Azaz: Itt a hétvége! Kedves Gyerekek! (Csak eszperantóul, hátperszehogy!)
Nem tudom, hogy kinek milyen élménye van 1989-ről? Engem igazán 2 komoly inger ért akkoriban (nem, csajok még nem voltak a képben, mecsbokszokat tologattam, asszem, meg öltöztetős katonákkal nyomultam… későn értem, remélem nem értem túl).
Teljesen normális tizenévesként annyira nem érdekelt az aktuálpolitika (azóta meg mámeginnem), hogy sokáig azt hittem, az utcán mindenhol jelen lévő plakát, a TÁVÁRIS KANYEC (egy kopasz tarkójú katona rajzolt sziluettje volt rajta hátulról, tányérsapkában, zöld egyenruhában) egy film beharangozója, de ménemmutatjákmárbe? Ja apám mozigépész volt… de télleg! Mondom! Állandóan a tűzoltószéken ülhettem, így láttam minden vetítést…, na, nem érted, akkor elölről.
A tűzoltószék az a szék, ahol a tűzoltó ült, illetve ült volna, de nem ült. Mer’ sosem volt tűz, mert a tűz fél az egyenruhától. Ennyi, ez tény, hiszen 1 db tűzoltó egy sapkában, no locsolócső, és no tűzoltókocsi, csak a tűzoltó van, meg a sapkája, az meg ugye mit olt el, max a csikket nyomja el. Viszont úgy néz ki, hogy a tűz kiszúrta, hogy ebben a moziban van tűzoltó, így nem arcoskodott sosem. Tehát, mivel nem volt tűz, ezért a tűzoltó egy idő után keresett magának tüzes vizet a helyi érdekeltségű fészbúkon kocsmában. Nem hiszed? Pedig de! Na, így viszont a helye megmaradt, és mivel apám mozigépész volt, így én ültem a tűzoltószékbe alanyi jogon. Így láttam a Lédi Shátörli szeretője, és a 3-as számú űrbázis filmet is, mert akkor a korhatár ellenőrzésére még nem volt az ORTT, hanem csak az Erzsinénnnje, aki a jegyszedő volt, de egy jegyszedő a mozi hierarchiájában sehol nincs a mozigépészhez képest, úgy is mondhatnám, hogy a jegyszedőt ütné a mozigépész, ha autós kártya volna… huhuhu
Na várjá’, ez a sok régi élmény annyira felkavart, hogy keverek magamnak vmit mielőtt folytatom…
Itt vagyok… A másik dolog, amit nem tudtam hova tenni, hogy eltörölték a suliban az orosz nyelvoktatást. De szinte egyik napról a másikra, mer’ már úgysincs kivel beszélgetni oroszul, mer’ elmentek, gondolták; viszont angollal, ami magától (nem tőlem, magától) értetődően bejátszhatott volna helyette, nem mertek rögtön kirukkolni, ezért jöttek az eszperantóval. Egyszerűen nem ment a fejembe, hogy miért pont eszperantó, de azoknak a tanároknak sem, akik szinte velünk együtt tanulták. Eszperantó? Akkor már miért nem a busman csettegő nyelv? Azt legalább beszélik páran, nem úgy, mint az eszperantót. Ja, akkor azzal oltogattak, hogy azért jó eszperantót beszélni, mert ez a nemzetközi nyelv az EU döntéshozó intézményeiben. Igeeen? Nem hiszem, de tételezzük fel, hogy az Európa Tanácsban de. Jelenleg ennek 47 tagja van, annak az esélye, hogy egyszer leülök meginni egy kávét valamelyikkel, és elnyomjak neki egy karaj gelernantojt, valljuk meg, nem sok az esélye, akkor már arra jóval nagyobb a sansz, hogy elcsettegjek egy busmannal antilopvadászat közben, nem? De.
Na, egyébként az egésznek semmi köze a mai recepthez, hacsak nem egy jófajta karaj készül, pedig de.
Süssünk karajt.
Kell hozzá 6 szelet csontos (!) karaj, lehetőleg szeleteltessük fel a hentessel, mert otthon azért ez életvédelmi okok miatt macerás. Fogjunk egy keverőtálát, mossuk meg a húst, és dobáljuk bele, öntsünk rá
Közben mozsárban, borsőrlőben zúzzunk le durvára egy jó marék színes borsot, vagy vegyünk eleve durvára őröltet, ha az előbbiek nem mennek. Szórjuk bele egy mélytányérba, kavarjunk bele 3 ek mustárt és 1 ek mézet.
Kapd elő a húst a pihi után, öntsd le róla a folyékony levet, de csak azt! A félbevágott fokhagymák kellenek, mentsd meg őket! Kell egy lapos jénai vagy tepsi, kend ki mangalica-, kacsa-, vagy libazsírral. Paskolj körbe ízlés szerint tengeri sóval minden húst (vagy csak simán sózd meg). Kapd elő az őröltborsos szószt, és ezzel is kenegesd be a húsokat. Szépen fektesd be őket egymás mellé a jénaiba, dobáld melléjük a fél fokhagymákat. Vágj fel 1 db paradicsomot és 1 db paprikát, ezt is dobd közéjük. 2 ek-val az előbb használt zsírból is tegyél még rá. Fedd le alufóliával, és be a sütőbe 200 fokra, 40 percre, aztán fólia nélkül még 25-30 perc, addig, míg meg nem pirul.
Ha kész, akkor egy jófajta vörös rizs, vagy őszi köret illik hozzá (ezt majd máskor). Ha esetleg túléli vhogy, és nem esszük meg rögtön, akkor ki tud hűlni, jajjjj, az nagyon zsír, de komolyan. Egy hideg sült hús, zsíros kenyérrel, mindenféle zöldséggel, meg lilahagymával? Viccelsz?
Pálinka utána kötelező.
Utolsó kommentek