idáig, akkor csak megkóstolja, már csak jár neki ennyi, nem? Meg hát mit mesél majd otthon, a nagy családi élménybeszámolón, hogy hamburgerezett ??? Normáááális?

Szóval beválasztja a tengeriherkentyűs tésztát, vagy pizzát. A bátrabbak „fispláttét” rendelnek nagy büszkén, hogy milyen kemények, aztán mikor kihozzák a sok élient a tálcán, akkor a szomszéd asztalt kezdik el lesni, hogy hátha kiderül, hogy melyik részét lehet, vagy érdemes megenni, pláne milyen evőeszközzel…

Aztán persze nem eszi meg, vagy megeszi, de nem ízlik neki. Ilyen gumis, meg halízű (!!!), meg vizes. Hát nem egy pörkölt, vagy egy csülök pékné módra az biztos, de még csak nem is Jókai bableves.

„Jóhát mindegy…” gondolja, legalább megpróbálta. Aztán, ha jövőre visszajön, akkor újra megpróbálja, mert az idő megszépíti majd a gumiállagot, éshátlehethogy nem jó helyen ették, lehet, hogy rosszul volt elkészítve. Aztán persze majd megint nem ízlik, de majd talán jövőre…, vagy legközelebb.

Ez az egész múszájtengeriélölénytennemkülföldön problémakör szerintem onnan gyökerezik, hogy kishazánk itt maradt a „NAGY DARABOLÁS”-kor (nem akarok törizni de annyit, hogy Trianon) tenger nélkül. Itt maradtunk, és hogy a témán belül maradjak néztünk, mint hal a szatyorban.

Ez a tengerhiány olyan mélyen beágyazódott a tudatalattinkba, hogy itthon a hétköznapok nyüzsgése nem engedi felszínre törni, de ahogy kimegyünk és pofán csap a tengeri szél, egyszerűen kitör belőlünk, és vízi állatot kell ennünk. Ennyi. Viszont a mi, erősen fűszeres, sok hozzávalóval dolgozó magyaros konyhánk, és az ehhez szokott ízlelőbimbónk elsőre nem érti, mit akarunk. Elég sivárnak, íztelennek, vizesnek tűnhet a fruttidimáre. Persze én most arról beszélek, ha tényleg vmi inkább gyártósornak beillő, futószalagon előállított, ipari módon ételeket magából kiontó, turistacsalogató étterembe tértünk be. Számtalanszor futottam már bele én is a vizes fűrészporízű halba, vagy biciklibelső állagú rákba, vagy tintahalba. Pedig…

Pedig, ha jól készítik el, nem sütik-főzik túl, vagy alul, nem tocsog a saját levében, vagy olívában, és megfelelő minőségűek az alapanyagok, akkor a legjobb lehet.

Ha még nem ettünk ilyet, vagy van negatív tapasztalat, akkor a lényeg a fokozatosság. Pl. ne válasszunk egy farkashalat roston egy olyan étteremben, ahol nem ülnek helyiek (a helyiek mindig tudják, hogy hol főznek igazán jól), mert akkor tulajdonképpen egy a tenger vizéhez hasonló állagú és ízű ételnek nevezett valamit fogunk kapni, viszonylag borsos áron, pedig tengervizet már nyeltünk tök ingyen, amikor két helyi alkoholos ital elfogyasztása után megmutattuk a gyereknek, hogy hogyan kell kézen állni víz alatt.

Kezdjük garnélával, mert ha jól van elkészítve, akkor bele fogunk szeretni, első ízlelésre. Azt szokták mondani annak, aki még nem evett, hogy rábeszéljék:

„Nyugi, olyan íze van, mint a csirkének”.

Ezt a marhaságot! Má’mé’ lenne olyan íze, mint a csirkének. A csirkének van csirke íze, a garnélánek garnéla íze van. Ennyi erővel nyugodtan egyél almát, körte íze van.

Na, akkor vegyünk 25 dkg fagyasztott, tisztított garnélát (persze, aki tud frisset, az a tuti, de a fagyasztott termék zacskó hátulján, az összetevőket kötelező elolvasni, vagy intelemként az előző bejegyzést). Szobahőmérsékleten hagyd kiengedni, de ha sietsz, akkor dobd bele egy tál hideg vízbe. Miután felolvadt, csepegtesd le, majd papírtörlővel itasd fel róla a vizet.

Pucolj meg 4 gerezd fokhagymát és aprítsd fel egészen kicsire (figy, ne reszeld, ne préseld, aprítsd fel késsel)

Tegyél egy serpenyőt a tűzhelyre, alágyújtasz  kb ¾ póveren, és beledobsz 5-6 dkg márkázott vajat (nem margarint, Te! Az egy zsírkocka!), és 1 evőkanál olívát, mert így nem ég oda a vaj. Ha már serceg, akkor bele a fokhagyma 2 perc alatt kicsit megpárolod (meg ne égjen!), majd mehet rá a garnéla. Most kell egy kis frissen őrölt fekete bors (mondjuk 4 nagytekerés, vagy 0,5 kk sima zacskós is ok), majd frissen őrölt tengeri só (ez is mondjuk 4 nagytekerés az őrlővel, vagy 1 kk normál só, ha gyengén vagy felszerelve, mint a dévómatiz), 1-2 percig süsd mindkét oldalát, majd most jön egy kis tutiság.

5 cl whisky-t kellene bedobnod a szervezetbe, már csak a tengerészfíling miatt is (jójó tudom rum) és 3-4 cl-t kellene a garnélára is borítani, de nem vmi tescógazdaságos gagyit, hanem normálisssat. Ha nem van otthon, akkor konyak is jó, csak ahogy már többször is kértem, felejtsd már el a napóleont…

Forgasd át az alkoholban, ez újabb max 1-2 perc, és tegyél rá 1 marék friss, apróra vágott lestyánt, ha nincs akkor petrezselymet. (ha nincs friss, akkor egy csapott ek) keverd össze, és boríts rá 3 dl tejszínt (20%-os legyen), kevergesd, és várd meg, míg a tejszín besűrűsödik. Vedd le a tűzről, és így amíg még kicsit rotyog, törj fel egy tojást (a fehérjére nincs szükség), a sárgáját dobd a rákra és alaposan keverd bele. Az a maradék hőn szépen bele fog dolgozódni a cuccba.

Főzz meg al dente módon egy zacskó spagettit (teljesjkiőrlésű tönkölybúzát szoktam, de durum is jó). Tálalhatsz ennyi. Tetejére a maradék lestyán, vagy bazsalikom mehet.

Tálalás, befalás, megszeretés, büszkeség… elmerengés…. tengeri fuvallat…látomás…hajóskapitány vagy :)

Gondoltam, hogy feldobom ezt a nyárvégi napot egy kis halas, vagy rákos étellel. Kivételesen nem a megszokott és jól bevált helyre mentem alapanyagot beszerezni, hanem idő hiányában elvonszoltam magam a madaras teszkóba. A gyereket élő pajzsként toltam magam előtt, a szememet becsuktam, nehogy elragadjon a vadkapitalisták polcvég reklámja és megvegyek valamiből 3-at azért, hogy a 4. ingyen legyen, miközben az első háromra sincs szükségem…

Szóval az irányt egyenesen a fagyasztópultok felé vettem. Rák beszerzés céljából.A tárget egy-két adag garnéla megvétele lett volna, de első körben, hogy stílszerű legyek, lefagytam a kínálattól. Volt királyrák, homár, koktélrák (frappáns  névválasztás, mert elsőre a név hallatán egy pohár margarita koktél jut eszembe, és nem a rákkoktél, ami ugye azért koktél, mert egy vak hentes egy q.va nagy bárddal találomra darabolja, és egy nagy bödönbe borítva, vegyes”koktél” kerül a zacskóba), tintahalkarika, fekete kagyló, vegyes kagyló, rákolló, panírozott rákolló, stb. Úgy tűnt, mintha a világ tengeri élőlényeinek ehető részét maradéktalanul fel tudnák kínálni, ráadásul, mindezt nagyjából egy kőkemény hungárián ezresért, amitől valljuk meg halkan, nem vágja hanyatt magát egyetlen tengeri medve sem, ha bekínáljuk a fogásért cserébe.

Ekkor kezdett gyanússá válni a dolog. Igen?!, 1000-ért rákolló? Panírozva? Nekem ezt ne. Kikaptam egy dobozzal és elolvastam az összetevőket, arra gondoltam ugyanis, hogy esetleg a túlnyomó része víz, és ahogy ezt a 70%-os összesküvés elméletben kiveséztük, a vízért fizetek a jómagyarforinttal. De nem.

Már a doboz is érdekes. Átlátszó, tehát nem zsákbamacska, vagy zsákbarák, hanem tök látod, hogy mi van benne. Akkor hol itt a varázslat gyerekek? Aztán ahogy tüzetesen megnéztem, látom, hogy tök egyforma, duci (túl duci) hógolyóforma rákollók ezek bepanírozva.

Mondom: Nemá, tök rendes az öreg norvég halász. (Akinek ugyan nem száraz a keze, mert neutrogénával kenegeti). Kiválogatja nekem az egyforma rákollójú rákokat, hogy örüljek egy rugóért (1000)? Ezt nem hiszem el. Hát nem is. Mer’ugye azt senki nem hiszi el, hogy a tengerben dagadt ollóra duzzadt rákocskák ténferegnek, szóval csak ollóra híznak, mert az ehető, hogy örüljünk, ha kifogjuk őket. Nem, ilyenek nem élnek. Illetve egy van, a Spongyabob című mesében: Rákuram. Na, ő ilyen…

Az összetételből kiderül, hogy az egész egy surimi nevű, halneveledékben élő, tömegesen tenyésztett halból van, aminek alapból semmi íze, ezért ledarálják, hozzáadnak egy kis rák „aromát” (!), pépessé teszik, jófajta guárgumival meg xantánnal, aztán szépen kis sablonokba öntik, mint az ovis a pampuskát. Aztán végül kiszárítják, és egy „kishelyre”, hetyke, steril rákollót dugnak a végébe, aztán egyed. Gyorsan visszadobtam.

Előkaptam a tintahalkarikát. Ez a tuti, Fogják a tintahalat, megtisztítják, aztán felkarikázzák, ennyi, egyszerű, gyors. Ezt nem érdemes hamisítani. Aztán látom, hogy tök egyforma méretű. Akkor most vagy minden tintahalból egy sablon segítségével 1, max 2 karikát vágnak ki és a többi megy a kutyáknak, vagy? Ez túl prémium lenne. Jöjjenek az összetevők. És ez is surimi! Ezt is visszaküldtem.

Gondoltam, akkor a királyrák lesz az igazi. Forma: rendben, szín: okés, gyorsan megfordítottam, és ….NEM HISZEM EL. Ez is surimi, ételfestékkel. Kész. Ott darálja az öreg a surimit, aztán formáz, aromásít (ki van készítve előre az összes aroma, és mikor milyen kedve van, aszongya, hogy: Ma tintahalat fogtam. Nem inkább homárt!) És ez az egész folyamat, így mindenestől olcsóbb, kifizetődőbb, mint fogni egy igazi, eredeti rákot. Kemény. Elég nagy gáz van asszem… Olyan ez, mintha a Szerengeti nemzeti parkban elfogyna az oroszlán, és antilopból darálnának egyet, aztán kitennék, hogy nesze. Nézzed.

Aztán egy fél óra múlva, az egész hűtőpultot áttúrva 1599-ért találtam végre 40 dkg igazi garnélából lévő garnélát. Hamarosan, ha kihevertem a sokkot, akkor összedobok belőle egy pompás kis pásztát.

 Egy kis filmmel illusztrálva, öreg halász nélkül:

Na, témánál vagyunk. A jelenkori ember, azaz a mostanusz szápiensz hétköznapjai, valljuk meg, igencsak be tudnak szürkülni, és ha rálépett az útra, akkor komoly szörnyekkel kell megküzdenie. Elkapja a gépszíj, bekerül a darálóba, ahonnan viszonylag nehéz szabadulni, illetve ha sikerül is, némi halmazállapot változás az ára. Agyi, lelki pépesedés, zanzásodás. Egyik oldalról a meló, a robotolás, a fizikai létfenntartáshoz szükséges pénz utáni hajsza taszigálja a fogaskerekek felé, a másik oldalról a tökegyforma, sablonos délutánok, a tartalom nélküli esték terelik a csendes depresszió démonának kitárt karjaiba (tudok még képzavarral élni, ha nem volt elég). Van-e kiút ebből a veremből?!

Mivel ez egy gasztroblog, ezért gyorsan vonnom kell egy-két párhuzamot, hogy eljussunk vhova. A kulcs a „tökegyforma” és a „sablonos” szavak. Ahhoz, hogy rámutassunk a probléma megoldására, vagy legalább elgondolkodtassuk embertársainkat, útjelző táblák legyünk az élet labirintusában, a probléma gyökeréig kell leásnunk a kertünkben. Meg kell szüntetnünk a sablonokat az életünkben és az ételünkben, és ha a tök egyforma, akkor cukkínivel dolgozzunk. (azt mondtam gyors párhuzam, nem azt, hogy jó)

Kezdjük a sablonnal. Minden alkalommal ugyanaz a menet? Hát reformáljuk meg! Kezdjük az elején, a névvel. Ki volt az, aki először lecsónak hívta nem tudom. Állítólag, a wiki szerint, vhonnan a balkánról jött, csak aztán került a magyar gasztronómia alapreceptjei közé, de rendesen ott is ragadt, mondjuk mostanában eléggé az alján, és hát mondjuk ki, gyerekek, le is égett rendesen. Szóval, mint ahogy azt itt is boncolgattuk (http://nemnagykunszt.postr.hu/hatranyos-megkulonboztetes), egy rossz, vagy egy mára már divatjamúlt névválasztással rendesen le lehet kerülni a palettáról, és visszafelé csúszni a lejtőn nem ugyanolyan könnyű. Először is kell ugye egy név, mer’ ez a lecsó, ez botrányosan elcsépelt, idejétmúlt. Olyan, mint a gulyás, és hogy szakmánál maradjunk, akkor ennyi erővel lehetne kondás, meg ménes is, és ha már itt tartunk, akkor pulis, vagy terelőkutyás is. A pásztortarhonya egyébként nem rossz. De most jut eszembe! A kőműves téma sokkal hálásabb. Ott van a fángli, meg a spakli, mennyire jó kis desszertnevek lennének már (jóvan, agyoniskolázott, mondjad, hogy a gulyás magyarul van a spakli meg nem! És nem az étellel van bajom, ne anyázzatok, a nevekről beszélünk).

Várom az ötleteket, de addig is legyen Haparpacu, ez sokkal jobb… pfff.

Na, mutassunk ennek a receptnek kiutat, találjon vissza az étlapokra, legyen aktuális, divatos, trendi. Törjön a csúcsra! Főzzük meg másként, sablonmentesen.

Kockázz fel 2 db vöröshagymát, de ne apróra, hagyd nyugodtan nagyobb darabokra, szerintem így más az íze, de télleg, legyen rusztikus. Dobj fel egy lábosban olívaolajat, tedd rá a hagymát. Szórj a hagymára 1 tk sót és 1 tk barnacukrot. Párold üvegesre, míg a cukor kicsit rá nem karamellizálódik. Tegyél bele 0,5-1 ek ketchupot, és ha anyukád feketeöves daráltpaprika elrakásban, akkor kapj elő egy üveggel és tegyél bele 1 ek-val. Ha nincs ilyened, akkor 1 tk pirosarany (persze ezek lehetnek csípősek is). Vágj össze0,5 kgparadicsomot (kb 2-3 cm-es kockákra), és mehet a hagymára. Forgasd át és főzd nagy lángon lefedve 5 percig. Fogj 1 kgTV paprikát. Ha esetleg nem tudnád, akkor a magjaitól és a szárától úgy szabadulhatsz meg könnyedén, hogy a bal kezedben fogod a paprikát, a jobb kezedben a szárát. Egy határozott mozdulattal megpróbálod belenyomni a szárát a paprika belsejébe, körbemozgatod, és egy ugyancsak határozott mozdulattal kirántod. Ha a mozdulat nem volt sikeres, és egy hét múlva a hajadból még mindig kerül elő paprikamag, akkor csak simán késsel szabadítsd meg a magoktól (megamagoktól, jó mi?) A megtisztított paprikát darabold fel 3-5 cm-es részekre, mehet a paradicsomra, fedd le és főzd 5 percig. Közben fogj egy kisebb cukkinit (bébicukkini). Ne legyen nagyobb, mint 20-25 cm, mert akkor egyben használhatod, nem kell meghámozni és kimagozni sem, sőt. Ezt is kockázd fel kb 1 cm-es darabokra és mehet a lábosba. Most vedd lejjebb a lángot kb közepesre, fedd le a lábost, várd meg amíg „rotyogni” (ezisdeszép) nem kezd, akkor félig húzd le róla a fedőt és főzd további 45-50 percig. Kóstold meg, sózd még, ha kell (ez ugye attól függ, hogy pl anyukád szerelme kitartó-e faterod iránt, és a daráltpaprikája mennyire volt sós). Ha kész, akkor zárd el, és :

„A” verzió megeszed így, nagyon finom, ok, vagy:

„B” verzió, amint elzártad a lángot, fogsz 1 tojást beleütöd, benne gyorsan elkevered és megeszed, vagy:

„C” verzió a tojás beleütése után ciabattát (esetleg Erzsébet kenyeret, pirítóst) pirítasz ropogósra, erre halmozod a lecsót és megeszed, akár másnap reggelire hidegen

Én az utolsóra szavazok.

Szerénytelenség nélkül kijelenthető, hogy rukkola nagyfogyasztók vagyunk. Kétnaponta vásárolunk egy-két zacskóval mindenféle hiperben. Néha annyi halmozódik fel a hűtőben, hogy több hörcsögfarmon nyerhetnék élelmezésügyi beszállítói tendert. Aztán történt egyszer, meg még egy párszor, hogy a kedves kis olasz őstermelő gondolt egyet (merhogy onnan importálja a mi kis mindenevő országunk), észlelve, hogy Nemnagykunsztéknál nagyon fogy a rukkola, közécsomagolt apró ajándékokat. Pl. gyermekláncfüvet, meg egy kis gizgazt, esetleg tyúkhúrt (gyengébbek kedvéért a tyúkhúr nem egy zenélő gaztípus), a múltkor meg egy meztelen csigát. Ami szerintem nemcsak állategészségügyi okok miatt problémás, vagy a kisállat csempészet esetét meríti ki, hanem a meztelensége okán legfőképp gusztustalan. Én a konyhámban mondjuk bííírom a sztriptízt, de fene a gusztusomat, jobban szeretem a nőnemű humanoidot meztelenül, mint a csigusz hómlesszuszt. Egyes országokban kuriózum lehet, de viszonylag hülyén néz ki, amikor ráborítom a pizzára. Naszóval. Többek között ekkor döntöttem el, hogy nagyberuházásba kezdek és kibővítem a gasztrogárdent egy kis konyhakerttel. Beugrottam Lacinénihez a gazdaboltba és többek között rukkola magokat akartam beszerezni, de úgy nézett rám, mintha káromkodtam volna:

- Jancsikáááám! Ne legyé’ má’ tudatlan! A rukkola az mediterrán növény, nem bírja az ezt a klímát… …már ami a boltban megy, és 19 fokra van állítva, gondoltam, mert attól nekem is befagy a se…m, kifordultam.

Szerencsére aztán az öcséméktől kaptam egy csomag csodálatos kiszerelésben lévő rukkola vetőmagot. A mai napig nem tudom, hogy honnan szerezték. A gyengébbek kedvéért, akik gárdenileg analfabéták (azaz kertészetileg alulintonáltak, és ha a vetőmag hátulján lévő használati utasításon az van, hogy 30 cm-et hagyjanak el a magok között, akkor elugranak Ildikónénihez a papírírószerbe és bevásárolnak 40 db egyenes vonalzót, hogy legyen mit elhagyni...), a gyártó az összes magot felragasztotta egy 5 m-es, teljesen lebomló, újrafelhaszált anyagból készült szalagra. Csak annyi vele a dolog, hogy kaparni kell egy 5 méterhosszú kb. 3 cm mély árkot, belehelyezni a szalagot, betemetni, locsolni, és várni (nem, nem a buszt, hanem a növény növését, aki akarja hallgathatja is…) Aki nem vidéki az se nyavajogjon, 2-3 balkonládában elvan.

Na, ez a csodálatos növény kikelt…, és annyi lett belőle, hogy minden nap ezt kellett(!) enni, hogy fogyjon, mert félő volt, hogy akkora lesz, és annyira túlszaporodik, hogy beköltözik a vendégszoba, de még a szomszédéba is. Szóval, nagyon bírja ezt a klímát, és ha valaki hozzám hasonlóan elültette és unja már a rukkola salátát, meg a pizzafeltétet, annak itt egy olyan variáció erre a növényre, ami tuti bejön, és mindenhez megy is:

Tépkedj le kb. 20 dkg rukkolát, és egy vágódeszkán éles késsel szabdald szét a kis megszállót, tedd félre. Kapj elő 5-6 szelet kenyeret, ne frisset. Nekem mindig van itthon saját készítésű teljes kiőrlésű kenyerem (na, ezt ha más írná, annyira utálnám: „neki mindig van otthon saját készítésű”, mi? Marhára ráérsz sütögetni. Gyökér!), de bármilyen jó hozzá. Áztasd be a kenyereket egy tálban langyos vízbe 15 percre, majd nyomkodd ki belőle a szuszt és a vizet is, tedd félre. Reszelj le a hűtődben található sajtok közül vegyesen 40 dkg-ot. Mindegy, hogy milyen fajta, a lényeg, hogy ne csak trappista legyen, mert annak alapból nem sok íze van, mondjuk, ha van már benne egy kis füstöl sajt, vagy parmezán, akkor okés. A reszelt sajtot szórd bele egy nagy keverőtálba és tedd hozzá a felaprított rukkolát, a kifacsart kenyereket, üss rá 3 tojást, és tegyél bele 1 tk sót, 1 kk őrölt feketeborsot. Gyúrd nagyon össze, majd dobd be letakarva a hűtőbe kb. 1 órára. Addig menj ki és rángasd ki a tyúkhúrokat… Melegítsd elő a sütőt 200 fokra, alsó-felső sütés. Egy nagy lapos tepsibe tegyél sütőpapírt vagy sütőszilikont. Vedd elő a rukkolagyurmát. Önts a kezedre olívaolajat (hogy ne ragadj bele a gipszbe),, és porciózz a tepsibe kb. félmaréknyi gombócokat. A gombócok között hagyj el 3-4 cm-t. Nem baj, ha nem gombóc, hanem amorf alakúak, majd azt mondod, hogy rusztik! Az most úgy is divat. Ha kész, akkor told be a sütőbe. Nekem 20 perc volt. A lényeg, hogy akkor vedd ki, ha már szépen megbarnultak.

Bármihez megy, akár köretnek is, vagy főételként pl snidlinges, esetleg kapros tejföllel fogyasztva. Nekem egyébként érme alakúak lettek, gondolom, vágod, hogy nem véletlenül. Ez a sors keze. A nyakamba akar akasztani egy arany rukkolaérmét a fáradozásaimért, hogy ilyen jó recepteket írogatok Nektek. Na, szerbusztok….

A kis Giulia Buitoni számára elérkezett a nagy nap. Végre olyan magas lett, hogy már szék nélkül is, pusztán a földön állva eléri az asztalt. Miért is fontos fordulópont ez egy kisgyermek életében? Tulajdonképpen lehet, hogy más gyermek esetében ez csak egy állomás lenne, csupán egy testi, fizikai tulajdonság meglétét, egy kor betöltését jelentené, de Buitoni számára több volt ennél. Egy ígéret beteljesülését jelentette számára, ugyanis az imádott nagyapja, aki egyébként 1750 óta cipészkedett a városban, megígérte neki, hogy ha feléri az asztalt, akkor segíthet neki cipőket készíteni, javítani. Nagyapjának egy kis műhelye volt a pincében és a kis Buitoni szinte egész nap a műhelyben szaladgált. Szerette a kikészített bőr semmihez sem hasonlítható illatát. A ragasztó és a cipőkrém szagát egyenesen imádta. Szóval elérkezett a nagy nap. Mától már nem csak lesi nagyapja minden mozdulatát, hanem tevékenyen részt vesz, részt vehet a feladatok elvégzésében, és feladat az volt bőven. Miközben egy nagy fa keverőkanál segítségével a tűz felett keverte a fekete masszát, ma ez volt a dolga, elábrándozott. Látta maga előtt a kis elegáns cipőboltot, amely nem ám a pincében volt, hanem a fő utca legjobb helyén, a piactér sarkán. Csupa elegáns cipő volt a boltban, és a vevők csak úgy tolongtak a kirakat előtt. A bolt nem volt más, mint az Ő, az Ő saját cipőboltja. Aztán valami furcsa morgó hangot hallott, amely visszarántotta a valóságba. Először nem tudta, hogy mi az, de aztán rájött, hogy a nagyapját hallja, amint kiabál:

-Giulia!-kiabált az öreg.

-Pasztásíts!-azzal fogta és fejbe kólintotta a kis Giulia-t, mert a gyerek az ábrándozás közben odaégette a cipőpasztát, ezért kezdhettek mindent elölről.

Giulia ezen nagyon megsértődött. Hirtelen elszállt minden szeretete, imádata a cipészet iránt. Megutálta az egészet. A kis bolt ábrándja szertefoszlott. Otthagyott mindent, felrohant a lépcsőn és többet nem jött le a műhelybe. Olyannyira mély nyomott hagyott benne ez a kis affér, hogy megfogadta, nem lesz cipész, sőt majd Ő megmutatja. Felnőtt fejjel1827-ben először eljegyezte a kedvesét, majd eladta a jegygyűrűjét és pasztásított. Pasztásított, de másként. Megalakította az első komoly, modern tésztaüzemet Olaszországban…

Hát így is lehetett volna, egyébként a jegygyűrűs rész igaz is, és meg is értem, hogy eladta:)

Akkor, ahogy már többször ígértem készítsünk pasztát, illetve pasta-t. Ahány olasz városban jársz, szinte annyi igazi, eredeti olasz tészta recepttel találkozol és mindenki állítja, hogy az övé az igazi, a valódi. Alapvetően 2 félével dolgoznak. Az egyik egy finomra őrölt durumbúzából és sima vízből álló alaprecept, a másik egy finomlisztből és tojásból készülő tészta. Mi most ez utóbbit készítjük. Aszonygyahogy:

Amire szükség lesz az az utálat. Bármilyen utálat jó. Nem, nem útállat, pl a zebra az nem jó. Kizárólag rövid „u”-val jó. Tehát, ha utálod a főnököd, a hétfőt, a főnöködet hétfőn, vagy valakit, vagy valamit az jó. Azt készítsd elő. Meg vegyél elő 50 dkg finomlisztet is, egy keverőtálat és 5 db normál méretű tojást. A keverőtálba szitálj bele (ha nincs szita, vagy szűrő, akkor apám szórjad, vagy boríccsad, mit akaccc fent ilyeneken?) 50 dkg liszet (ha mérleg sincs, akkor az 1 kg-os liszt felét szórd bele a tálba). A liszt közepébe csinálj egy mélyedést, majd üsd bele a tojásokat. Fogj egy villát (nem, nem egy Kázát, akarom mondani Casa-t) és a tojásokat ott bent a lisztben verd fel, keverj hozzájuk egy kis lisztet is közben. Ha megvan, akkor lisztezd be a kezed (ami ugye tiszta?) és gyúrd össze az egészet. A lényeg, hogy egy rugalmas, homogén tésztát kapj. Gyorsan megy kb 8-10 perc. Amint észrevettétek nincs benne só. Ez nem véletlen, és ne okoskodjon senki, nem kell bele. Ha kész, akkor vegyél elő folpackot, vagy alufóliát, vagy csak egyszerűen takard le egy tiszta konyharuhával és tedd be 30 percre a hűtőbe. Közben vegyél elő egy gyúródeszkát. Na, most, akiknek van kézi tésztakészítő gépe, mint nekem J, az beljebb van. Nekik nem írom le, részletesen, hogy hogyan készítsék, mert ők tudják. Ők most 5-ös-6-os vastagságúra nyújtsák ki, és készítsenek tagliatelle tésztát, vagy amit szeretnek és várjanak a többiekre. Viszont, aki tésztakészítő géppel áll neki, az hiába dühös, hiába készítette elő az utálatát, az utálat benne fog maradni a szervezetében, mert nem dolgozódik ki. Akinek nincs gépe, az jöjjön most. Lisztezd be a gyúródeszkát, vedd ki a tésztát a hűtőből, formázz belőle egy rudat, és késsel vágd el 4 egyenlő részre. Vedd elő az utálatodat és engedd bele a kezedbe. Fogj egy tésztadarabot, alaposan lisztezd be, majd a nyújtófával kezd el kinyújtani. Az utálat fog segíteni, mert egyébként nem lenne könnyű, de így de. Képzeld oda…, akit nem szeretsz, aztán szép lassan nyomd ki belőle a szuszt. Közben a tésztát fordítsd és lisztezd meg. A cél, hogy kb 1,5 mm-es vékonyságúra nyújtsd. Ha kész, akkor egy pizza vágóval, éles késsel vágd fel kb 0,5 cm-es vékonyságú csíkokra. Egy pár tiszta konyharuhát, vagy sok papírtörlőt teríts ki a pultra, lisztezd meg őket és erre terítsd ki száradni a felszeletelt tésztát. A tésztát is lisztezd meg, majd kb 1 órát hagyd száradni. Ezt mind a 4 résszel csináld meg. Ha kész, akkor észreveheted, hogy elszállt a dühöd, ha mégsem, akkor klinikai eset vagy, akkor húzz le egy grappa-t, vagy ha nincs akkor egy páleszt. Ha ez sem segít, akkor te nem vagy ember…

Tegyél fel vizet forrni egy nagy fazékban, vagy tésztafőzőben. Ezt sem kell sózni. Még! Ha forr, akkor közvetlenül a tészta berakása előtt sózd meg alaposan a vizet, majd mehet bele a tészta. Ne főzd szét! Csak al dente legyen! Aki összekeveri a dente-t Dante-vel, az csak kötözködik, azzal nem foglalkozunk. Szóval, hogy meddig kell főzni. Kb 5 perc, de ez függ azért a tészta vastagságától, hogy kinek mennyi a 1,5 mm. Akkor jó, ha kicsit kemény marad. Próbálgasd, megéri. A megfőtt tésztát nem öblítjük le hideg vízben, az egy nagyon rossz szokás. Ha kész, akkor tálald. Hogy mivel pl ezzel: http://nemnagykunszt.postr.hu/a-sajat-biztonsaga-erdekeben-mindenki-egyen-pestot

Alapvetően Magyarországon a hétvégén jelentkező férfi-nő konfliktusok túlnyomó többségét a vásárlások, bevásárlások genereálják. Modernizáció, globalizáció, centralizáció, meg hallucináció ide vagy oda, egyszerűen ki kell jelentenünk, hogy a ezek a bevásárlóközpontok rosszul vannak összerakva. Lehet, hogy valamikor 20 évvel ezelőtt menő volt boltokat egymás hegyére-hátára összehányni, mert eleve újdonság volt egy pláza, de ma már, kérem, minden bokorból előugrik egy pláza (nyúl már nem nagyon), koncepció az meg nincs. Egy új bevásárlóközpont építésénél nincs figyelembe véve, hogy a női és a férfi agy másként működik (igen hölgyeim, a férfi agy is működik). Más dolgok, tárgyak, effektek kötnek le egy férfi és női agyat.

Női vásárlás férfi segéderővel, és féri agyi reakcióval: Ki a frászt érdekel az a sok cipő és táskaüzlet?! Hogy a viharba’ lehet bemenni 30 ilyen üzletbe egymás után, és végig ugyanazt kérdezni: Jó? Tetszik? Jól áll? A végén meg nem veszünk semmit, mert pofákat vágok. Persze, hogy pofákat vágok, mert én csak 1, mondom 1 üzletbe akartam bemenni, a médiamárketbe. De oda nem mehetünk, mert szerinted mindenünk megvan. Normális vagy? Milyen mindenünk? Most jött ki a legújabb HQ (angolul: hájkváliti) házimozi rendszer, megvan nekünk szerinted? Naggyon nincs meg. Azt se tudod, hogy mi a különbség a HQ meg az IQ között. Ráadásul pont most kellett jönni, amikor tudod, hogy kezdődik a Forma 1. Szerintem te pontosan figyeled, hogy nehogymá egyszer a héten leülhessek a tv elé ezt az egyet megnézni. Nyugodtan, egyedül, jó esetleg egy sörrel, vagy kettővel. De nyugodtan, nem ilyen idegbe’, meg tömegbe’ hogy szívlapáttal kell hadonásznom, hogy egyáltalán levegőt kapjak.

Férfi vásárlás női segéderővel, és női agyi reakcióval: Mi a frászt lehet 30 percen keresztül gombokat nyomogatni ezen a kütyün, ami ráadásul tök ugyanúgy néz ki, mint ami otthon van, még ugyan az is van ráírva, hogy HQ. Én persze nem mehettem be egy normális táskát, vagy cipőt venni. A tavalyi, mit tavalyi, tavaly előtti rongyomban kellett eljönnöm vásárolni. Szénné változok ebben a cuccban, annyira égő. Annyi pénzből, amennyibe ez az új kütyü kerül, konkrétan legalább 5 pár cipőt vehetnék, hogy tessek neked, ha egyáltalán még megnézel, te bunkó. Jut eszembe, virágot mikor hoztál utoljára, szeretsz te még egyáltalán?

Ez van. Bevásárlóközpontot nem így kell építeni. Hanem. Fel kell húzni egymás mellé 2 ikerépületet. Az egyikben csak műszaki üzletek lennének, meg olyan pábok, ahol óriás TV-ken mennének a sportcsatornák. A pultban a felszolgálók (naná, hogy csajok) 5 nyelven (Országimázs, ember! Hátha külföldi vagyok és nem értem, ha magyarul mondja, pedig ez minden nyelven nagyon fontos) csak ezeket mondja: Abszolút igazad van. Meg kellett venned azt a telefont, és egyáltalán nem volt drága. Ma már az ember az utcára sem mehet ki egy normális teló nélkül… és a második sört is nyugodtan idd meg, hiszen hétvége van. Nem, nem hangos a TV, sőt, halk, hangosítsd fel, kérlek.

Az másikban csak táska és cipőüzlet lenne, minden eladó 5 nyelven csak ezeket mondhatná: Igen, jól áll! Nem egyáltalán nem vagy kövér, sőt! Istenien nézel ki, legalább 5 évvel fiatalabbnak látszol, mint amennyi vagy. Mennyi is vagy 25? Nem mondod, hogy 35?! Ezt nem hiszem el, mutasd a személyid. Hogy csinálod?!

Na, így kéne ennek lenni. Ugyanezen metodika alapján nem elvárható, hogy bizonyos ételeket mindkét nem (azért ez is elég beszédes: mindkét nem!, ez ugye, kérem, eleve egy ellentét, nómenesztómen, ugyebár, merha’ mindkét igen lenne, már beljebb lennénk) egyformán szeresse, kedvelje. Ezért ez most egy olyan recept, ami kisimítja az ellentéteket, mert gyors, egyszerű, és egyformán kedvében jár a nőknek és a férfiaknak is. Nem kivételez.

Először is szükségünk van egy meggyúrt pizzatésztára, ennek a receptjét itt olvashatod: http://nemnagykunszt.postr.hu/otthoni-pizzeria. Azért röviden ennyi, hogy: 35-40 dkg teljes kiőrlésű tönkölybúza lisztet (lehet sima, finom lisztből is) beleborítasz egy keverőtálba. Fogsz 2 dl tejet, (lehet fele víz, fele tej) meglangyosítod a mikróban, majd teszel bele 1 kk mézet, vagy barnacukrot, elkevered. Beledobsz a langyos tejbe 1 zacskó instant élesztőt, megvárod, míg felfut. Közben a liszthez mehet 1 tk só, 1 ek morzsolt oregánó és bazsalikom. A fűszerekből friss lenne a legjobb a gárdenből. Keverd el a lisztet alaposan a fűszerekkel. Mehet bele 2 ek olívaolaj, majd borítsd bele a felfutott élesztőt. Gyúrd meg alaposan, kb 5-6 perc, majd tedd félre 30 percre kelni. (sütőben 40-50 fokon gyorsan megy).

Közben elkészítjük a két nem verzióját. Szükség lesz 2 db kis lábosra (1,5-2 literes okés). Az egyszerűség kedvéért nevezzük az egyiket nőnek, a másikat férfinek innentől kezdve.

Kezdjük a nővel. Fogj egy kis darab póré, vagy 1 szál újhagymát, és aprítsd fel nagyon apróra. A lábosba önts 1 ek olívaolajat és párold meg a hagymát. Zúzz hozzá 2 gerezd fokhagymát, és párold tovább 2-3 percig. Közben apríts fel 1 kisebb cukkínit, vagy lereszelheted a nagylyukún. Borítsd rá a hagymára, mehet bele 1 tk só, 1 ek oregánó, és fedő nélkül, hogy a felesleges nedvesség elpárologjon, főzd 10 percig. Ha kész, akkor mehet hozzá 1 dl főzőtejszín (kizárólag a 20%-os jó), és 10 dkg reszelt füstölt sajt. Főzd őket ismét együtt nagy lángon 5 percig, közben kevergesd. Ha kész, tedd félre hűlni.

Közben a férfiba apríts fel 1 nagy fej vöröshagymát és 2 ek olívaolajon párold meg üvegesre. Boríts rá 30 dkg darált csirkemellet (vagy marhahúst), és pirítsd nagy lángon kb 2 percig, aztán mehet bele 1 tk só, 0,5 kk őrölt feketebors, 0,5 kk őrölt szerecsendió, és 2 dl tejszín. Fedő nélkül főzd 10 percig nagy lángon, megint csak azért, hogy a felesleges nedvesség elpárologhasson, kevergesd, nehogy leégjen. Ha megvan, akkor ezt is dobd félre hűlni.Törj fel 1 db tojást. Válaszd el a fehérjét, tedd félre, a sárgáját dobd a férfi lábosba és keverd el benne.

Kapd elő a nyújtódeszkát (erről mindig egy középkori kínzókamra jut eszembe), lisztezd meg erősssen, és nyújtsd ki kb. 2 mm vékonyra a tésztát. Ha megvagy, akkor egy késsel vágd fel kb. 10 cm széles és 15-17 cm hosszú csíkokra. Kezdődik a szelektív kedvbenjárás. Először a női lábosból egy evőkanál segítségével a kiszabdalt téglalapok rövidebbik oldalához (a gyengébb matekosok kedvéért a 10 cm a rövidebb) kezdd el kiporciózni a tölteléket. Csak annyit tegyél mindegyikbe, hogy kb. a hosszabbik oldal feléig érjen a töltelék (Ne értetlenkedj már, azért, mert így könnyen rá tudod majd hajtani a tésztát, hogy befedhesd a tölteléket). Körben hagyj el kb. 1 cm-t. Készíts 3-4 db-ot. Jöhet a férfi lábos. Ugyanígy töltsd meg ezzel a töltelékkel is a tésztákat. Fontos, hogy körben a szélénél hagyj el 1 cm-t. Vedd elő a tojásfehérjét, verd fel egy villával, és ha profi vagy, akkor van szilikon kenőecseted (jó, aki nem érti, az vegyen elő egy teáskanalat, jó, aki nem iszik teát, az egy evőkanalat, jó, aki nem eszik, az MIÉRT TART FEL A HÜLYE KÉRDÉSEIVEL?) A felvert tojásfehérjével kend meg a kis téglalaptészták széleit a töltelék mellett, majd hajtsd rá mindegyikre óvatosan az üresen hagyott felét. Az ujjaddal nyomkodd körbe a széleit, hogy sütéskor a töltelék ne lógjon meg. Egy nagy tepsibe önts egy kis olívaolajat, papírtörlővel kend szét, ez fel is itatja a felesleget. A sütőt melegítsd elő 190-200 fokra, alsó felső sütés. A kis táskákat egy lapos fakanál, vagy palacsintafordító, vagy egy hosszú pengéjű kés segítségével óvatosan helyezd a tepsibe. Ha még tudod, hogy melyik volt a női verzió, akkor azoknak a tetejére szórj egy-egy csipet reszelt sajtot, hogy később se legyen zsákbamacska. Süsd kb. 20 percig, amíg meg nem barnul. Ha kész, akkor a nőire friss bazsalikom, a férfi mellé tejföl dukál.

A végére még egy szösszenet. Gyerekkoromban elég sokat autóskártyáztunk. Mindegyik autó alatt ott volt a lóerő, a sebesség, gyorsulás. Előre megbeszéltük, hogy éppen mi a nyerő, pl. sebesség, és így egyértelmű volt, hogy a lassabb kocsit üti a gyorsabb. Ennyi. Sohasem gondoltam volna, hogy felnőtt fejjel, ugyanilyen módon kell játszanom az életet. Miért? Jön a hétvége…, csaj mondja, kéne menni vásárolni. Én kapom az agyvérzést, mert kedves férfitársaim, ki szeret vásárolni? Naná, hogy a férfi nem, de ugye a nő meg igen. Így a konfliktusok elkerülése, vagy inkább az időben eltolása miatt megkérdezem, hogy: Mit? (azaz most beszéljük meg, hogy a lóerő, vagy a sebesség) Ruha, vagy kaja, vagy a házba kell valami? Ha eldőlt, hogy mit, akkor jönnek a kártyák. Én meg elkezdek gondolkodni, hogy melyik a rosszabb? Hipermárket, vagy a svéd, kék-sárga bútorbolt a kevésbé gáz hétvégén? Így előveszem a kártyáimat, metró, ósan, klub, ikea…

Tétel:

A kacsa az igazi húsvéti nyúl.

Bizonyítás: A hármas kapcsolódási ponton alapuló, híres Pavella kacsametriai modellel.

A tengerek, óceánok visszahúzódásával kb. 30 millió évvel ezelőtt a kacsák, illetve a kacsaszerű őskacsák a vízi életmódról kénytelenek voltak igazodni a szárazföldi életformához. Az eddig zömmel kisebb halakból, vízi élőlényekből, algákból álló étrendjük átalakult, és egyre többször fogyasztották a szárazföldi bogyós terméseket, gyümölcsöket, hiszen az életük egyre nagyobb hányadát élték a szárazföldön. A gyümölcsök fogyasztásakor rájöttek, hogy a földre leesett, túlérett példányok sokkal édesebbek a még a bokrokon, fákon lévő társaiknál. A kacsapopulációt ért lélektani traumák, olyan szintű pszichoszomatikus tünet együttes (a Szigeten, akit érint, érdekel, a Tünet együttes az alteremopszicho sátorban lép majd fel) végzetes egyvelegét alakították ki a kacsákban (állandó költözés, „v” alakban repülés, vadászszezon, stb.), amelyek csak úgy voltak átvészelhetők, ha a lepotyogott gyümölcsöket folyamatosan fogyasztották, és kihasználták az erjedés másodlagos, kedélyjavító funkcióját is.

Szóval a kacsák lerészegedtek… és részegesek még most is.     

Innen meg már csak egy egész kis lépés összerakni, hogy ismerünk-e olyan kacsa receptet (a zsíron, töpörtyűn kívül), amiben nincs alkohol?! Nem. Vagy ha igen, akkor az nem számít.

Ha az alkoholt összekapcsolom a húsvéttal, ezt ugye nem nehéz, akkor megvan a kacsák első kapcsolódási pontja.

Ha megkérdezem, hogy melyik állat tojik tojást, akkor ugye nem a nyúl?! (A nyúl nem tojik tojást csak ha nagggyon erőlteti, de mé’ erőltetné, mikor a kacsának simán megy)... hanem a kacsa, itt a második pont.

…és ha a húsvéti vízzel locsolásra gondolunk, akkor a víz, mint elem (Nem, nem, nem a ceruza) a nyúlhoz mennyire kapcsolható (kivéve a duracellnyuszi)? Semennyire. Na, de a kacsához! Há’ hogynemár.

Na, ez volt a hármas kapcsolódás.

A fentiek miatt nem hiányozhat a húsvéti menüből egy kis kacsa (aki egy este nem ment haza, hehe, még nem fogyasztottam esküszöm). Nem kell megijedni, nagyon egyszerű lesz - hogy ne essek ki a húsvéti szerepemből, mint egy vödör víz.

Először is, szükség lesz 1 db kacsamellfilére, fontos, hogy a bőrével együtt. Két személyre készítjük, de bőven elég egy mell 2 embernek is. Ráadásul, mivel nem 5 ft-ba kerül, ha mégis sikerülne elszúrni, ami szinte lehetetlen, akkor azért erre az 1 db-ra nem megy rá a teljes havi étkezési utalványod.

Először is pukkants ki egy üveg fehérbort. Most mondanám, hogy a húsvét kedvéért, de akik olvassák az írásaimat, tudják, hogy nem azért. A kacsamellet mosd meg, majd egy éles, hegyes késsel döfd át többször is több helyen. Fogj 2 gerezd fokhagymát, pucold meg, majd vágd fel kb. 2-3 mm-es csíkokra, ezeket dugdosd be a kilyuggatott kacsamellbe. Tépj le a gárdenből 1 nagyobb szál rozmaringot. Vegyél elő egy kis tepsit, vagy egy kis jénait, tedd bele a rozmaringot, tedd rá a kacsát, és önts rá 3 dl száraz, fehérbort. DE valami normálisssat! Nem, az asztali fehérbor, az nem az.

Ha megvan, akkor ne sózd meg, és tedd félre 1 órára. A borból persze magadnak is önts, igyál arra, amit a kacsák már régen megtanultak: Ha rövid a szárnyad, akkor toldd meg egy hosszú lépéssel.(esetleg fröccsel)

Na, mielőtt a maradék bor elfogyna, önts 2 dl-t egy kis lábosba, dobj hozzá 1,5 ek barnacukrot, 0,5 kk fahéjat, 0,5 kk gyömbért, és lassú tűzön, kevergetve forrald fel. Forrás után főzd még 10 percig, de csak gyöngyözzön! Tedd félre hűlni. Ez után hívd segítségül az elcsépelt belvárosi orvos-jogász polgármestert egy kis lapzselatinért. (Akinek nem ment át: ez dr. Ötker akart lenni, de jó bármilyen lapzselatin). A lapzselatin zacskóján rajta van, hogy mennyi folyadékhoz mennyire van szükséged, illetve, hogy hogyan adagold. Ahány gyártó, annyi utasítás, de nem bonyi, úgyhhogy ezt oldd meg, lécci, önállóan. A szükséges mennyiségű zselatint add hozzá a borhoz, keverd el, várd meg, amíg feloldódik (olvasd el a zacskón lévő utasítást rendesen, mert némelyiknél meg kell várni, míg kihűl, de nehogy elcseszd, mert összesen ennyit bíztam rád). Ha feloldódott, akkor öntsd ki két dekoratív kicsi szószos tálba, vagy valamibe, amit nem szégyellsz majd a csajod elé rakni. Tedd a hűtőbe, hogy megdermedjen.

Elkészítjük a köretet. A köret egy fantasztikus, formabontó alku lesz. Az alku nem más, mint egy gyümölcs és egy zöldség alkuja az együttlétről. Alma és Krumpli

(Alku, Jajdenagymarketingesvagyoklennék,jómi?, nem…). Igaziból a történethez hozzátartozik, hogy az alma szülei túl konzervatívok voltak (Az alma apukája például annyira konzervatív volt, hogy kizárólag az ananász, vagy barack konzervet tudott volna elképzelni a lánya mellé) és nem támogatták ezt a kapcsolatot, mert nem a saját fajtájukból választottak maguknak párt, de ők szembe mentek a tradíciókkal, és összejöttek. Szóval kell 2 alma és 2 krumpli. Mosd meg mindkettőt, de ne hámozd meg. Karikázd fel őket, minden részükre szükség van. Tedd félre.

Jöhet a kacsa. Kapj elő egy nagy serpenyőt, nem kell bele zsiradék. Vedd ki a kacsamell alól a rozmaringot, ezt dobd a serpenyőbe. A kacsát minden oldalán sózd meg, majd ha forró a serpenyő (a főzőlap ne menjen fullon, csak kb ¾-ed poweren… kaptok egy kis angolt is mi? jajdemultikulti), akkor tedd bele a mellett, először bőrével lefelé 10 percre. A kacsa alól a kisült zsírt öntsd át egy másik serpenyőbe, a kacsát fordítsd meg, és most bőrével felfelé is süsd még 4 percig. Közben a másik serpenyő alatt is kapcsold be a főzőlapot ¾-ed powerre, és tedd bele a forró zsírba a felkarikázott krumplit, mindkét oldalát süsd meg. Ha nincs két serpenyőd, mert alulfelszerelt a konyhád… hogy lehet vmit alulfelszerelni? Jó, mondjuk a kipufogót a kocsimra lehet, de még mit? Ez marhaság, kérem, ez olyan, mint a fent leszögezni… Mondjuk, a zsindelyt azt lehet a tetőre. Na, mindegy, akkor van ilyen… aszittem  nincs…

Szóval, ha nincs két serpenyőd, akkor a köretet a kacsa megsütése után is csinálhatod, csak akkor a kacsa kihűl és melegítésre szorul majd. Ha kész, akkor a kacsát tedd félre. A megsült krumplit szedd ki, sózd meg, majd jöhetnek az almakarikák. Ezeket is tedd bele a zsírba, a tetejüket szórd meg egy csipet fahéjjal és barnacukorral is. Mindkét oldalukat süsd meg, és szedd ki.

Na, tálalhatsz. Először szeleteld fel vékonyan, átlósan a kacsamellet. Szépen helyez belőlük 3-4 szeletet a tányérokra. Úgy, ügyes. Aztán jöhet az alku. Almával kezdd. Keresd meg az almák alját. Kezd ezzel a karikával. Ez lesz a köretműalkotás talapzata. Tedd a tányérra, majd az almára jöhet egy karika krumpli, aztán megint alma, és így tovább. A végén is almával fejezd be, mert ahol a szára van, az lesz a köretműalkotás kalapja. Hűtőből jöhet a borzselé is. Mentával és felcsíkozott citromhéjjal díszítheted.

Kész a mestermű. Ennyi volt. Na, milyen? Ez kérlek szépen mestermű lett. Rozéra sült kacsamellet csináltunk borzselével, alma és burgonya rolóval, vagy redőnnyel, vagy mivel. Még jó, hogy ez most derült ki, mert ha az elején mondom, akkor összecsinálod magad, pedig tök egyszerű volt nem? De. Hívjuk csak részeges kacsának, ahogy az elején is, sztem ez ilyen megnyugtató… na, javul is  a kedélyem meglehetősssen.

Ma, amikor szinte minden fórumon azt olvassuk, hogy a világ még mindig csak tart az esélyegyenlőség felé, de közel sem ért még oda (biztos sárga busszal próbál meg odaérni), azt gondolom, hogy a hétköznapokban nekünk kell arra figyelni, hogy ember és állattársaink (sokszor ez egy és ugyanaz…, például a régi újépítésűlakókonténerparkos alsószomszédom, meg a felső… egyszerre tekintettem rájuk ember- és állatként egyaránt, mivel az „emberré” válásuk során visszafejlődött a területfoglaló mirigyük, ezért a liftben üzengettek egymásnak post-it-en... ) egyenlő bánásmódban részesüljenek az élet minden területén. Ez közös ügyünk. Már az is előremozdítja a dolgot, ha mi magunk a közvetlen környezetünkben figyelünk erre. Számtalan mozgalom indult már útjára ez ügyben. Íme, néhány szemléletes, régi, klasszikus példa, hátha vki nem ismeri, és csatlakozni kíván:

- Szúnyogok véradási napja: 2011.05.32. Helyszín: Lipótmező

- Favédő program, ebéd: Hódpörkölt. 2011.06.-01. Helyszín: Kékobi Barkácsáruház  fűrésztelepe

- Sün-Sün!-barátok hete, rendőröket és sündisznókat egyaránt szívesen látunk, 2011.53-54.hét. Helyszín: Deák tér-Balaha-Rákóczi út

…és végül:

- A Kutya is ember program, ezen a napon nekünk, embereknek kell egymás fenekét szagolgatva fákat körbepisilni. Ennek a programnak van a legtöbb követője vasárnap hajnalban buliból hazafelé…

A fenti példák is jól ábrázolják, hogy vmi elindult. Azt gondoltam, beállok a sorba és egyenlő esélyeket követelek a vegáknak. Hogy jön bárki ahhoz, hogy megfossza őket egy élménytől, azért, mert nem esznek húst. Felháborító. Disznóvágást, disznótort mindenkinek!

Felhívás:

"Te is vágyakozva nézegeted a ósan-teszkó heti akciós újságban a fotóshoppal feljavított, hungarocell tálcán kínált, 3 az 1-ben kolbász-hurka-véreshurka egyveleget? Igen? (gratulálok..., anyukád nem puszilgatott eleget...) De sajnos még sohasem vehettél magadnak mert nem eszel húst: A társaságban mellőzött vagy, amikor mindenki a disznóvágásos sztorijait meséli, mert te vega vagy? Magadra ismersz? Ez a te recepted! Ez a te programod!"

Hát milyen dolog az, hogy nekik nem lehet részük abban, amikor fogunk valamit, feldaraboljuk, ledaráljuk, és önmagába visszatöltjük. Persze, kizárólag vega módra. Program indul.

Reggel 4.00 óra van, kezdünk. Korán kell kelni egy ilyen programhoz, hiszen az alapanyagok is korán kelnek, és ilyenkor még könnyen „kezelhetőek”, ráadásul délre végezni kell. (Nem tudom, miért kell délre végezni, de eddig akárhány ilyenen voltam, ez volt. Biztos régen délben már a következő program indult: Söralátét gyűjtő verseny a helyi kocsmák között. Minden negyedik söralátét után ajándékba adtak egy ötödiket… ebből senki nem akart kimaradni)

Ha mindenki megérkezett, akkor vegyük elő a legfontosabb kellékét a rendezvénynek, a pálinkát. Mindenki hajtson fel egy felest. Ez nem csak a reggel hideg ellen véd, hanem felpáncélozza, felvértezi a lelkünket a rituálé előtt, úgy is mondhatnám, egyfajta áldomás, áldozati ital. Hajtsuk fel! Ha megvan, akkor vágjunk neki. Pécézzünk ki valami 24 órában nyitva tartó madaras teszkót, hiszen hajnal 4 óra van. Csoportosan támadjuk meg a még gyanútlanul szunyókáló zöldséges standot. Fontos, hogy csoportosan álljuk körbe, és mindenki rendesen kivegye a részét, mert ha nem figyelünk oda, akkor az áldozatok könnyen kicsúszhatnak a kezeink közül (ezekben a hyperekben vmi gombaölő vegyszerrel és viasszal kenegetik a zöldséget, hogy ne tűnjön fel az, hogy honnan jött és legfőképpen az, hogy mikor). Szóval, jó szorosan markoljunk meg egy nagy padlizsánt, 4 nagy paradicsomot, 1 nagy cukkínit, és 3 nagy (de télleg mindenből nagy) burgonyát. Szükség lesz még friss oregánóra, bazsalikomra, 3 újhagymára, 4 gerezd fokhagymára, és 10 dkg juhtúróra. Ha a befogással végeztünk, akkor irány haza.

Most jön egy kis késelés. Miután víz alatt alaposan megmostunk minden növényt, vágjuk le a burgonyák, cukkíni, 2 db paradicsom és a padlizsán tetejét. Tehát nem félbevágjuk, hanem mintha csak megskalpolnánk őket. Ha ez megvan, akkor egy kiskanállal kapargassuk ki egy vágódeszkára a belsejüket. Inkább több lassú mozdulattal csináljuk. Azt kell elérni, hogy minél nagyobb részt tudjunk eltávolítani, és a zöldségeknek körben szinte csak egy kérge maradjon. Ha ez kész, akkor sózzuk meg őket egy-egy csipet sóval és tegyük félre. Fogjuk meg az újhagymákat, a fokhagymákat, pucoljuk meg őket. Az újhagymát kockázzuk apróra, és egy serpenyőben, olívaolajon pároljuk meg, ha kész, akkor reszeljük bele a kislyukún a fokhagymákat, tegyünk rá 1 kk barnacukrot és pároljuk őket tovább 2-3 percig. Vegyük elő a húsdarálónkat (Ha vagyunk olyan felkészületlenek, hogy vegadisznóvágásra nem hozunk húsdarálót, akkor nagyon apróra felkockázhatjuk, vagy botmixerrel lezúzhatjuk, de ne pépesre!). A húsdarálón daráljuk le az összes eltávolított zöldség belsőt. A sorrend mindegy, de a krumpli előtt 2 marék friss bazsalikomot és egy marék oregánot is daráljunk le, a végén a krumplit. Ha kész, akkor mehet rá 1 tk só, 1kk őrölt feketebors, majd tegyük félre. A maradék 2 db paradicsomot kockázzuk apróra, és dobjuk a hagymához, pároljuk tovább 5 percig, majd borítsuk hozzá a ledarált zöldségkeveréket, alaposan keverjük el, és újabb 10 perc együttfőzés. Eközben elmaradhatatlan kelléke a vegadisznóvágásnak, akárcsak az igazinak, hogy a résztvevők felkínálják egymásnak a saját, emberi fogyasztásra szinte alkalmatlan házipálinkájukat. De azért mindenki iszik, mert muszáj. Ez egy olyan ősi rituálé, amivel senki nem mer sz@..kodni (Asszonyok oldalt csípőre tett kézzel nézik, miközben ők meg egymásnak a saját, szinte emberi fogyasztásra alkalmatlan, 3 napos pogácsáikat kínálják fel, ez is a rituálé része).

Fogjuk a juhtúrót és belekeverjük a zöldségekbe, 1-2 perc alatt krémes állagú lesz. Kész, levesszük a tűzről és félretesszük. A sütőt előmelegítjük 190 fokra. Vegyünk elő egy tűzálló edényt vagy tepsit, kenjük ki olívaolajjal. Fogjuk a kivájt belsejű, előkészített egész zöldségeinket, majd a krémes állagú zöldségkeverékünket szépen visszakanalazzuk önmagukba. Kicsit megtömködjük, mintha csak disznósajtot csinálnánk. A tetejükre mehet egy kis mozzarella, parmezán, vagy sima reszeltsajt (esetleg mindhárom vegyesen). Az előmelegített sütőben lefedés nélkül betoljuk középre és sütjük 30 percig, majd átkapcsoljuk grillfunkcióra, és 210 fokon addig sütjük, míg a teteje meg nem barnul.

Ez azért is jobb, mint az igazi disznóvágás, mert így nem kell keresgélni, hogy hová lett a negyedik sonka, meg azon vitázni, hogy ki szórt ennyi majorannát a hurkába.

Na, az van, hogy állítólag jön a hétvége és megy a jó idő. Hihetetlen törvényszerűség, hogy a hétvége közeledtével mindig elromlik az idő. Kénytelenek leszünk bevetni az időjárás átalakító eszközünket. Sajnos abban egyetértünk, hogy az ovis „Süss fel nap, fényes nap, kertek alatt a ludaink meg fagynak” rígmus nem működik. Nemzetközi kutatások bizonyítják, de most egyet sem tudok belinkelni… (Úristen, most jut eszembe. Anyám már gyerekkoromban, amikor még ugye se net, se fészbúk, már állandóan ezt vágta a fejemhez, ha kamuztam, hogy: Jancsika ne linkeljél itt nekem…, azt hiszem anyám nagyon megelőzte a korát…, vagy a teszkót J), szóval nemzetközi kutatások bizonyítják, hogy a ráolvasás nem fog a napon, mert nagyon messze van és nem hallja. Ezért nekünk kell kitalálnunk valamit.

Van egy különleges, a csodával határos kémiai megoldás erre, melyet már a XVI-XV. században, Közép-Amerikában is alkalmaztak. Sajnos, azóta szinte a feledés homályába veszett, még szerencsétek, hogy itt vagyok, és előbogarásztam nektek. A Közép-Amerikai barlangrajzok egyértelműen bizonyítják, hogy az ottani varázslók ezt a vegyületet előszeretettel alkalmazták az időjárás és az asszonyok lelkiállapotának befolyásolására. Ők voltak az elsők, akik rájöttek, hogy mekkora párhuzam van e két dolog között, hiszen mindkét dolog szeszélyes, ami meg szeszélyes az egyben veszélyes is lehet, és ezt nem engedhetjük meg magunknak, hiszen tudjuk mi lett az aztékok sorsa. Kihaltak, eltűntek, nem vették komolyan valamelyik szeszélyt. Én gyanítom melyiket. Ne kövessük el ugyan ezt a hibát! Ezt minimum mindig 2 személyre készítsd.

Ideiglenes mesterséges napfelkelte 2 személyre:

Fogj 6 narancsot és 1 lime-ot, facsard ki a levüket, tedd félre. Dobj 4-4 db jégkockát 2 elegáns pohárba (a jeget össze is zúzhatod turmixgépben, ha így teszel akkor kb 1,5 dl zúzottjéggel számolj/fő). Fogj egy narancsot, vágd ketté, a felét hámozd meg, majd a maghámozott részt kockázd fel, és oszd el egyenlően a két pohárba. Kapj elő silver tequilát és önts a poharakba 0,5-0,5 dl-t majd keverd el. Most már mehet a kifacsart gyümölcslé is, ezt is egyenlően oszd el, majd ismét keverd fel. Na, most kellene a grenadin szirup, ami ugye az eredeti receptben is van, de jajj, kövessünk el, egy óriási amatőrséget…, hagyd a fenébe, reggel van napfelkelte, ne rohangálj grenadinért. Csoszogj be a spájzba egy kis málnaszörpért, és önts mindkét pohárba óvatosan 2-2 cl-t Ennyi. Senkinek ne szólj. A kettévágott narancs még hámozatlan felét karikázd fel, és a narancskarikákkal díszítsd a poharakat. Szívószál bele. Extra ébresztőként mehet bele pár darab összetépkedett mentalevél. Kezd el inni és várj. Lassan láthatod, hogy mire elfogy, felkel a nap, és az asszony sem lett szeszélyes, sőt kifejezetten kisimult.

…lehet, hogy nem válik be, és mégis jön egy kis szeszély…, de meglátod, mire megiszod, a testedben lezajló csodálatos kémiai folyamatnak köszönhetően már nem érdekel

„-Öcsi, Öcsi! Hallasz?! Aladár fiam, szíjazd le a Blökit, mert elmegy a térerő!

-Szíjazod ám az klottgatyádat!-vakkant Blöki.

-Apa, most már beszélhetsz! Igyekezz, anya mindjárt hazaér!

-Kapcsford! Itt vagyok rokon! Mi van már megint? Éppen virtuális sétát tettem, jót tesz a virtuális friss levegő! - liheg virtuálisan Köbüki.

-Öcsi, na végre! Öcsi, bajban vagyok! Paula kicsinál, amióta véletlenül elfogyasztott egy marékkal az  tudat-ki-betágító kapszulából mert azt hitte, hogy a múltkori fogyi-bogyi tablettát találta meg, amit tőled kaptam. Azt mondja, annyira megtalálta önmagát, hogy engem már nem talál. Arról beszél minden nap, hogy itt el van nyomva, hogy Én elnyomom. Én? Már alig vagyok 50 kg, mivel nyomnál el. Ha klónoznám magam sem tudnék neki megfelelni. Már főznöm is nekem kell. Küldjél valami időkitágító-kibővítő gépet, mert meghülyülök.

- Érdekes… főzés. Olvastam, hogy ez valami gusztustalan rituálé nálatok az étkezések előtt. Nem értem mért nem kaptok be valami tápláló vitamintablettát. Na, mindegy. A klónozásról jut eszembe, én magam helyett magamat küldöm el dolgozni. Ne küldjek inkább neked magadból egy párat? – javasolja MZ/X

- Ne, isten ments! Maradjunk az időkibővítőnél, ha lehet!

- Jó, akkor küldök egy időkibővítő kézi-készüléket fénypostával.

- Aladár fiam, valamit elfelejtettem! OOHH, ….assza meg. Az ablak….”

Remélem, mindenkinek megvan Köbüki, azaz MZ/X. Akinek nincs, az keressen rá a guglin. Akkor most készítünk egy terrine-t. Persze nem igazi lesz, mert akkor már tegnap elő kellett volna kezdeni előkészíteni, és azért ennyire nem jó az időgépünk. Biztos azért mert csak egy utángyártott verzió…

Olyan hamis kacsamáj terrine készítünk, ami mindennel együtt 1,5-2 óra alatt elkészül. Sokan nem mernek belevágni, mert macerás, időigényes. Most akkor megpucoltad-e rendesen a hártyától a májat, meg rendesen kizsigerelted-e (azt hiszem összekeveredtem gyerekek, ez most a konyha, vagy a proszektúra)? És egyébként is 100, vagy 160 fokon kell gőzben sütni (ja, hogyne, ezt a gőzös váltogatós okosságot magamon szoktam alkalmazni wellness hétvégén), és akkor most 30 percig, vagy 1,5 óráig? Nekem nincs terrine sütőm, miben tegyem oda, mivel préseljem, vagy akkor most mi legyen? Ja, és persze tegnap pácold be, és holnapig hűtsd. Ezt nekem ne. 2 napig nem készül semmilyen étel. Legalábbis itt, nálam nem. Én ma akarom megenni. Az én időkibővítőmmel télleg csak 1,5-2 óra, de a pácolással együtt. Ez a variáció tuti mindenkinek sikerül, aztán ha kihűlt, akkor lehet vele vakítani. Szükség van 40-50 dkg kacsamájra. Ahogy a kacsamáj pástétomnál itt is megjegyzem, hogy hamis kacsamáj terrine kezdőknek, „véknyabb” pénztárcával előállítható pulykamájból is. Mivel egy egész kicsit tényleg meg kell tisztítani, ezért gyengébb idegzetűek (mondjuk, akik a Dr. Háúz alatt szédülnek), kapjanak be 0,5 dl konyakot, de az üveget el se rakják, mert naggyon kelleni fog még. Napoleon csak a csatatéren volt sokcsillagos tábornok, konyakban nem az igazi. Normálissssat szerezzé’ be. Nekem megint van egy 5 csillagos, Tavrija márkájú ukrajnai remekem. Lehet irigykedni, esetleg rendeléseket leadni az alábbi címen: Bp 1810… a borítékra írjátok rá: „Kéne a konyakod, te agyagedény…”

Szóval bedobod a konyakot a szervezetbe, pusztán a fertőtlenítés miatt, nem azért mert ízlik, aztán fogod a kacsamájat és a feltűnő, esetlegesen rajta maradt hártyát és ereket eltávolítod, majd felszeleteled 0,5 cm-es vékony szeletekre. Megmosod őket, majd beledobálod egy kisebb keverőtálba, ráborítasz 0,5 dl konyakot és 1 dl tejet. Elkevered, 1 órát pihenteted. (nem, NEM az órád pihenteted…). Kenyérpirítóban alaposan kiszárítasz és megpirítasz 2 szelet tönkölybúza kenyeret, majd lereszeled a kislyukún és ezt is félreteszed (megrögzött fehér lisztesek, hagyják a fenébe, helyettesítsék kb 3 ek zsemlemorzsával). A kamrából előkapsz 5-6 szem datolyát (ha nincs, akkor nagy szemű mazsolát, vagy aszalt barackot), kimagozod, felkockázod 1-2 cm-es darabokra, majd 3 újhagymának a zöld szárát is felaprítod, elkevered a datolyával és félreteszed. Közben felaprítasz 1 fej vöröshagymát. Egy lábosba, akkorába, amibe majd a máj is belefér, beledobsz 5 dkg magas zsírtartalmú vajat (nem margarint), öntesz alá 1 ek olívaolajat, és ezen a hagymát üvegesre párolod. Ha megvan, akkor fogsz 1 db mandarint, meghámozod, és a héját úgy ahogy van, rádobod a hagymára, aztán belekockázod a mandarint is, teszel bele 1 ek barnacukrot, és tovább párolod őket együtt kb 5 percig. A kacsamájról leöntöd a pácot, beleborítod a lábosba. Teszel bele 0,5 kk rozmaringot, 0,5 kk szerecsendiót, 1 kk kakukkfüvet (szabadon átvariálhatod), majd 0,5 dl konyakot, 1 tk sót. Elkevered, és fedő nélkül párolod 10 percig. Ha elkészült, akkor a májak felét kiteszed egy vágódeszkára és kb 2-3 cm-es darabokra vágod. Kihalászod a mandarin héját, és azt is felkockázod, félreteszed. A májak másik felét a lábosban lévő hagymás okossággal együtt az időkibővítő egyik felébe rakod (botmixer) és leturmixolod, majd kiborítod egy keverőtálba egy kicsit hűlni. Namost’. Most már jöhet minden a keverőtálba: a lereszelt kenyér, mandarinhéj, datolya, zöldhagyma, a felkockázott máj, aztán beleütsz 2 db tojást, és jó alaposan összegyúrod. Előkapod az időkibővítő másik felét a folpackot (Rózsika néninek köszönet az ötletért), legalább 3 téteget kiterítesz, és kiborítod rá a masszát. Tégla alakúra formázod. Úgy nézzen ki, mint egy vályogtégla, de télleg. Nyugi nem indulunk ilyen Kovácsmargit szobrászversenyen, nem fogjuk kiégetni sem. Ha megvagy, akkor alaposan csomagold be, most még javíthatsz a formán is. Tegyél fel egy akkora lábosban sima vizet forrni, amibe a tégla be fog férni úgy, hogy a víz ellepje. Ha a víz forr, akkor vedd lejjebb, hogy csak gyöngyözzön, majd tedd bele a csomagot. Úgy néz ki, mintha valami kolumbiai heroin csempészbanda tagja lennél. De nem. Lassú tűzön főzd 20 percig. Ha kész vedd ki, tedd ki hűlni. Ha teljesen kihűlt, akkor hidegvízbe mártott, éles késsel könnyen szeletelhető.

Igen, lehet okoskodni, hogy ez nem igazi terrine. Tényleg nem az, de annak látszó tárgy és elronthatatlan. Kezdőknek ideális. Chiabattával, gyümölccsel, konyakkal, fogyasztandó. A tányért díszítheted étcsokoládé forgáccsal is, ez ízben és színben is harmonizál a terrine-nel.

A farkas először gyanútlanul szemlélte a nagymama ágyából a kislányt. Kicsit elalélt volt még a nagymama bekebelezése után. Mondjuk ki: megülte a gyomrát az öreglány. Teljesen érthető, hiszen a mese történetének kedvéért, egészben kellett lenyelnie, nehogy megsérüljön. Mert, ha jön a Vadász, és felvágja a megbeszélt kíméletes módon az ő hasát, akkor a nagymamának sértetlenül, nem pedig véresen kell előbújnia, mert mit szólnának a gyerekek, meg ugorna a gázsi is. Aztán meg a gatyája is rámenne a biztosítási lére, amit a nagyapónak fizethetne a nagymama esetleges elhalálozása után. Sőt, akkor a nagymama szerepére valakinek be kellett volna ugrania a következő mesében, erre meg csak egy figura volna alkalmas. A súgó, aki mindenki szerepet kívülről fúj, és ez mostanában Jumbó volt….Szóval gondolhatjátok, nem volt kellemes belegondolni Jumbó az elefánt egészben való lenyelésére. Szóval eleinte gyanútlanul szemlélte a kislányt. Minden úgy zajlott, ahogy az meg volt írva. Kalács, bor, kiskosár, pirosnak is piros volt. De mégis. Aztán rájött, mi zavarja annyira. A bajusz. A kislány bajuszos volt. Hiszen ez nem is Piroska! Úristen! Ez a Vadász! De mire ezt észrevette a Vadász előkapta a kalácsba belesütött parabellum típusú kézifegyvert, és lőtt. A farkas utolsó gondolata az volt, amikor megbánta, hogy nem adta meg a Medvének a pókertartozását. Tudhatta volna, hogy a Medve nem felejt, és kicsináltatja valakivel…, dehogy épp a Vadász…sosem gondolta volna róla…

Megállíthatatlanul itt a tavasz, ennek bármilyen hihetetlen, de egyértelmű velejárója, hogy jön a nyár. Itt az ideje koktélozgatni, koktélokat készíteni otthon. Namost! Kétféle módot ismerek ezek elkészítésére. Az egyik, amikor elmegyünk és lejárjuk a lábunkat egy kis fehér kubai rumért, meg grenadin szirupért, esetleg mangó püréért, vagy mandula krémért. Igen, lehet, hiszen ezek lennének az igaziak. Nézzük a paprikatv-n, vagy a videán, hogy hogyan is kell csinálni. Így az eredeti recept szerint tudjuk elkészíteni a megkívánt alkoholos koktélt. (Észnél vagy? Alkohol nélkülit nem csinálunk, akkor igyál vanília, eper, vagy banánturmixot, alkoholmentesben úgyis ezek a legjobbak. Az energiáidat meg hagyd meg az alkoholosra.) Csakhogy. Ezek a koktél kellékek nem kaphatók mitommén 1 dl-es kiszerelésben a kedvedért. Mert neked elég annyi. Kit érdekel?! (Te a gyártók szemében olyan vagy, mint ezek a modern LED égők: kis fogyasztású. Jó tudom, bármennyit meg tudsz inni… ) Ebben az esetben, vagy annyi lét viszel 2-3 féle recept elkészítéséhez, hogy minden alapanyagot meg tudj venni, vagy max 1 féle recept alapján készül minden. A másik, hogy a blog címe nemnagykunszt. Ezért nem küldhetlek el alapanyagokért a világvégére, Indokínába, vagy Tadzsigisztánba, és nem is írhatok litániát egy koktél kedvéért. Meg nem mondhatom, hogy hívj meg haverokat és állj be a pult mögé, készülj arra, hogy a folyamatos alkoholos ellátottság biztosításának végettt egész este gyártod majd szüntelenül a piákat, bújva a receptet, hogy biztosan ugyan úgy sikerüljön, ahogy az előbb. Igaz? Az egész egy kis buliról szól a haverokkal, csajokkal, akkor ne legyen má’ tortúra (A tortúra, az minden év januárjában egy gyalogos országjárás disznóvágásról-diszóvágásra?). Én azt mondom, hogy ha igazi Caipirinha-t, vagy Tequila Sunrise-t akar(tok)sz inni, akkor menj el a csajoddal, haverokkal egy bárba és igyál. Otthon gyorsan, egyszerűen, folyamatosan, könnyen elérhető alapanyagokkal dolgozz. Improvizálj, találj ki új verziókat. Megosztok veletek néhányat. Mondjuk innentől kezdve ígérem, hogy folyamatosan, egészen őszig. Okés?

Minden koktélhoz sok jégre van szükség. Á verzió, hogy időben lefagyasztasz te otthon. B verzió, hogy lótúrót fagyasztgatsz. Bemész egy benzinkútra és veszel egy nagy zacskó kész koktéljeget. Szükség van még egy turmixgépre a zúzott jéghez, és a botmixerre is. 

Álpiroska...Caipirinha után szabadon (4 főre):

Vegyél 2-3 menta palántát (ez olyan, mint a hintapalinta J, ha sokat iszol belőle, úgy is érzed majd magad). Kell még fejenként 1-1 lime. Legyen otthon citrom és barnacukor. Kapd elő a turmixgépet. Ebben apríts, zúzz le kb 0,5 liter jeget. Fogj, egy nagy poharat önts bele 1 dl barnacukrot, önts hozzá 1 dl szénsavmentes, hideg ásványvizet, keverd el, és kevergesd, míg fel nem olvad teljesen. Tedd félre. Vegyél elő 4 jópofa poharat, amiben majd szervírozod a koktélt. Igaziból kb 3 dl-es poharak lennének a tutik, vagy a jó öreg Y-on pohár. Jöhet a botmixer. Dobj a botmixer poharába egy meghámozott citromot (héját ne dobd ki). Vágd ketté a 4 lime-ot. 4 felet facsarj a citromra. 4 szál mentának szedd le a leveleit és ez is mehet a citrom mellé. Turmixold le őket. Borítsd hozzá a felolvadt barnacukrot. Alaposan keverd el. A poharakba közben oszd el egyenletesen a turmixgépben lévő 0,5 l zúzott jeget. Mindegyikbe egyformán jusson, aztán Önts a zúzott jégre fejenként 0,5-0,5 dl silver tequilát, vagy minőségi vodkát. Minden pohárba tépkedj bele még 2-3 mentalevelet, majd fogd a 4 fél lime-ot, vágd ketté őket (így most 8 cikked van), és minden pohárba enyhén facsarj bele 2-2 cikket, majd dobd ezeket is a poharakba. Alaposan keverd el. Az utolsó stádium jön. Oszd el egyenlően a felolvadt barnacukrot és a botmixer pohárból a citromos okosságot a 4 pohárba. Ismét keverd el. Mehet bele szívószál és kész. Most már a művészeté a hely. Citromhéjjal, citrom cikkekkel, mentalevéllel díszítsd. Kóstoljátok, fogyasszátok.

Tú in van… Érzed? Nagyon frissít. Miért? Most még lehet, hogy frissít, de a második után már lazít. Ha túl fanyar, és édesebben szeretnétek (most még lehet, de nyáron a 30 fokban tilos), akkor egy kis mézzel turbózhatod fel.

Szóval a mókusok tutira mennek, így én sem hibázhatok. Bizonyos internetes „hiteles” forrásokra támaszkodva, most már biztosan állíthatom, hogy nagy bajban vannak az „egyéb” fák és az egész bolygó. A fenyőfák egy titkos szövetségnek és összefogásnak köszönhetően, igen csak megerősödtek, és válaszcsapásra készülnek. A végső cél a világ leigázása, és a bosszú. Bosszú a karácsonyért, és egy kicsiny állat zaklatásáért. Csak a megfelelő pillanatra várnak, hogy "kiugorhassanak" a rejtekhelyükről, és birtokba vegyék a bolygót, igába hajtva az emberiséget és minden élőlényt a Földön..., de legfőként a..., a..., a MÓKUSOKAT.

Mentsük meg a világot a megállíthatatlannak tűnő fenyőerdő túlszaporodástól, mától együnk fenyőtobozt. Szév dö egyéb fa! (nyír, nyár, nyúr…a nyúr nem biztos, majd megnézem a wikin).

Úgy értem, hogy a fenyőtoboz magját…úgy értem: „Mint a mókus fent a fán”…, nem, nem fogok mozgalmi dalokat dúdolgatni, és nem is ittam túl magam. Normális vagy? Péntek reggel van. Mindössze arra gondoltam, hogy mindjárt itt a hétvége, és össze kellene ütni valamit a két tenyerem kívül, vmi ehetőt. Könnyű, ízletes kis randikaját.  (új érkezőknek randikaja fogalma itt: http://nemnagykunszt.postr.hu/vegasztar-6 )

Szóval, egy kis pesti pesto pasta-val ….:), azaz egy Kispesti pesto pasta-val, jaj de ki vagyok pihenve. Na, akkor most már télleg. Összedobunk egy könnyű kis tésztát hétvégére.

Fogj 50 dkg teljes kiőrlésű tönkölybúzalisztet (vagy szokás szerint, ha megrögzött vagy, akkor fehér liszt is megteszi). Szórd egy keverőtálba, a közepébe az ujjaddal készíts egy mélyedést, majd üss bele 5 db szobahőmérsékletű tojást. A tojásokat a liszt közepében egy villával verd fel, majd alaposan kézzel dolgozd össze a tésztát, míg homogén, és tömör nem lesz. Szokás szerint a tojás nagyságától függően, szükséged lehet a kívánt állag eléréséhez 1-2 ek langyos vízre. Nehogy megsózd a tésztát, majd csak a főzővizet. Az elkészült tésztát tedd félre 30 percre a hűtőbe pihenni. Közben kapj elő a gasztro gardenből jó sok bazsalikomot, mondjuk 3 marékkal. Aprítsd fel, majd szórd bele a botmixer poharába. Hozzáteszem, hogy igazi „gurmék”, mint Te meg én, ugye nem botmixerrel készítik a pestot, hanem mozsárban őrlik meg. JUJJJJDEDÚRVA, mi? Na, folytatom a többi „botmixeresnek”…

Szóval, a bazsalikom benne a botmixerben, dobj rá 1-2 gerezd megpucolt feldarabolt fokhagymát. Egy marék, kb 8-10 dkg fenyőmagot dobj egy felforrósított serpenyőbe. Olaj nem kell alá. Egy kicsit pirítsd meg, de nem kell, hogy nagyon megbarnuljon. 2 perc az egész (diverzáns fenyőfaimádók, hamis pestot hántolt mandulából készítenek, ha akarod, és nincs otthon fenyőmag, akkor pótóld ezzel). A megpirított fenyőmag is mehet a botmixerbe. Boríts rá 0,5 dl olívaolajat. Turmixold le őket. Ha kész, kapard ki egy kis keverőtálba, tegyél bele 2 csipet sót, és ízlés szerint egy kis őrölt feketebors is jöhet. Keverd el, ha nem elég krémes, akkor egy kis olívaolajjal lazíthatod. Tedd félre. Közben a tésztád eleget pihent, ébreszd fel. Csapj neki oda a nyújtófával. A mozdulat pontos kivitelezéséről, kockázatokról, mellékhatásokról, kérdezze meg kocsmába járó nagypapáját és az őt nagggyon hazaváró kedvesét, a nagymamát. Tedd a tésztát a nyújtódeszkára, és nyújtsd ki 2 mm vékonyra. Ha van tésztakészítő géped, akkor 5-ös vékonyságúra „gyártsd” le, mintha lasagne-t csinálnál.

Az kinyújtott tésztát egy pizzavágóval, vagy késsel szabdald össze kb 4-5-6 cm-es összevissza formájúra. Tegyél fel egy nagy fazékban vizet, alaposan sózd meg, forrald fel. Ha forr, akkor dobáld bele a tésztát és főzd al dante módra. Ez nálam kb 6 perc. Szűrd le, borítsd bele egy tálaló, vagy keverőtálba, és dolgozd hozzá a pestót. Tálalhatod. A tetejére parmezán forgács, vagy reszelt parmezán. Kötelező. Mehet hozzá rukkola.

Az ember legjobb barátja és szövetségese a mókus. Háromszoros hurrá a mókusoknak!

Jó, persze hallom, hallom. Igen, a kutya is. Igen… Na jó, hagyjál már, akkor a macska is. Éljenek a cicák is…igen, nekik is lehet egy hurrát. Hurrá! Szevasz…

Okoskodsz? Mer’ a kel szót azt két l-lel kell írni? Te még ma nem ittál elég folyadékot asszem…Na, itt arról lesz szó, hogyaszonyga: a házi kenyér. De nem úgy házi, hogy boltban vetted és házi, hanem, hogy télleg te fogod megcsinálni. És azt is megmondom, hogy miért. Azért, mert nagyon unod azt a sok felfújt, adalékanyagos, lisztjavítószeres, mesterséges színezékes, műkenyeret, műcipót, műflit, amibe belefutsz bármelyik közértben. Mer’ ez van nem? Ráadásul másnapra úgy hullik szét vágás közben apró darabokra, mintha direkt ilyennek kellene lennie. Lehet, hogy a receptjét a nagysikerű Szupercsapat című hajdan futott amerikai sorozatfilmből kapták elő. Emlékeztek? Minden küldetés előtt ez volt: „ A diszk 5 másodpercen belül megsemmisíti önmagát.” Szóval kuka. Ja, van még a színezett „barna” kenyér, aminek ha elolvasod az összetevőit, akkor látod, hogy fehér lisztből készül. Nem jobb a helyzet az egyéb pékáruk körül sem. A kedvencem a tizenhuszonforintért kapható, felfújt, vizes zsemle, ahol konkrétan a levegőt harapod. Pedig emlékszem, hogy anyám engem levegőt harapni, hegyvidékre küldött, mert ott lehet. Na, most akkor ezek vagy rájöttek, hogy hogyan keverjenek bele hegyi levegőt, vagy ez is megvezetés.

Jó, most mondhatod, hogy vannak kivételek. Persze, de ez az átlag egy közértben. A minőségi cuccokért pékségbe kell menni, de az sem mindegy hová, és még ott is szét kell nézni. Ha pl egy igazi olívás, vagy aszaltparadicsomos ciabattát szeretnél enni, és nem olyat, amihez a súlya és az állaga miatt fegyverviselési kell, vagy ami nyomokban még mogyorót is tartalmazhat, akkor figyelned kell erősssen.

Na, álljunk neki. Azt előre mondom, hogy gépet nem használunk hozzá, így ez kicsit melós lesz. Nem a kedved akarom elvenni, mert ha kész, akkor mindenki a csodájára fog járni. Zarándokhely leszel öcsém, ilyen hop-on, hop-off állomás...meghát, ugye a szokásos kicsön fitness.

Kell hozzá 50 dkg liszt. Általában keverve, teljes kiőrlésű tönkölybúza lisztből készítem, sima és fehérből, fele-fele arányban. Igaz, hogy így kicsit masszív lesz az állaga, nem olyan, mintha sima fehér lisztből készülne, de sokkal egészségesebb, és sztem ízre is jobb. Természetesen ha megrögzött fehér lisztes vagy, akkor csináld abból.

Egy legalább 4 dl-es pohárba, önts 2 dl vizet és 2 dl tejet. Tegyél bele 0,5 tk cukrot és langyosítsd fel a mikroban. Ha kész vedd ki, és morzsolj bele 1 csomag élesztőt. Minden normális boltban lehet kapni frisset. Keverd el, majd tedd félre, míg felfut. Ugyan olyan gyorsan fut fel, mintha csak a szeretettel túlcsordult szívű, imádott Kozsó által menedddzselt, ÉL-SZ TŐ nevű fiúzenekar lenne. Szóval hamar…Szórj bele 50 dkg lisztet egy olyan tálba, ami bírja a mikrot és még bele is fér. (Jaj, ne értetlenkedjél már: belefér a liszt a tálba, a tál meg lisztestől a mikroba. Na, ilyet vegyél már elő...ez így nagyon nehezen indul édes fiam…) Szóval tedd be a mikroba és pár másodperc alatt langyosítsd fel. Teljesítménytől függ, de 700-800 W-on Kb 15-20 mp legyen.

Na, ha ez megvan, akkor szükséged van egy nagy, mély keverőtálra, amiben kellemesen meg tudod majd gyúrni és bírnia kell a sütőt is. Borítsd bele a lisztet egy nagy szűrőbe és szitáld bele a keverőtálba. Ha nincs szitád, nem baj, akkor csak simán borítsd a lisztet a tálba. Dobj utána 1,5 tk sót. Villával kavard át az egészet. Közben vegyél elő fűszereket. Mindegy miket, amiket szeretsz. Én ezeket szoktam: bazsalikom, snidling, oregánó, sőt ezek lehetnek frissek is. Ha friss, akkor 1-1 marékkal, ha nem friss, akkor 1-1,5 tk-val/ fűszer. Ezeket is szórd a liszthez. Boríts a liszthez 1 dl olívaolajat. Majd ha felfutott az élesztős cucc, akkor azt is. Nagyon alaposan gyúrd össze, míg egy homogén elegyet nem kapsz. Addig gyömöszöld, míg el nem válik a kezedtől, és a táltól. Ez sem olyan vészes, kb 10 perc alatt megvan. Mivel én a hozzávalókat a teljeskiőrlésű liszthez számoltam, így ha nem abból, vagy csak félig abból készíted, akkor +-  szükséged lehet hozzá még a kívánt állag eléréséhez 1-2 ek langyos vízre, vagy ha nagyon ragadós, akkor 1-2 ek lisztre. Így kell kinéznie:

Ha kész, akkor melegítsd elő a sütőt kb 40 fokra, de ne többre!!! A keverőtálban takard le egy tiszta ronggyal a tésztát és tedd be a sütőbe középre. A sütőn csak az alsó sütés menjen, és még egyszer mondom, hogy kb 40 fokon. 20-30 perc után a 2 szeresére fog kelni. Vedd ki és kicsit gyúrd át, nyomkodd ki belőle a levegőt, majd takard le és tedd vissza ismét 20-30 percre (elég annyira, míg a kétszeresére meg nem kel). Ha megvan, akkor ismét vedd ki. Dobd egy vágó, vagy egy nyújtódeszkára. Most nem tudom, hogy nálad mi a menő egy ilyen mediterrán ciabattába. Nálunk általában ez: aszalt paradicsom és olíva bogyó, sőt néha serrano sonka. Persze lehet benne ezek helyett szezám és lenmag, vagy snidling, vagy semmi. Fogok 7-8 db aszalt paradicsomot feldarabolom őket, összevissza alá „szecskavágó mód” és belegyúrom a tészta egyik felébe. Ezt megcsinálom az olívabogyókkal és a tészta másik felével is. Félre teszem őket 30 percre pihenni, hagy emésszék magukat egy kicsit.

Közben a sütő legaljára beteszek egy mély tepsit, félig-3/4 vízzel, hogy sütésközben egy kis vízpára is legyen a sütőben. A sütőt bekapcsolom továbbra is alsó sütésre, és továbbra is csak kb 40 fok. A tésztákat egy szilikon sütőlappal ellátott tepsibe rakom. Ha nincs ilyened, akkor olívaolajjal vékonyan kend ki a tepsit, majd szórj rá lisztet. A tepsi ütögetésével oszlasd el egyenletesen, majd a felesleges lisztet borítsd ki. Erre tedd a kis ciabattákat. Told be ismét a sütőbe 20 percre, majd ha megint megkeltek, akkor vedd ki őket. A sütőt melegítsd elő kb190 fokra, a vizes tepsit hagyd az alján. A ciabatták tetejét átlósan vagdosd be, majd tedd vissza őket az előmelegedett sütőbe. Süsd 30-40 percig (sütőtől függ). Ha lebarnultak, és a kérgük kopog, akkor kész.

Mielőtt felszeletelnéd, egy kicsit hagyd kihűlni. Közben fogj 5 dkg vajat, egy kis szószos tálban dobd be 5 mp-re a mikroba. Dobj hozzá 2 csipet tengeri sót, 1 kk oregánót, 1 kk bazsalikomot, vagy kakukkfüvet, de itt is variálhatsz kedvedre. Keverd el alaposan. A kihűlt kenyereket szeleteld fel és ezzel a fűszervajjal tolhatjátok. Jajde mediterránium, jajde toszkán pékáruféleség.