Én sütök, te sütsz, ő süt, mi sütünk, ti meg sűttök

A nap őszi, derült reggeleken már nehezen ébred. Pirkadatkor ólomlábakon kúszik felfelé a horizonton, óriás töklámpássá változva, percekre mindent narancssárgává színezve. Narancssárga a szomszéd ház teteje, a levelüket vesztett fák kopasz koronája, és narancssárga az őszi kert minden, az első fagyokat túlélő növénye is.

Egy furcsa gondolat magja szökkent csírába a fejemben: együk meg. Emberek, együk meg a NAPOT. Jóvan, nem érted… Figyeljé’ jobban.

Mi az, ami narancssárga, ehető, növény, és szezonális így ősszel? Narancs, mi? Uh, öcsém… Nepolitizájjá’ merutcáravonulok rögtön.

Egyébként is a narancs nem szezonális. Miért? Mert a teszkóban érik, azé’. Feketén leszedik, befújják rohadásgátlóval, hűtőkamionnal idehozzák, aztán, hogy mediterrán legyen, beledobják egy Cuba, vagy Espagnole feliratú, Kínában gyártott kartondobozba, kirakják a pultra, ott megérik, te meg benyalod, és aszondod, hogy ez szezonális?... hát ez így nehéz lesz…

Többet kellett volna forgatni az Ablakzsiráfot gyerekkorodban… Hogymi? Nem tudod mi az az Ablakzsiráf? Áh, akkor hagyjuk, inkább segítek. Megmutatom, hogy hogyan manifesztálódik a sütőtök folyékony halmazállapotúvá, és lesz belőle krémleves.

Uh, nem a gázsütőtök, hanem a Sütő-tök, áááá nem, nem lett szakács a tök, hanem SÜTŐTÖK.

Inkább kezdjük. Ha nincs anyádnál a kertben sütőtök, akkor vegyél valahol. Ez most szezonális, mindenhol kapható. Egy 1,5-2 kg körüli már oké. Ha nagyobb az sem baj. Akkor miután levágtad belőle a szükséges mennyiséget, a maradékot tedd be a hűtőbe, napokig simán eláll. Melegítsd elő a sütőt alsó-felső sütésen, a tököt mosd meg, egy késsel vágd ketté. Magozd ki egy kanállal, távolítsd el a közepében lévő rostokat is. Nem kell sterilizálni, és hámozni sem! Elég kinagggyázni, ha érted mit akarok mondani. Darabold fel kb 8-10 cm-es szeletekre. A tepsibe dobj sütőpapírt, mert a tök levet fog engedni. Erre rakd a szeleteket. Tedd be a sütőbe és süsd meg. Akkor jó, ha a tetejére kiült a cukor (ne cukrozd, van sajátja!) és rákaramellizálódott. Ez olyan 40 perc lehet.

Közben hámozz meg egy krumplit, egy almát, egy vöröshagymát. Nagyjából szeleteld fel őket, akár egy bárddal is lehet. Nem számít, úgyis le lesz turmixolva. Tegyél fel egy kis lábosban (2l) annyi vizet, ami ellepi a feldarabolt cuccost. Dobj a vízbe 1 teáskanál sót, és főzd meg.

Ha megsült a tök, akkor szedd le róla a héját (kanállal ki lehet könnyen kaparni). Vegyél elő most egy akkora lábost, amibe minden hozzávaló belefér. Dobáld bele a tököket, öntsd bele a megfőtt krumplit, almát, hagymát a főzővízzel együtt. Az a lényeg, hogy annyi legyen a folyadék, hogy lepje el teljesen az egészet, ne látszódjanak ki az „alkatrészek”. Ha kell, pótold a vizet. Tedd fel főni. Kapj elő egy 2 dl-es 20%-os főzőtejszínt és öntsd bele. Fogd a botmixert és turmixold össze alaposan az egészet. Főzd őket együtt.

Szedj le a kertből egy marék kakukkfüvet, távolítsd el a fás részeit, és szórd a levesbe. Ha nincs a kertben, akkor egy csapott evőkanál szárított is ok. Kell bele őrölt fekete bors 1 kávéskanállal, de frissen őrölt az igazi, majd mehet bele 1 ek méz. Várd meg, míg lassan gyöngyözve felforr. Zárd el. Tálald.

Extra tálalási ötlet 1.: Reszelj le 10 dkg sajtot (kivételesen lehet trappista, eidami is, de vmi füstölt lenne az igazi, vagy pannonia a legjobb ehhez). Vegyél elő egy teflonserpenyőt. Forrósítsd fel. A reszelt sajtból csinálj kis halmokat a serpenyőbe, és pirítsd meg. Ha elkezdett megbarnulni, akkor lapos fakanállal meg tudod fordítani, és a másik oldalát is meg tudod pirítani. Ilyen kis korongoknak kell lenniük. Ha kész, akkor minden tányérba dobj 2-3 db-ot.

Extra tálalási ötlet 2.: Kapj elő egy kis hámozott tökmagot, tedd bele egy felforrósított serpenyőbe, pirítsd meg, és minden tányérba szórj a leves tetejére belőlük.

Egyél napot. Jónapot.

 

1 Tovább

A főszerepben Vayas Keefli

sütemény randikaja pékség péksütemény kifli

Golden Bakery

(ejtsd: le…., ezt már régóta el akartam játszani… muhahahha)

Fényes ceremónia keretében idén is átadják a Golden Bakery díjakat, melyen ebben az évben sz(ez)ámos híresség megjelenik. Lássuk, kiket is láthatunk. Itt lesz a mostanában elég egyhangú Zsem-Le, aki valljuk meg, manapság egy felfújt hólyagként tengeti az életét. Aztán látható lesz Bagu-Ette, aki a korához képest ugyan jól néz ki, de azért a kenyere javát már megette… , valamint végre látható lesz a régi fényében tündöklő, nemesi családból származó Vayas Keefli, egy merőben újszerű ruhában, vagy inkább nevezhetjük ezt egy új divatirányzatnak is, hiszen ismerve a rajongókat, biztosan állíthatjuk, hogy lesznek követői ennek a stílusnak, ráadásul nemcsak a külső változott, hanem a belbecs is.

Mi is ez. Ez egy olyan vajas, sós, vagy akár édes kifli recept, ami sütéssel együtt 30 perc, és tuti befutó. Ha a csajodat akarod elkápráztatni, vagy a pohár (üveg) mellé kellene egy jófajta korcsolya, vagy egyszerűen a parti adott, a pia is megvan, csak nem tudod, hogy mit „csapass szét” egy kis alkohollal, akkor ezt, apám, ne keress tovább, megtaláltad.

Ezt még gyerekkoromban hallottam. Egy haveri társasággal nyaraltunk Igalon (földrajzból üljleegyes-ek, vagy guglmepszből alulintonáltak kedvéért ez a település Magyarországon van, félúton Balatonföldvár és Kaposvár között), ahol a szomszéd néni, aki kb. 70 éves volt, minden reggel sütött nekünk. Nekem annyira bejött (nem, nem a néni, te állat), hogy addig nyavalyogtam neki, míg végül megosztotta a receptjét. Várj nem, nem úgy osztotta meg... netvitéz. Ez fb előtt 14 évvel volt, azaz fészbúk előtt, kb. 1990 körül, úgyhogy akkor ahhoz, hogy megosszanak velünk vmit, el kellett menni érte. Igen, a lábunkkal. Ez az a testrészed, ami zsibbad, amikor naponta egyszer felállsz a gép elől.

Na, ennek a néninek a receptjét gondoltam tovább. Egy pohárba önts 4 dl tejet, mikróban langyísd meg, majd kavarj el benne 1 nem púpozott, azaz csapott evőkanál barnacukrot, és morzsolj bele 3 dkg élesztőt (vagy egy csomag instant is ok), hagyd felfutni. Közben egy nagyobb keverőtálba szitálj bele 50 dkg finomlisztet és dobj utána 1 ek sót (ha édes tésztát készítesz, akkor sóból csak egy csipet kell). Keverd el, öntsd hozzá az élesztős-tejes gusztustalanságot, majd gyúrd össze. Olvassz fel a mikróban 5-6 dkg jó minőségű teavajat (de semmiképpen sem margarint), és öntsd hozzá a tésztához. Na, most alaposan gyúrd homogén anyaggá az egészet, nem kell sokáig, csak amíg elválik az edény falától, és ruganyos lesz (ilyen medicinlabda jellegű), kb. 5 perc. Vágd fel a tésztát 5 egyenlő részre, ezekből formázz zsemléket. Igen, jól van, ügyes vagy, kérdezd meg, de a válasz igen. A pékáruevolúcióelmélet első tétele alapján a kifli zsömléből lesz.

Fogd a gyúródeszkát, lisztezd be és az egyik zsemlét, nyújtsd ki 4 mm vastagra, kör alakúra, így egy kb.25 cmátmérőjű tésztát kapsz. Na, most jön egy kis okosság. Nézz körül a hűtőben, kertben, kamrában, egyéb helyiségben is lehet, de annak semmi értelme. Készíts elő 5 különböző dolgot, amit szívesen viszontlátnál a kiflikben. Pl. reszelt sajt, serrano sonka, kolbász, újhagyma, reszelt répa, stb. (ha édes, akkor csoki, túró, lekvár, kakaó, dió+cukor, vagy mák+cukor, stb) Fogd mondjuk a reszelt sajtot, terítsd be vele a kinyújtott tésztát, és egy éles késsel, pizzavágóval, szeleteld fel, mint a tortát vagy pizzát, 8 egyenlő szeletre (ezt minden cipóval és betéttel ugyan így csináld majd meg).

sütemény randikaja pékség péksütemény kifli

Fogj egy nagy tepsit, dobj bele zsírpapírt. A kis tortaszelet formájú részeket kívülről, a szélesebbik részéről indulva tekergesd fel, kicsit formázd ívesre, és rakosgasd őket a tepsibe, úgy, hogy maradjon közöttük min. 3 cm hely. Pihenjetek 15 percet, közben melegítsd elő a sütőt 200 fokra. Fogj egy tojást, verd fel, mint hajnalirészegember a szomszédot. (én csak hallottam, hogy van ilyen, vagy legalábbis valaki már látott ilyen embert, és az mesélte) Kenegesd meg vele a kifliket. Lehet bonyolítani a tetejét szezámmaggal, napraforgómaggal, sajttal, de ha nem, nem.

Betolod a sütőbe és sütöd őket, amíg aranybarnák nem lesznek. Ilyen egzotikus mesztic színű a megfelelő. Kb 15 perc.

Kiszeded, megeszed. Le kellene fojtani vmivel, mi? Naugyemegmondtam.

Jófajta 4-5 csillagos konyak illik hozzá. Nekem megint van, hehe...

Pavella János

14 Tovább

Tengerre magyar!

Hát ebbe mindenki belefut. Ha kishazánkfia-lánya kikeveredik külföldre, -még ha csak ide a közeli Horvátországba is, ahol annyi élet van a tengerben, mint öreganyám fúrtkútjában-, és beül egy étterembe, akkor tuti beválasztja a „fruttidimárét”. Az esetek 50%-ban nem is szereti, de berendeli, mert ha már eljött idáig, akkor csak megkóstolja, már csak jár neki ennyi, nem? Meg hát mit mesél majd otthon, a nagy családi élménybeszámolón, hogy hamburgerezett ??? Normáááális?

Szóval beválasztja a tengeriherkentyűs tésztát, vagy pizzát. A bátrabbak „fispláttét” rendelnek nagy büszkén, hogy milyen kemények, aztán mikor kihozzák a sok élient a tálcán, akkor a szomszéd asztalt kezdik el lesni, hogy hátha kiderül, hogy melyik részét lehet, vagy érdemes megenni, pláne milyen evőeszközzel…

Aztán persze nem eszi meg, vagy megeszi, de nem ízlik neki. Ilyen gumis, meg halízű (!!!), meg vizes. Hát nem egy pörkölt, vagy egy csülök pékné módra az biztos, de még csak nem is Jókai bableves.

„Jóhát mindegy…” gondolja, legalább megpróbálta. Aztán, ha jövőre visszajön, akkor újra megpróbálja, mert az idő megszépíti majd a gumiállagot, éshátlehethogy nem jó helyen ették, lehet, hogy rosszul volt elkészítve. Aztán persze majd megint nem ízlik, de majd talán jövőre…, vagy legközelebb.

Ez az egész múszájtengeriélölénytennemkülföldön problémakör szerintem onnan gyökerezik, hogy kishazánk itt maradt a „NAGY DARABOLÁS”-kor (nem akarok törizni de annyit, hogy Trianon) tenger nélkül. Itt maradtunk, és hogy a témán belül maradjak néztünk, mint hal a szatyorban.

Ez a tengerhiány olyan mélyen beágyazódott a tudatalattinkba, hogy itthon a hétköznapok nyüzsgése nem engedi felszínre törni, de ahogy kimegyünk és pofán csap a tengeri szél, egyszerűen kitör belőlünk, és vízi állatot kell ennünk. Ennyi. Viszont a mi, erősen fűszeres, sok hozzávalóval dolgozó magyaros konyhánk, és az ehhez szokott ízlelőbimbónk elsőre nem érti, mit akarunk. Elég sivárnak, íztelennek, vizesnek tűnhet a fruttidimáre. Persze én most arról beszélek, ha tényleg vmi inkább gyártósornak beillő, futószalagon előállított, ipari módon ételeket magából kiontó, turistacsalogató étterembe tértünk be. Számtalanszor futottam már bele én is a vizes fűrészporízű halba, vagy biciklibelső állagú rákba, vagy tintahalba. Pedig…

Pedig, ha jól készítik el, nem sütik-főzik túl, vagy alul, nem tocsog a saját levében, vagy olívában, és megfelelő minőségűek az alapanyagok, akkor a legjobb lehet.

Ha még nem ettünk ilyet, vagy van negatív tapasztalat, akkor a lényeg a fokozatosság. Pl. ne válasszunk egy farkashalat roston egy olyan étteremben, ahol nem ülnek helyiek (a helyiek mindig tudják, hogy hol főznek igazán jól), mert akkor tulajdonképpen egy a tenger vizéhez hasonló állagú és ízű ételnek nevezett valamit fogunk kapni, viszonylag borsos áron, pedig tengervizet már nyeltünk tök ingyen, amikor két helyi alkoholos ital elfogyasztása után megmutattuk a gyereknek, hogy hogyan kell kézen állni víz alatt.

Kezdjük garnélával, mert ha jól van elkészítve, akkor bele fogunk szeretni, első ízlelésre. Azt szokták mondani annak, aki még nem evett, hogy rábeszéljék:

„Nyugi, olyan íze van, mint a csirkének”.

Ezt a marhaságot! Má’mé’ lenne olyan íze, mint a csirkének. A csirkének van csirke íze, a garnélánek garnéla íze van. Ennyi erővel nyugodtan egyél almát, körte íze van.

Na, akkor vegyünk 25 dkg fagyasztott, tisztított garnélát (persze, aki tud frisset, az a tuti, de a fagyasztott termék zacskó hátulján, az összetevőket kötelező elolvasni, vagy intelemként az előző bejegyzést). Szobahőmérsékleten hagyd kiengedni, de ha sietsz, akkor dobd bele egy tál hideg vízbe. Miután felolvadt, csepegtesd le, majd papírtörlővel itasd fel róla a vizet.

Pucolj meg 4 gerezd fokhagymát és aprítsd fel egészen kicsire (figy, ne reszeld, ne préseld, aprítsd fel késsel)

Tegyél egy serpenyőt a tűzhelyre, alágyújtasz  kb ¾ póveren, és beledobsz 5-6 dkg márkázott vajat (nem margarint, Te! Az egy zsírkocka!), és 1 evőkanál olívát, mert így nem ég oda a vaj. Ha már serceg, akkor bele a fokhagyma 2 perc alatt kicsit megpárolod (meg ne égjen!), majd mehet rá a garnéla. Most kell egy kis frissen őrölt fekete bors (mondjuk 4 nagytekerés, vagy 0,5 kk sima zacskós is ok), majd frissen őrölt tengeri só (ez is mondjuk 4 nagytekerés az őrlővel, vagy 1 kk normál só, ha gyengén vagy felszerelve, mint a dévómatiz), 1-2 percig süsd mindkét oldalát, majd most jön egy kis tutiság.

5 cl whisky-t kellene bedobnod a szervezetbe, már csak a tengerészfíling miatt is (jójó tudom rum) és 3-4 cl-t kellene a garnélára is borítani, de nem vmi tescógazdaságos gagyit, hanem normálisssat. Ha nem van otthon, akkor konyak is jó, csak ahogy már többször is kértem, felejtsd már el a napóleont…

Forgasd át az alkoholban, ez újabb max 1-2 perc, és tegyél rá 1 marék friss, apróra vágott lestyánt, ha nincs akkor petrezselymet. (ha nincs friss, akkor egy csapott ek) keverd össze, és boríts rá 3 dl tejszínt (20%-os legyen), kevergesd, és várd meg, míg a tejszín besűrűsödik. Vedd le a tűzről, és így amíg még kicsit rotyog, törj fel egy tojást (a fehérjére nincs szükség), a sárgáját dobd a rákra és alaposan keverd bele. Az a maradék hőn szépen bele fog dolgozódni a cuccba.

Főzz meg al dente módon egy zacskó spagettit (teljesjkiőrlésű tönkölybúzát szoktam, de durum is jó). Tálalhatsz ennyi. Tetejére a maradék lestyán, vagy bazsalikom mehet.

Tálalás, befalás, megszeretés, büszkeség… elmerengés…. tengeri fuvallat…látomás…hajóskapitány vagy :)

2 Tovább

Fából vaskarika surimiből

Gondoltam, hogy feldobom ezt a nyárvégi napot egy kis halas, vagy rákos étellel. Kivételesen nem a megszokott és jól bevált helyre mentem alapanyagot beszerezni, hanem idő hiányában elvonszoltam magam a madaras teszkóba. A gyereket élő pajzsként toltam magam előtt, a szememet becsuktam, nehogy elragadjon a vadkapitalisták polcvég reklámja és megvegyek valamiből 3-at azért, hogy a 4. ingyen legyen, miközben az első háromra sincs szükségem…

Szóval az irányt egyenesen a fagyasztópultok felé vettem. Rák beszerzés céljából.A tárget egy-két adag garnéla megvétele lett volna, de első körben, hogy stílszerű legyek, lefagytam a kínálattól. Volt királyrák, homár, koktélrák (frappáns  névválasztás, mert elsőre a név hallatán egy pohár margarita koktél jut eszembe, és nem a rákkoktél, ami ugye azért koktél, mert egy vak hentes egy q.va nagy bárddal találomra darabolja, és egy nagy bödönbe borítva, vegyes”koktél” kerül a zacskóba), tintahalkarika, fekete kagyló, vegyes kagyló, rákolló, panírozott rákolló, stb. Úgy tűnt, mintha a világ tengeri élőlényeinek ehető részét maradéktalanul fel tudnák kínálni, ráadásul, mindezt nagyjából egy kőkemény hungárián ezresért, amitől valljuk meg halkan, nem vágja hanyatt magát egyetlen tengeri medve sem, ha bekínáljuk a fogásért cserébe.

Ekkor kezdett gyanússá válni a dolog. Igen?!, 1000-ért rákolló? Panírozva? Nekem ezt ne. Kikaptam egy dobozzal és elolvastam az összetevőket, arra gondoltam ugyanis, hogy esetleg a túlnyomó része víz, és ahogy ezt a 70%-os összesküvés elméletben kiveséztük, a vízért fizetek a jómagyarforinttal. De nem.

Már a doboz is érdekes. Átlátszó, tehát nem zsákbamacska, vagy zsákbarák, hanem tök látod, hogy mi van benne. Akkor hol itt a varázslat gyerekek? Aztán ahogy tüzetesen megnéztem, látom, hogy tök egyforma, duci (túl duci) hógolyóforma rákollók ezek bepanírozva.

Mondom: Nemá, tök rendes az öreg norvég halász. (Akinek ugyan nem száraz a keze, mert neutrogénával kenegeti). Kiválogatja nekem az egyforma rákollójú rákokat, hogy örüljek egy rugóért (1000)? Ezt nem hiszem el. Hát nem is. Mer’ugye azt senki nem hiszi el, hogy a tengerben dagadt ollóra duzzadt rákocskák ténferegnek, szóval csak ollóra híznak, mert az ehető, hogy örüljünk, ha kifogjuk őket. Nem, ilyenek nem élnek. Illetve egy van, a Spongyabob című mesében: Rákuram. Na, ő ilyen…

Az összetételből kiderül, hogy az egész egy surimi nevű, halneveledékben élő, tömegesen tenyésztett halból van, aminek alapból semmi íze, ezért ledarálják, hozzáadnak egy kis rák „aromát” (!), pépessé teszik, jófajta guárgumival meg xantánnal, aztán szépen kis sablonokba öntik, mint az ovis a pampuskát. Aztán végül kiszárítják, és egy „kishelyre”, hetyke, steril rákollót dugnak a végébe, aztán egyed. Gyorsan visszadobtam.

Előkaptam a tintahalkarikát. Ez a tuti, Fogják a tintahalat, megtisztítják, aztán felkarikázzák, ennyi, egyszerű, gyors. Ezt nem érdemes hamisítani. Aztán látom, hogy tök egyforma méretű. Akkor most vagy minden tintahalból egy sablon segítségével 1, max 2 karikát vágnak ki és a többi megy a kutyáknak, vagy? Ez túl prémium lenne. Jöjjenek az összetevők. És ez is surimi! Ezt is visszaküldtem.

 

Gondoltam, akkor a királyrák lesz az igazi. Forma: rendben, szín: okés, gyorsan megfordítottam, és ….NEM HISZEM EL. Ez is surimi, ételfestékkel. Kész. Ott darálja az öreg a surimit, aztán formáz, aromásít (ki van készítve előre az összes aroma, és mikor milyen kedve van, aszongya, hogy: Ma tintahalat fogtam. Nem inkább homárt!) És ez az egész folyamat, így mindenestől olcsóbb, kifizetődőbb, mint fogni egy igazi, eredeti rákot. Kemény. Elég nagy gáz van asszem… Olyan ez, mintha a Szerengeti nemzeti parkban elfogyna az oroszlán, és antilopból darálnának egyet, aztán kitennék, hogy nesze. Nézzed.

Aztán egy fél óra múlva, az egész hűtőpultot áttúrva 1599-ért találtam végre 40 dkg igazi garnélából lévő garnélát. Hamarosan, ha kihevertem a sokkot, akkor összedobok belőle egy pompás kis pásztát.

 Egy kis filmmel illusztrálva, öreg halász nélkül:

19 Tovább

Cukkinivel a csúcsra

Na, témánál vagyunk. A jelenkori ember, azaz a mostanusz szápiensz hétköznapjai, valljuk meg, igencsak be tudnak szürkülni, és ha rálépett az útra, akkor komoly szörnyekkel kell megküzdenie. Elkapja a gépszíj, bekerül a darálóba, ahonnan viszonylag nehéz szabadulni, illetve ha sikerül is, némi halmazállapot változás az ára. Agyi, lelki pépesedés, zanzásodás. Egyik oldalról a meló, a robotolás, a fizikai létfenntartáshoz szükséges pénz utáni hajsza taszigálja a fogaskerekek felé, a másik oldalról a tökegyforma, sablonos délutánok, a tartalom nélküli esték terelik a csendes depresszió démonának kitárt karjaiba (tudok még képzavarral élni, ha nem volt elég). Van-e kiút ebből a veremből?!

Mivel ez egy gasztroblog, ezért gyorsan vonnom kell egy-két párhuzamot, hogy eljussunk vhova. A kulcs a „tökegyforma” és a „sablonos” szavak. Ahhoz, hogy rámutassunk a probléma megoldására, vagy legalább elgondolkodtassuk embertársainkat, útjelző táblák legyünk az élet labirintusában, a probléma gyökeréig kell leásnunk a kertünkben. Meg kell szüntetnünk a sablonokat az életünkben és az ételünkben, és ha a tök egyforma, akkor cukkínivel dolgozzunk. (azt mondtam gyors párhuzam, nem azt, hogy jó)

Kezdjük a sablonnal. Minden alkalommal ugyanaz a menet? Hát reformáljuk meg! Kezdjük az elején, a névvel. Ki volt az, aki először lecsónak hívta nem tudom. Állítólag, a wiki szerint, vhonnan a balkánról jött, csak aztán került a magyar gasztronómia alapreceptjei közé, de rendesen ott is ragadt, mondjuk mostanában eléggé az alján, és hát mondjuk ki, gyerekek, le is égett rendesen. Szóval, mint ahogy azt itt is boncolgattuk (http://nemnagykunszt.postr.hu/hatranyos-megkulonboztetes), egy rossz, vagy egy mára már divatjamúlt névválasztással rendesen le lehet kerülni a palettáról, és visszafelé csúszni a lejtőn nem ugyanolyan könnyű. Először is kell ugye egy név, mer’ ez a lecsó, ez botrányosan elcsépelt, idejétmúlt. Olyan, mint a gulyás, és hogy szakmánál maradjunk, akkor ennyi erővel lehetne kondás, meg ménes is, és ha már itt tartunk, akkor pulis, vagy terelőkutyás is. A pásztortarhonya egyébként nem rossz. De most jut eszembe! A kőműves téma sokkal hálásabb. Ott van a fángli, meg a spakli, mennyire jó kis desszertnevek lennének már (jóvan, agyoniskolázott, mondjad, hogy a gulyás magyarul van a spakli meg nem! És nem az étellel van bajom, ne anyázzatok, a nevekről beszélünk).

Várom az ötleteket, de addig is legyen Haparpacu, ez sokkal jobb… pfff.

Na, mutassunk ennek a receptnek kiutat, találjon vissza az étlapokra, legyen aktuális, divatos, trendi. Törjön a csúcsra! Főzzük meg másként, sablonmentesen.

Kockázz fel 2 db vöröshagymát, de ne apróra, hagyd nyugodtan nagyobb darabokra, szerintem így más az íze, de télleg, legyen rusztikus. Dobj fel egy lábosban olívaolajat, tedd rá a hagymát. Szórj a hagymára 1 tk sót és 1 tk barnacukrot. Párold üvegesre, míg a cukor kicsit rá nem karamellizálódik. Tegyél bele 0,5-1 ek ketchupot, és ha anyukád feketeöves daráltpaprika elrakásban, akkor kapj elő egy üveggel és tegyél bele 1 ek-val. Ha nincs ilyened, akkor 1 tk pirosarany (persze ezek lehetnek csípősek is). Vágj össze0,5 kgparadicsomot (kb 2-3 cm-es kockákra), és mehet a hagymára. Forgasd át és főzd nagy lángon lefedve 5 percig. Fogj 1 kgTV paprikát. Ha esetleg nem tudnád, akkor a magjaitól és a szárától úgy szabadulhatsz meg könnyedén, hogy a bal kezedben fogod a paprikát, a jobb kezedben a szárát. Egy határozott mozdulattal megpróbálod belenyomni a szárát a paprika belsejébe, körbemozgatod, és egy ugyancsak határozott mozdulattal kirántod. Ha a mozdulat nem volt sikeres, és egy hét múlva a hajadból még mindig kerül elő paprikamag, akkor csak simán késsel szabadítsd meg a magoktól (megamagoktól, jó mi?) A megtisztított paprikát darabold fel 3-5 cm-es részekre, mehet a paradicsomra, fedd le és főzd 5 percig. Közben fogj egy kisebb cukkinit (bébicukkini). Ne legyen nagyobb, mint 20-25 cm, mert akkor egyben használhatod, nem kell meghámozni és kimagozni sem, sőt. Ezt is kockázd fel kb 1 cm-es darabokra és mehet a lábosba. Most vedd lejjebb a lángot kb közepesre, fedd le a lábost, várd meg amíg „rotyogni” (ezisdeszép) nem kezd, akkor félig húzd le róla a fedőt és főzd további 45-50 percig. Kóstold meg, sózd még, ha kell (ez ugye attól függ, hogy pl anyukád szerelme kitartó-e faterod iránt, és a daráltpaprikája mennyire volt sós). Ha kész, akkor zárd el, és :

„A” verzió megeszed így, nagyon finom, ok, vagy:

„B” verzió, amint elzártad a lángot, fogsz 1 tojást beleütöd, benne gyorsan elkevered és megeszed, vagy:

„C” verzió a tojás beleütése után ciabattát (esetleg Erzsébet kenyeret, pirítóst) pirítasz ropogósra, erre halmozod a lecsót és megeszed, akár másnap reggelire hidegen

Én az utolsóra szavazok.

1 Tovább

Gárdener lettem, kitüntettek érte...

Szerénytelenség nélkül kijelenthető, hogy rukkola nagyfogyasztók vagyunk. Kétnaponta vásárolunk egy-két zacskóval mindenféle hiperben. Néha annyi halmozódik fel a hűtőben, hogy több hörcsögfarmon nyerhetnék élelmezésügyi beszállítói tendert. Aztán történt egyszer, meg még egy párszor, hogy a kedves kis olasz őstermelő gondolt egyet (merhogy onnan importálja a mi kis mindenevő országunk), észlelve, hogy Nemnagykunsztéknál nagyon fogy a rukkola, közécsomagolt apró ajándékokat. Pl. gyermekláncfüvet, meg egy kis gizgazt, esetleg tyúkhúrt (gyengébbek kedvéért a tyúkhúr nem egy zenélő gaztípus), a múltkor meg egy meztelen csigát. Ami szerintem nemcsak állategészségügyi okok miatt problémás, vagy a kisállat csempészet esetét meríti ki, hanem a meztelensége okán legfőképp gusztustalan. Én a konyhámban mondjuk bííírom a sztriptízt, de fene a gusztusomat, jobban szeretem a nőnemű humanoidot meztelenül, mint a csigusz hómlesszuszt. Egyes országokban kuriózum lehet, de viszonylag hülyén néz ki, amikor ráborítom a pizzára. Naszóval. Többek között ekkor döntöttem el, hogy nagyberuházásba kezdek és kibővítem a gasztrogárdent egy kis konyhakerttel. Beugrottam Lacinénihez a gazdaboltba és többek között rukkola magokat akartam beszerezni, de úgy nézett rám, mintha káromkodtam volna:

- Jancsikáááám! Ne legyé’ má’ tudatlan! A rukkola az mediterrán növény, nem bírja az ezt a klímát… …már ami a boltban megy, és 19 fokra van állítva, gondoltam, mert attól nekem is befagy a se…m, kifordultam.

Szerencsére aztán az öcséméktől kaptam egy csomag csodálatos kiszerelésben lévő rukkola vetőmagot. A mai napig nem tudom, hogy honnan szerezték. A gyengébbek kedvéért, akik gárdenileg analfabéták (azaz kertészetileg alulintonáltak, és ha a vetőmag hátulján lévő használati utasításon az van, hogy 30 cm-et hagyjanak el a magok között, akkor elugranak Ildikónénihez a papírírószerbe és bevásárolnak 40 db egyenes vonalzót, hogy legyen mit elhagyni...), a gyártó az összes magot felragasztotta egy 5 m-es, teljesen lebomló, újrafelhaszált anyagból készült szalagra. Csak annyi vele a dolog, hogy kaparni kell egy 5 méterhosszú kb. 3 cm mély árkot, belehelyezni a szalagot, betemetni, locsolni, és várni (nem, nem a buszt, hanem a növény növését, aki akarja hallgathatja is…) Aki nem vidéki az se nyavajogjon, 2-3 balkonládában elvan.

Na, ez a csodálatos növény kikelt…, és annyi lett belőle, hogy minden nap ezt kellett(!) enni, hogy fogyjon, mert félő volt, hogy akkora lesz, és annyira túlszaporodik, hogy beköltözik a vendégszoba, de még a szomszédéba is. Szóval, nagyon bírja ezt a klímát, és ha valaki hozzám hasonlóan elültette és unja már a rukkola salátát, meg a pizzafeltétet, annak itt egy olyan variáció erre a növényre, ami tuti bejön, és mindenhez megy is:

Tépkedj le kb. 20 dkg rukkolát, és egy vágódeszkán éles késsel szabdald szét a kis megszállót, tedd félre. Kapj elő 5-6 szelet kenyeret, ne frisset. Nekem mindig van itthon saját készítésű teljes kiőrlésű kenyerem (na, ezt ha más írná, annyira utálnám: „neki mindig van otthon saját készítésű”, mi? Marhára ráérsz sütögetni. Gyökér!), de bármilyen jó hozzá. Áztasd be a kenyereket egy tálban langyos vízbe 15 percre, majd nyomkodd ki belőle a szuszt és a vizet is, tedd félre. Reszelj le a hűtődben található sajtok közül vegyesen 40 dkg-ot. Mindegy, hogy milyen fajta, a lényeg, hogy ne csak trappista legyen, mert annak alapból nem sok íze van, mondjuk, ha van már benne egy kis füstöl sajt, vagy parmezán, akkor okés. A reszelt sajtot szórd bele egy nagy keverőtálba és tedd hozzá a felaprított rukkolát, a kifacsart kenyereket, üss rá 3 tojást, és tegyél bele 1 tk sót, 1 kk őrölt feketeborsot. Gyúrd nagyon össze, majd dobd be letakarva a hűtőbe kb. 1 órára. Addig menj ki és rángasd ki a tyúkhúrokat… Melegítsd elő a sütőt 200 fokra, alsó-felső sütés. Egy nagy lapos tepsibe tegyél sütőpapírt vagy sütőszilikont. Vedd elő a rukkolagyurmát. Önts a kezedre olívaolajat (hogy ne ragadj bele a gipszbe),, és porciózz a tepsibe kb. félmaréknyi gombócokat. A gombócok között hagyj el 3-4 cm-t. Nem baj, ha nem gombóc, hanem amorf alakúak, majd azt mondod, hogy rusztik! Az most úgy is divat. Ha kész, akkor told be a sütőbe. Nekem 20 perc volt. A lényeg, hogy akkor vedd ki, ha már szépen megbarnultak.

Bármihez megy, akár köretnek is, vagy főételként pl snidlinges, esetleg kapros tejföllel fogyasztva. Nekem egyébként érme alakúak lettek, gondolom, vágod, hogy nem véletlenül. Ez a sors keze. A nyakamba akar akasztani egy arany rukkolaérmét a fáradozásaimért, hogy ilyen jó recepteket írogatok Nektek. Na, szerbusztok….

0 Tovább

Pasztásíts

A kis Giulia Buitoni számára elérkezett a nagy nap. Végre olyan magas lett, hogy már szék nélkül is, pusztán a földön állva eléri az asztalt. Miért is fontos fordulópont ez egy kisgyermek életében? Tulajdonképpen lehet, hogy más gyermek esetében ez csak egy állomás lenne, csupán egy testi, fizikai tulajdonság meglétét, egy kor betöltését jelentené, de Buitoni számára több volt ennél. Egy ígéret beteljesülését jelentette számára, ugyanis az imádott nagyapja, aki egyébként 1750 óta cipészkedett a városban, megígérte neki, hogy ha feléri az asztalt, akkor segíthet neki cipőket készíteni, javítani. Nagyapjának egy kis műhelye volt a pincében és a kis Buitoni szinte egész nap a műhelyben szaladgált. Szerette a kikészített bőr semmihez sem hasonlítható illatát. A ragasztó és a cipőkrém szagát egyenesen imádta. Szóval elérkezett a nagy nap. Mától már nem csak lesi nagyapja minden mozdulatát, hanem tevékenyen részt vesz, részt vehet a feladatok elvégzésében, és feladat az volt bőven. Miközben egy nagy fa keverőkanál segítségével a tűz felett keverte a fekete masszát, ma ez volt a dolga, elábrándozott. Látta maga előtt a kis elegáns cipőboltot, amely nem ám a pincében volt, hanem a fő utca legjobb helyén, a piactér sarkán. Csupa elegáns cipő volt a boltban, és a vevők csak úgy tolongtak a kirakat előtt. A bolt nem volt más, mint az Ő, az Ő saját cipőboltja. Aztán valami furcsa morgó hangot hallott, amely visszarántotta a valóságba. Először nem tudta, hogy mi az, de aztán rájött, hogy a nagyapját hallja, amint kiabál:

-Giulia!-kiabált az öreg.

-Pasztásíts!-azzal fogta és fejbe kólintotta a kis Giulia-t, mert a gyerek az ábrándozás közben odaégette a cipőpasztát, ezért kezdhettek mindent elölről.

Giulia ezen nagyon megsértődött. Hirtelen elszállt minden szeretete, imádata a cipészet iránt. Megutálta az egészet. A kis bolt ábrándja szertefoszlott. Otthagyott mindent, felrohant a lépcsőn és többet nem jött le a műhelybe. Olyannyira mély nyomott hagyott benne ez a kis affér, hogy megfogadta, nem lesz cipész, sőt majd Ő megmutatja. Felnőtt fejjel1827-ben először eljegyezte a kedvesét, majd eladta a jegygyűrűjét és pasztásított. Pasztásított, de másként. Megalakította az első komoly, modern tésztaüzemet Olaszországban…

Hát így is lehetett volna, egyébként a jegygyűrűs rész igaz is, és meg is értem, hogy eladta:)

Akkor, ahogy már többször ígértem készítsünk pasztát, illetve pasta-t. Ahány olasz városban jársz, szinte annyi igazi, eredeti olasz tészta recepttel találkozol és mindenki állítja, hogy az övé az igazi, a valódi. Alapvetően 2 félével dolgoznak. Az egyik egy finomra őrölt durumbúzából és sima vízből álló alaprecept, a másik egy finomlisztből és tojásból készülő tészta. Mi most ez utóbbit készítjük. Aszonygyahogy:

Amire szükség lesz az az utálat. Bármilyen utálat jó. Nem, nem útállat, pl a zebra az nem jó. Kizárólag rövid „u”-val jó. Tehát, ha utálod a főnököd, a hétfőt, a főnöködet hétfőn, vagy valakit, vagy valamit az jó. Azt készítsd elő. Meg vegyél elő 50 dkg finomlisztet is, egy keverőtálat és 5 db normál méretű tojást. A keverőtálba szitálj bele (ha nincs szita, vagy szűrő, akkor apám szórjad, vagy boríccsad, mit akaccc fent ilyeneken?) 50 dkg liszet (ha mérleg sincs, akkor az 1 kg-os liszt felét szórd bele a tálba). A liszt közepébe csinálj egy mélyedést, majd üsd bele a tojásokat. Fogj egy villát (nem, nem egy Kázát, akarom mondani Casa-t) és a tojásokat ott bent a lisztben verd fel, keverj hozzájuk egy kis lisztet is közben. Ha megvan, akkor lisztezd be a kezed (ami ugye tiszta?) és gyúrd össze az egészet. A lényeg, hogy egy rugalmas, homogén tésztát kapj. Gyorsan megy kb 8-10 perc. Amint észrevettétek nincs benne só. Ez nem véletlen, és ne okoskodjon senki, nem kell bele. Ha kész, akkor vegyél elő folpackot, vagy alufóliát, vagy csak egyszerűen takard le egy tiszta konyharuhával és tedd be 30 percre a hűtőbe. Közben vegyél elő egy gyúródeszkát. Na, most, akiknek van kézi tésztakészítő gépe, mint nekem J, az beljebb van. Nekik nem írom le, részletesen, hogy hogyan készítsék, mert ők tudják. Ők most 5-ös-6-os vastagságúra nyújtsák ki, és készítsenek tagliatelle tésztát, vagy amit szeretnek és várjanak a többiekre. Viszont, aki tésztakészítő géppel áll neki, az hiába dühös, hiába készítette elő az utálatát, az utálat benne fog maradni a szervezetében, mert nem dolgozódik ki. Akinek nincs gépe, az jöjjön most. Lisztezd be a gyúródeszkát, vedd ki a tésztát a hűtőből, formázz belőle egy rudat, és késsel vágd el 4 egyenlő részre. Vedd elő az utálatodat és engedd bele a kezedbe. Fogj egy tésztadarabot, alaposan lisztezd be, majd a nyújtófával kezd el kinyújtani. Az utálat fog segíteni, mert egyébként nem lenne könnyű, de így de. Képzeld oda…, akit nem szeretsz, aztán szép lassan nyomd ki belőle a szuszt. Közben a tésztát fordítsd és lisztezd meg. A cél, hogy kb 1,5 mm-es vékonyságúra nyújtsd. Ha kész, akkor egy pizza vágóval, éles késsel vágd fel kb 0,5 cm-es vékonyságú csíkokra. Egy pár tiszta konyharuhát, vagy sok papírtörlőt teríts ki a pultra, lisztezd meg őket és erre terítsd ki száradni a felszeletelt tésztát. A tésztát is lisztezd meg, majd kb 1 órát hagyd száradni. Ezt mind a 4 résszel csináld meg. Ha kész, akkor észreveheted, hogy elszállt a dühöd, ha mégsem, akkor klinikai eset vagy, akkor húzz le egy grappa-t, vagy ha nincs akkor egy páleszt. Ha ez sem segít, akkor te nem vagy ember…

Tegyél fel vizet forrni egy nagy fazékban, vagy tésztafőzőben. Ezt sem kell sózni. Még! Ha forr, akkor közvetlenül a tészta berakása előtt sózd meg alaposan a vizet, majd mehet bele a tészta. Ne főzd szét! Csak al dente legyen! Aki összekeveri a dente-t Dante-vel, az csak kötözködik, azzal nem foglalkozunk. Szóval, hogy meddig kell főzni. Kb 5 perc, de ez függ azért a tészta vastagságától, hogy kinek mennyi a 1,5 mm. Akkor jó, ha kicsit kemény marad. Próbálgasd, megéri. A megfőtt tésztát nem öblítjük le hideg vízben, az egy nagyon rossz szokás. Ha kész, akkor tálald. Hogy mivel pl ezzel: http://nemnagykunszt.postr.hu/a-sajat-biztonsaga-erdekeben-mindenki-egyen-pestot

0 Tovább

A párkapcsolatot erősítő pláza építési szabályozása

Alapvetően Magyarországon a hétvégén jelentkező férfi-nő konfliktusok túlnyomó többségét a vásárlások, bevásárlások genereálják. Modernizáció, globalizáció, centralizáció, meg hallucináció ide vagy oda, egyszerűen ki kell jelentenünk, hogy a ezek a bevásárlóközpontok rosszul vannak összerakva. Lehet, hogy valamikor 20 évvel ezelőtt menő volt boltokat egymás hegyére-hátára összehányni, mert eleve újdonság volt egy pláza, de ma már, kérem, minden bokorból előugrik egy pláza (nyúl már nem nagyon), koncepció az meg nincs. Egy új bevásárlóközpont építésénél nincs figyelembe véve, hogy a női és a férfi agy másként működik (igen hölgyeim, a férfi agy is működik). Más dolgok, tárgyak, effektek kötnek le egy férfi és női agyat.

Női vásárlás férfi segéderővel, és féri agyi reakcióval: Ki a frászt érdekel az a sok cipő és táskaüzlet?! Hogy a viharba’ lehet bemenni 30 ilyen üzletbe egymás után, és végig ugyanazt kérdezni: Jó? Tetszik? Jól áll? A végén meg nem veszünk semmit, mert pofákat vágok. Persze, hogy pofákat vágok, mert én csak 1, mondom 1 üzletbe akartam bemenni, a médiamárketbe. De oda nem mehetünk, mert szerinted mindenünk megvan. Normális vagy? Milyen mindenünk? Most jött ki a legújabb HQ (angolul: hájkváliti) házimozi rendszer, megvan nekünk szerinted? Naggyon nincs meg. Azt se tudod, hogy mi a különbség a HQ meg az IQ között. Ráadásul pont most kellett jönni, amikor tudod, hogy kezdődik a Forma 1. Szerintem te pontosan figyeled, hogy nehogymá egyszer a héten leülhessek a tv elé ezt az egyet megnézni. Nyugodtan, egyedül, jó esetleg egy sörrel, vagy kettővel. De nyugodtan, nem ilyen idegbe’, meg tömegbe’ hogy szívlapáttal kell hadonásznom, hogy egyáltalán levegőt kapjak.

Férfi vásárlás női segéderővel, és női agyi reakcióval: Mi a frászt lehet 30 percen keresztül gombokat nyomogatni ezen a kütyün, ami ráadásul tök ugyanúgy néz ki, mint ami otthon van, még ugyan az is van ráírva, hogy HQ. Én persze nem mehettem be egy normális táskát, vagy cipőt venni. A tavalyi, mit tavalyi, tavaly előtti rongyomban kellett eljönnöm vásárolni. Szénné változok ebben a cuccban, annyira égő. Annyi pénzből, amennyibe ez az új kütyü kerül, konkrétan legalább 5 pár cipőt vehetnék, hogy tessek neked, ha egyáltalán még megnézel, te bunkó. Jut eszembe, virágot mikor hoztál utoljára, szeretsz te még egyáltalán?

Ez van. Bevásárlóközpontot nem így kell építeni. Hanem. Fel kell húzni egymás mellé 2 ikerépületet. Az egyikben csak műszaki üzletek lennének, meg olyan pábok, ahol óriás TV-ken mennének a sportcsatornák. A pultban a felszolgálók (naná, hogy csajok) 5 nyelven (Országimázs, ember! Hátha külföldi vagyok és nem értem, ha magyarul mondja, pedig ez minden nyelven nagyon fontos) csak ezeket mondja: Abszolút igazad van. Meg kellett venned azt a telefont, és egyáltalán nem volt drága. Ma már az ember az utcára sem mehet ki egy normális teló nélkül… és a második sört is nyugodtan idd meg, hiszen hétvége van. Nem, nem hangos a TV, sőt, halk, hangosítsd fel, kérlek.

Az másikban csak táska és cipőüzlet lenne, minden eladó 5 nyelven csak ezeket mondhatná: Igen, jól áll! Nem egyáltalán nem vagy kövér, sőt! Istenien nézel ki, legalább 5 évvel fiatalabbnak látszol, mint amennyi vagy. Mennyi is vagy 25? Nem mondod, hogy 35?! Ezt nem hiszem el, mutasd a személyid. Hogy csinálod?!

Na, így kéne ennek lenni. Ugyanezen metodika alapján nem elvárható, hogy bizonyos ételeket mindkét nem (azért ez is elég beszédes: mindkét nem!, ez ugye, kérem, eleve egy ellentét, nómenesztómen, ugyebár, merha’ mindkét igen lenne, már beljebb lennénk) egyformán szeresse, kedvelje. Ezért ez most egy olyan recept, ami kisimítja az ellentéteket, mert gyors, egyszerű, és egyformán kedvében jár a nőknek és a férfiaknak is. Nem kivételez.

Először is szükségünk van egy meggyúrt pizzatésztára, ennek a receptjét itt olvashatod: http://nemnagykunszt.postr.hu/otthoni-pizzeria. Azért röviden ennyi, hogy: 35-40 dkg teljes kiőrlésű tönkölybúza lisztet (lehet sima, finom lisztből is) beleborítasz egy keverőtálba. Fogsz 2 dl tejet, (lehet fele víz, fele tej) meglangyosítod a mikróban, majd teszel bele 1 kk mézet, vagy barnacukrot, elkevered. Beledobsz a langyos tejbe 1 zacskó instant élesztőt, megvárod, míg felfut. Közben a liszthez mehet 1 tk só, 1 ek morzsolt oregánó és bazsalikom. A fűszerekből friss lenne a legjobb a gárdenből. Keverd el a lisztet alaposan a fűszerekkel. Mehet bele 2 ek olívaolaj, majd borítsd bele a felfutott élesztőt. Gyúrd meg alaposan, kb 5-6 perc, majd tedd félre 30 percre kelni. (sütőben 40-50 fokon gyorsan megy).

Közben elkészítjük a két nem verzióját. Szükség lesz 2 db kis lábosra (1,5-2 literes okés). Az egyszerűség kedvéért nevezzük az egyiket nőnek, a másikat férfinek innentől kezdve.

Kezdjük a nővel. Fogj egy kis darab póré, vagy 1 szál újhagymát, és aprítsd fel nagyon apróra. A lábosba önts 1 ek olívaolajat és párold meg a hagymát. Zúzz hozzá 2 gerezd fokhagymát, és párold tovább 2-3 percig. Közben apríts fel 1 kisebb cukkínit, vagy lereszelheted a nagylyukún. Borítsd rá a hagymára, mehet bele 1 tk só, 1 ek oregánó, és fedő nélkül, hogy a felesleges nedvesség elpárologjon, főzd 10 percig. Ha kész, akkor mehet hozzá 1 dl főzőtejszín (kizárólag a 20%-os jó), és 10 dkg reszelt füstölt sajt. Főzd őket ismét együtt nagy lángon 5 percig, közben kevergesd. Ha kész, tedd félre hűlni.

Közben a férfiba apríts fel 1 nagy fej vöröshagymát és 2 ek olívaolajon párold meg üvegesre. Boríts rá 30 dkg darált csirkemellet (vagy marhahúst), és pirítsd nagy lángon kb 2 percig, aztán mehet bele 1 tk só, 0,5 kk őrölt feketebors, 0,5 kk őrölt szerecsendió, és 2 dl tejszín. Fedő nélkül főzd 10 percig nagy lángon, megint csak azért, hogy a felesleges nedvesség elpárologhasson, kevergesd, nehogy leégjen. Ha megvan, akkor ezt is dobd félre hűlni.Törj fel 1 db tojást. Válaszd el a fehérjét, tedd félre, a sárgáját dobd a férfi lábosba és keverd el benne.

Kapd elő a nyújtódeszkát (erről mindig egy középkori kínzókamra jut eszembe), lisztezd meg erősssen, és nyújtsd ki kb. 2 mm vékonyra a tésztát. Ha megvagy, akkor egy késsel vágd fel kb. 10 cm széles és 15-17 cm hosszú csíkokra. Kezdődik a szelektív kedvbenjárás. Először a női lábosból egy evőkanál segítségével a kiszabdalt téglalapok rövidebbik oldalához (a gyengébb matekosok kedvéért a 10 cm a rövidebb) kezdd el kiporciózni a tölteléket. Csak annyit tegyél mindegyikbe, hogy kb. a hosszabbik oldal feléig érjen a töltelék (Ne értetlenkedj már, azért, mert így könnyen rá tudod majd hajtani a tésztát, hogy befedhesd a tölteléket). Körben hagyj el kb. 1 cm-t. Készíts 3-4 db-ot. Jöhet a férfi lábos. Ugyanígy töltsd meg ezzel a töltelékkel is a tésztákat. Fontos, hogy körben a szélénél hagyj el 1 cm-t. Vedd elő a tojásfehérjét, verd fel egy villával, és ha profi vagy, akkor van szilikon kenőecseted (jó, aki nem érti, az vegyen elő egy teáskanalat, jó, aki nem iszik teát, az egy evőkanalat, jó, aki nem eszik, az MIÉRT TART FEL A HÜLYE KÉRDÉSEIVEL?) A felvert tojásfehérjével kend meg a kis téglalaptészták széleit a töltelék mellett, majd hajtsd rá mindegyikre óvatosan az üresen hagyott felét. Az ujjaddal nyomkodd körbe a széleit, hogy sütéskor a töltelék ne lógjon meg. Egy nagy tepsibe önts egy kis olívaolajat, papírtörlővel kend szét, ez fel is itatja a felesleget. A sütőt melegítsd elő 190-200 fokra, alsó felső sütés. A kis táskákat egy lapos fakanál, vagy palacsintafordító, vagy egy hosszú pengéjű kés segítségével óvatosan helyezd a tepsibe. Ha még tudod, hogy melyik volt a női verzió, akkor azoknak a tetejére szórj egy-egy csipet reszelt sajtot, hogy később se legyen zsákbamacska. Süsd kb. 20 percig, amíg meg nem barnul. Ha kész, akkor a nőire friss bazsalikom, a férfi mellé tejföl dukál.

A végére még egy szösszenet. Gyerekkoromban elég sokat autóskártyáztunk. Mindegyik autó alatt ott volt a lóerő, a sebesség, gyorsulás. Előre megbeszéltük, hogy éppen mi a nyerő, pl. sebesség, és így egyértelmű volt, hogy a lassabb kocsit üti a gyorsabb. Ennyi. Sohasem gondoltam volna, hogy felnőtt fejjel, ugyanilyen módon kell játszanom az életet. Miért? Jön a hétvége…, csaj mondja, kéne menni vásárolni. Én kapom az agyvérzést, mert kedves férfitársaim, ki szeret vásárolni? Naná, hogy a férfi nem, de ugye a nő meg igen. Így a konfliktusok elkerülése, vagy inkább az időben eltolása miatt megkérdezem, hogy: Mit? (azaz most beszéljük meg, hogy a lóerő, vagy a sebesség) Ruha, vagy kaja, vagy a házba kell valami? Ha eldőlt, hogy mit, akkor jönnek a kártyák. Én meg elkezdek gondolkodni, hogy melyik a rosszabb? Hipermárket, vagy a svéd, kék-sárga bútorbolt a kevésbé gáz hétvégén? Így előveszem a kártyáimat, metró, ósan, klub, ikea…

0 Tovább

Végre kiderült, hogy ki tojja a húsvéti tojást

 

Tétel:

A kacsa az igazi húsvéti nyúl.

Bizonyítás: A hármas kapcsolódási ponton alapuló, híres Pavella kacsametriai modellel.

A tengerek, óceánok visszahúzódásával kb. 30 millió évvel ezelőtt a kacsák, illetve a kacsaszerű őskacsák a vízi életmódról kénytelenek voltak igazodni a szárazföldi életformához. Az eddig zömmel kisebb halakból, vízi élőlényekből, algákból álló étrendjük átalakult, és egyre többször fogyasztották a szárazföldi bogyós terméseket, gyümölcsöket, hiszen az életük egyre nagyobb hányadát élték a szárazföldön. A gyümölcsök fogyasztásakor rájöttek, hogy a földre leesett, túlérett példányok sokkal édesebbek a még a bokrokon, fákon lévő társaiknál. A kacsapopulációt ért lélektani traumák, olyan szintű pszichoszomatikus tünet együttes (a Szigeten, akit érint, érdekel, a Tünet együttes az alteremopszicho sátorban lép majd fel) végzetes egyvelegét alakították ki a kacsákban (állandó költözés, „v” alakban repülés, vadászszezon, stb.), amelyek csak úgy voltak átvészelhetők, ha a lepotyogott gyümölcsöket folyamatosan fogyasztották, és kihasználták az erjedés másodlagos, kedélyjavító funkcióját is.

Szóval a kacsák lerészegedtek… és részegesek még most is.     

Innen meg már csak egy egész kis lépés összerakni, hogy ismerünk-e olyan kacsa receptet (a zsíron, töpörtyűn kívül), amiben nincs alkohol?! Nem. Vagy ha igen, akkor az nem számít.

Ha az alkoholt összekapcsolom a húsvéttal, ezt ugye nem nehéz, akkor megvan a kacsák első kapcsolódási pontja.

Ha megkérdezem, hogy melyik állat tojik tojást, akkor ugye nem a nyúl?! (A nyúl nem tojik tojást csak ha nagggyon erőlteti, de mé’ erőltetné, mikor a kacsának simán megy)... hanem a kacsa, itt a második pont.

…és ha a húsvéti vízzel locsolásra gondolunk, akkor a víz, mint elem (Nem, nem, nem a ceruza) a nyúlhoz mennyire kapcsolható (kivéve a duracellnyuszi)? Semennyire. Na, de a kacsához! Há’ hogynemár.

Na, ez volt a hármas kapcsolódás.

A fentiek miatt nem hiányozhat a húsvéti menüből egy kis kacsa (aki egy este nem ment haza, hehe, még nem fogyasztottam esküszöm). Nem kell megijedni, nagyon egyszerű lesz - hogy ne essek ki a húsvéti szerepemből, mint egy vödör víz.

Először is, szükség lesz 1 db kacsamellfilére, fontos, hogy a bőrével együtt. Két személyre készítjük, de bőven elég egy mell 2 embernek is. Ráadásul, mivel nem 5 ft-ba kerül, ha mégis sikerülne elszúrni, ami szinte lehetetlen, akkor azért erre az 1 db-ra nem megy rá a teljes havi étkezési utalványod.

Először is pukkants ki egy üveg fehérbort. Most mondanám, hogy a húsvét kedvéért, de akik olvassák az írásaimat, tudják, hogy nem azért. A kacsamellet mosd meg, majd egy éles, hegyes késsel döfd át többször is több helyen. Fogj 2 gerezd fokhagymát, pucold meg, majd vágd fel kb. 2-3 mm-es csíkokra, ezeket dugdosd be a kilyuggatott kacsamellbe. Tépj le a gárdenből 1 nagyobb szál rozmaringot. Vegyél elő egy kis tepsit, vagy egy kis jénait, tedd bele a rozmaringot, tedd rá a kacsát, és önts rá 3 dl száraz, fehérbort. DE valami normálisssat! Nem, az asztali fehérbor, az nem az.

Ha megvan, akkor ne sózd meg, és tedd félre 1 órára. A borból persze magadnak is önts, igyál arra, amit a kacsák már régen megtanultak: Ha rövid a szárnyad, akkor toldd meg egy hosszú lépéssel.(esetleg fröccsel)

Na, mielőtt a maradék bor elfogyna, önts 2 dl-t egy kis lábosba, dobj hozzá 1,5 ek barnacukrot, 0,5 kk fahéjat, 0,5 kk gyömbért, és lassú tűzön, kevergetve forrald fel. Forrás után főzd még 10 percig, de csak gyöngyözzön! Tedd félre hűlni. Ez után hívd segítségül az elcsépelt belvárosi orvos-jogász polgármestert egy kis lapzselatinért. (Akinek nem ment át: ez dr. Ötker akart lenni, de jó bármilyen lapzselatin). A lapzselatin zacskóján rajta van, hogy mennyi folyadékhoz mennyire van szükséged, illetve, hogy hogyan adagold. Ahány gyártó, annyi utasítás, de nem bonyi, úgyhhogy ezt oldd meg, lécci, önállóan. A szükséges mennyiségű zselatint add hozzá a borhoz, keverd el, várd meg, amíg feloldódik (olvasd el a zacskón lévő utasítást rendesen, mert némelyiknél meg kell várni, míg kihűl, de nehogy elcseszd, mert összesen ennyit bíztam rád). Ha feloldódott, akkor öntsd ki két dekoratív kicsi szószos tálba, vagy valamibe, amit nem szégyellsz majd a csajod elé rakni. Tedd a hűtőbe, hogy megdermedjen.

Elkészítjük a köretet. A köret egy fantasztikus, formabontó alku lesz. Az alku nem más, mint egy gyümölcs és egy zöldség alkuja az együttlétről. Alma és Krumpli

(Alku, Jajdenagymarketingesvagyoklennék,jómi?, nem…). Igaziból a történethez hozzátartozik, hogy az alma szülei túl konzervatívok voltak (Az alma apukája például annyira konzervatív volt, hogy kizárólag az ananász, vagy barack konzervet tudott volna elképzelni a lánya mellé) és nem támogatták ezt a kapcsolatot, mert nem a saját fajtájukból választottak maguknak párt, de ők szembe mentek a tradíciókkal, és összejöttek. Szóval kell 2 alma és 2 krumpli. Mosd meg mindkettőt, de ne hámozd meg. Karikázd fel őket, minden részükre szükség van. Tedd félre.

Jöhet a kacsa. Kapj elő egy nagy serpenyőt, nem kell bele zsiradék. Vedd ki a kacsamell alól a rozmaringot, ezt dobd a serpenyőbe. A kacsát minden oldalán sózd meg, majd ha forró a serpenyő (a főzőlap ne menjen fullon, csak kb ¾-ed poweren… kaptok egy kis angolt is mi? jajdemultikulti), akkor tedd bele a mellett, először bőrével lefelé 10 percre. A kacsa alól a kisült zsírt öntsd át egy másik serpenyőbe, a kacsát fordítsd meg, és most bőrével felfelé is süsd még 4 percig. Közben a másik serpenyő alatt is kapcsold be a főzőlapot ¾-ed powerre, és tedd bele a forró zsírba a felkarikázott krumplit, mindkét oldalát süsd meg. Ha nincs két serpenyőd, mert alulfelszerelt a konyhád… hogy lehet vmit alulfelszerelni? Jó, mondjuk a kipufogót a kocsimra lehet, de még mit? Ez marhaság, kérem, ez olyan, mint a fent leszögezni… Mondjuk, a zsindelyt azt lehet a tetőre. Na, mindegy, akkor van ilyen… aszittem  nincs…

Szóval, ha nincs két serpenyőd, akkor a köretet a kacsa megsütése után is csinálhatod, csak akkor a kacsa kihűl és melegítésre szorul majd. Ha kész, akkor a kacsát tedd félre. A megsült krumplit szedd ki, sózd meg, majd jöhetnek az almakarikák. Ezeket is tedd bele a zsírba, a tetejüket szórd meg egy csipet fahéjjal és barnacukorral is. Mindkét oldalukat süsd meg, és szedd ki.

Na, tálalhatsz. Először szeleteld fel vékonyan, átlósan a kacsamellet. Szépen helyez belőlük 3-4 szeletet a tányérokra. Úgy, ügyes. Aztán jöhet az alku. Almával kezdd. Keresd meg az almák alját. Kezd ezzel a karikával. Ez lesz a köretműalkotás talapzata. Tedd a tányérra, majd az almára jöhet egy karika krumpli, aztán megint alma, és így tovább. A végén is almával fejezd be, mert ahol a szára van, az lesz a köretműalkotás kalapja. Hűtőből jöhet a borzselé is. Mentával és felcsíkozott citromhéjjal díszítheted.

Kész a mestermű. Ennyi volt. Na, milyen? Ez kérlek szépen mestermű lett. Rozéra sült kacsamellet csináltunk borzselével, alma és burgonya rolóval, vagy redőnnyel, vagy mivel. Még jó, hogy ez most derült ki, mert ha az elején mondom, akkor összecsinálod magad, pedig tök egyszerű volt nem? De. Hívjuk csak részeges kacsának, ahogy az elején is, sztem ez ilyen megnyugtató… na, javul is  a kedélyem meglehetősssen.

 

0 Tovább

Vegadisznótor

Ma, amikor szinte minden fórumon azt olvassuk, hogy a világ még mindig csak tart az esélyegyenlőség felé, de közel sem ért még oda (biztos sárga busszal próbál meg odaérni), azt gondolom, hogy a hétköznapokban nekünk kell arra figyelni, hogy ember és állattársaink (sokszor ez egy és ugyanaz…, például a régi újépítésűlakókonténerparkos alsószomszédom, meg a felső… egyszerre tekintettem rájuk ember- és állatként egyaránt, mivel az „emberré” válásuk során visszafejlődött a területfoglaló mirigyük, ezért a liftben üzengettek egymásnak post-it-en... ) egyenlő bánásmódban részesüljenek az élet minden területén. Ez közös ügyünk. Már az is előremozdítja a dolgot, ha mi magunk a közvetlen környezetünkben figyelünk erre. Számtalan mozgalom indult már útjára ez ügyben. Íme, néhány szemléletes, régi, klasszikus példa, hátha vki nem ismeri, és csatlakozni kíván:

- Szúnyogok véradási napja: 2011.05.32. Helyszín: Lipótmező

- Favédő program, ebéd: Hódpörkölt. 2011.06.-01. Helyszín: Kékobi Barkácsáruház  fűrésztelepe

- Sün-Sün!-barátok hete, rendőröket és sündisznókat egyaránt szívesen látunk, 2011.53-54.hét. Helyszín: Deák tér-Balaha-Rákóczi út

…és végül:

- A Kutya is ember program, ezen a napon nekünk, embereknek kell egymás fenekét szagolgatva fákat körbepisilni. Ennek a programnak van a legtöbb követője vasárnap hajnalban buliból hazafelé…

A fenti példák is jól ábrázolják, hogy vmi elindult. Azt gondoltam, beállok a sorba és egyenlő esélyeket követelek a vegáknak. Hogy jön bárki ahhoz, hogy megfossza őket egy élménytől, azért, mert nem esznek húst. Felháborító. Disznóvágást, disznótort mindenkinek!

Felhívás:

"Te is vágyakozva nézegeted a ósan-teszkó heti akciós újságban a fotóshoppal feljavított, hungarocell tálcán kínált, 3 az 1-ben kolbász-hurka-véreshurka egyveleget? Igen? (gratulálok..., anyukád nem puszilgatott eleget...) De sajnos még sohasem vehettél magadnak mert nem eszel húst: A társaságban mellőzött vagy, amikor mindenki a disznóvágásos sztorijait meséli, mert te vega vagy? Magadra ismersz? Ez a te recepted! Ez a te programod!"

Hát milyen dolog az, hogy nekik nem lehet részük abban, amikor fogunk valamit, feldaraboljuk, ledaráljuk, és önmagába visszatöltjük. Persze, kizárólag vega módra. Program indul.

Reggel 4.00 óra van, kezdünk. Korán kell kelni egy ilyen programhoz, hiszen az alapanyagok is korán kelnek, és ilyenkor még könnyen „kezelhetőek”, ráadásul délre végezni kell. (Nem tudom, miért kell délre végezni, de eddig akárhány ilyenen voltam, ez volt. Biztos régen délben már a következő program indult: Söralátét gyűjtő verseny a helyi kocsmák között. Minden negyedik söralátét után ajándékba adtak egy ötödiket… ebből senki nem akart kimaradni)

Ha mindenki megérkezett, akkor vegyük elő a legfontosabb kellékét a rendezvénynek, a pálinkát. Mindenki hajtson fel egy felest. Ez nem csak a reggel hideg ellen véd, hanem felpáncélozza, felvértezi a lelkünket a rituálé előtt, úgy is mondhatnám, egyfajta áldomás, áldozati ital. Hajtsuk fel! Ha megvan, akkor vágjunk neki. Pécézzünk ki valami 24 órában nyitva tartó madaras teszkót, hiszen hajnal 4 óra van. Csoportosan támadjuk meg a még gyanútlanul szunyókáló zöldséges standot. Fontos, hogy csoportosan álljuk körbe, és mindenki rendesen kivegye a részét, mert ha nem figyelünk oda, akkor az áldozatok könnyen kicsúszhatnak a kezeink közül (ezekben a hyperekben vmi gombaölő vegyszerrel és viasszal kenegetik a zöldséget, hogy ne tűnjön fel az, hogy honnan jött és legfőképpen az, hogy mikor). Szóval, jó szorosan markoljunk meg egy nagy padlizsánt, 4 nagy paradicsomot, 1 nagy cukkínit, és 3 nagy (de télleg mindenből nagy) burgonyát. Szükség lesz még friss oregánóra, bazsalikomra, 3 újhagymára, 4 gerezd fokhagymára, és 10 dkg juhtúróra. Ha a befogással végeztünk, akkor irány haza.

 

Most jön egy kis késelés. Miután víz alatt alaposan megmostunk minden növényt, vágjuk le a burgonyák, cukkíni, 2 db paradicsom és a padlizsán tetejét. Tehát nem félbevágjuk, hanem mintha csak megskalpolnánk őket. Ha ez megvan, akkor egy kiskanállal kapargassuk ki egy vágódeszkára a belsejüket. Inkább több lassú mozdulattal csináljuk. Azt kell elérni, hogy minél nagyobb részt tudjunk eltávolítani, és a zöldségeknek körben szinte csak egy kérge maradjon. Ha ez kész, akkor sózzuk meg őket egy-egy csipet sóval és tegyük félre. Fogjuk meg az újhagymákat, a fokhagymákat, pucoljuk meg őket. Az újhagymát kockázzuk apróra, és egy serpenyőben, olívaolajon pároljuk meg, ha kész, akkor reszeljük bele a kislyukún a fokhagymákat, tegyünk rá 1 kk barnacukrot és pároljuk őket tovább 2-3 percig. Vegyük elő a húsdarálónkat (Ha vagyunk olyan felkészületlenek, hogy vegadisznóvágásra nem hozunk húsdarálót, akkor nagyon apróra felkockázhatjuk, vagy botmixerrel lezúzhatjuk, de ne pépesre!). A húsdarálón daráljuk le az összes eltávolított zöldség belsőt. A sorrend mindegy, de a krumpli előtt 2 marék friss bazsalikomot és egy marék oregánot is daráljunk le, a végén a krumplit. Ha kész, akkor mehet rá 1 tk só, 1kk őrölt feketebors, majd tegyük félre. A maradék 2 db paradicsomot kockázzuk apróra, és dobjuk a hagymához, pároljuk tovább 5 percig, majd borítsuk hozzá a ledarált zöldségkeveréket, alaposan keverjük el, és újabb 10 perc együttfőzés. Eközben elmaradhatatlan kelléke a vegadisznóvágásnak, akárcsak az igazinak, hogy a résztvevők felkínálják egymásnak a saját, emberi fogyasztásra szinte alkalmatlan házipálinkájukat. De azért mindenki iszik, mert muszáj. Ez egy olyan ősi rituálé, amivel senki nem mer sz@..kodni (Asszonyok oldalt csípőre tett kézzel nézik, miközben ők meg egymásnak a saját, szinte emberi fogyasztásra alkalmatlan, 3 napos pogácsáikat kínálják fel, ez is a rituálé része).

Fogjuk a juhtúrót és belekeverjük a zöldségekbe, 1-2 perc alatt krémes állagú lesz. Kész, levesszük a tűzről és félretesszük. A sütőt előmelegítjük 190 fokra. Vegyünk elő egy tűzálló edényt vagy tepsit, kenjük ki olívaolajjal. Fogjuk a kivájt belsejű, előkészített egész zöldségeinket, majd a krémes állagú zöldségkeverékünket szépen visszakanalazzuk önmagukba. Kicsit megtömködjük, mintha csak disznósajtot csinálnánk. A tetejükre mehet egy kis mozzarella, parmezán, vagy sima reszeltsajt (esetleg mindhárom vegyesen). Az előmelegített sütőben lefedés nélkül betoljuk középre és sütjük 30 percig, majd átkapcsoljuk grillfunkcióra, és 210 fokon addig sütjük, míg a teteje meg nem barnul.

Ez azért is jobb, mint az igazi disznóvágás, mert így nem kell keresgélni, hogy hová lett a negyedik sonka, meg azon vitázni, hogy ki szórt ennyi majorannát a hurkába.

2 Tovább

nemnagykunszt

blogavatar

Ez egy olyan "gasztroblog", ahol elmondom, hogy főzni mindenki tud, azaz nemnagykunszt

Utolsó kommentek